Daiwa Infinity-Q 3000 gyorsteszt

Daiwa Infinity-Q 3000 gyorsteszt

Míg az amerikai piacon a Shimano és a Daiwa fej fej mellett vívja a csatát a trónért, addig hazánkban az utóbbi gyártó nincs igazán reflektorfényben. Nálunk a Shimano vált etalonná, akarva-akaratlanul is ehhez viszonyítjuk a többi orsót. Most egy kis kitekintést kínálunk a „Shimano-emlőkön” szocializálódott olvasóközönségnek. Egy fórumozó társunk önzetlen felajánlásának köszönhetően alkalmunk nyílik bemutatni a Daiwa felső kategóriás pergetőorsóját, ami kivitelében és műszaki megoldásaiban is szolgál néhány újdonsággal az ínyenceknek.

Méret:
3000
Súly:
285 g
Áttétel:
4,8:1
Visszaforgásgátló:
holtjátékmentes
Fékrendszer:
elsőfék
Csapágyak:
8+1
Zsinórkapacitás:
270 m / 0,25 mm monofil
280 m / 0,16 mm fonott
Behúzás sebessége:
hajtókar-fordulatonként 81 cm
Ház és rotor anyaga:
alumínium
Dob anyaga:
alumínium
Pótdob:
nincs
Ár:
85000 Ft
A gyártó honlapja:

A Daiwa Infinity már-már rejtőzködően egyszerű megjelenésű. Semmi „matyó hímzés”, sehol egy kis csipke, vagy hologram a visszafogottan elegáns, grafitszürkére fényezett orsón. A következő alapélmény a hajtókart megforgatva ér. Az még csak hagyján, hogy a felgyorsított, és magára hagyott orsó 25 fordulatig is elpörög, de mintha egyáltalán nem is lennének fogaskerekek a könnyű járású szerkezetben, hanem csak az üres hajtókart tekerném. Egy kicsit olyan érzés, mintha egy csésze teát kevergetne az ember.

A hajtókar lebillentését szolgáló csukló meghökkentően szoros járású. Első alkalommal kicsit félve nyúltam hozzá („Jaj, le ne törjem!”). Ennek megfelelően persze gondolatnyi kotyogása sincs
A cső alapanyagú felkapókar sima átmenettel csatlakozik a görgő foglalatához
A zárt golyóscsapágyat egy rugós gyűrű tartja helyén a görgőben. Szinte alig van itt alkatrész, nincsenek alátétek, távtartó gyűrűk, lehetetlen rosszul összerakni

A felkapókar szépen, kimérten nyílik és csukódik, csak akkorát kattan, amekkorát muszáj. A működtetését szolgáló csavarrugó és az átváltó rúd a szokásos megoldásoktól eltérően nem közös fedél alatt, hanem külön-külön, két oldalon helyezkedik el.

Egyik felől van a rugó, …
… túloldalt meg az átváltó rúd

Az orsó dobozának felirata szerint az Infinityt kifejezetten a fonott zsinórokhoz fejlesztették ki. Erre utal az is, hogy a dob magja előre enyhén szélesedő, ami a gubancolódásra hajlamos fonott zsinórok problémamentes használatát segíti elő.

A dob magja felfelé szélesedik
A fonott zsinór profilja tökéletes, és a dob magjának alakját követi
A lemez csészében található teflon alátétek variálásával alakítható a zsinórprofil

Követendő példának tartom, hogy a dob zsinórkapacitását fonott és monofil zsinórokra külön-külön is megadják. Elgondolkodtató, hogy 25-ös damilból és 16-os fonottból szinte azonos mennyiség fér föl a dobra, ami a fonott zsinórok méretmegadása körül tapasztalható anomáliákra is rámutat.

A dob mérete lényegesen nagyobb, mint ahogy azt egy 3000-es méretű orsótól várnánk, 54 mm-es átmérője inkább a 4000 - 5000 méretek közé helyezi. Ezzel együtt szó sincs valami drabális darabról, hiszen az orsó tömege bőven alatta marad a bűvös 300 g-os határnak, ami a teljesen fém felépítés mellett meglehetősen átgondolt méretezésre, és kiváló anyagminőségre utal.

Ha már a méretnél tartunk, számomra kicsit furcsán lóg a levegőben, hogy az Infinityt csak ebben az egy - bár a közepes pergető kategóriához éppen optimálisnak mondható - méretben hozzák forgalomba. Az Infinity amerikai piacra szánt megfelelője, a Certate viszont a teljes, megszokott méretsorban hozzáférhető, ám még az Infinitynél is horrorisztikusabb áron.

A súly csökkentésére irányuló törekvések az orsó minden porcikáján tetten érhetők. A fém lamellák például nem acélból, hanem alumíniumból vannak

A nagy méretű dobba hatalmas lamellák férnek, ami jelentős erőt sugall. A hosszú, 4,5 fékcsillag-fordulatnak megfelelő fékút végén 7 kg teher alatt szólal meg a ciripelés, ami a végsőkig könnyített orsó átlagon felüli teherbírására is utal. A fékcsillag gumitömítése megóvja a féket a víz bejutásától.

A hajtóműház hátsó borítását eltávolítva már a szerkezet fogaskerekei is láthatóvá válnak
A csapágy fedelét leemelve egy további furat is napvilágra kerül

A hajtóműház hátsó részének áttört konstrukciója nem elsősorban a súlycsökkentést szolgálja (bár kétségtelen, hogy ezen is nyertek néhány grammot), hanem a dobemelő szerkezet kényelmes utánkenésére nyújt lehetőséget. Hasonló megfontolásból a csapágyfedél alatt is van egy nyílás, amelyen keresztül a meghajtó fogaskerekek kenése végezhető el, az orsó komolyabb szétbontása nélkül.

A dobemelés a legegyszerűbb orsókhoz hasonló felépítésű

A dobemelő szerkezetet megpillantva nem is meglepetésről, hanem inkább sokkról számolhatok be. A Daiwa konstruktőrei szakítottak azzal a közmegegyezéssel, amely szerint egy csúcsminőségű orsó kizárólag csigás dobemeléssel készülhet. Az egyszerű, excenter kerekes megoldás elvében a legolcsóbb orsókéhoz hasonlít, azoktól csak a technikai megvalósítás részleteiben tér el. A dobtengelyt mozgató csúszka megtört, „S” alakú vájata nem ismeretlen előttünk, hiszen számtalan orsóban találkozhatunk hasonlóval. A titok mégis valahol ennek az alkatrésznek a méretezésében rejlik, hiszen a zsinórprofilt semmi kritika nem érheti, egyenértékű a legjobb csigás dobemelésű orsókéval. Csak afelett nem győzök napirendre térni, hogy ha ez ilyen primitív eszközökkel is elérhető, akkor vajon miért csak most jutottak el idáig?!

Az első döbbenet után még érdemes lesz csemegézni a részleteken egy pár sor erejéig. A dobemelő szerkezet elemein különösen jól követhető a konstruktőröknek az a koncepciója, hogy igyekeztek kiküszöbölni minden felesleges súrlódást, és törekedtek a fém alkatrészek találkozási felületeinek minimalizálására. Az excenter kerék csapján egy gumigyűrű biztosítja a puha érintkezést (ezt a gumigyűrűt azért szívesen megnézném pár év használat után). A csúszka sem fekszik teljes felületével a fogaskerék oldalán, hanem két golyóscsapágyazott görgő (az egyik gumival kipárnázva) vezeti azt a burkolat belső részén kialakított síneken. A dobemelő fogaskerék meg van fejelve egy gumi koszorúval, ami a tányérkerék tengelyén lévő bronz gyűrűn fut, tompítva ezzel a „fogaskerék-érzést”. Ezeknek az apró részleteknek az összessége vezet oda, hogy Infinity hajtókarját megtekerve nem egy fogaskerekekkel teli mechanikus szerkezet, hanem valami folyékony dolog jut eszébe az embernek. Egy csigás dobemelésű orsó nem tud ilyen légiesen csendes lenni. A vájt fülű kritikusok mindig kihallják belőle azt a „mikro-zakatolást”, amit a dobemelő szerkezet ad ki, a csiga hornyainak kereszteződéseit átlépve.

A „lebegő tengely” elve már nem számít újdonságnak az orsók építésében. Ez a konstrukció az egymással érintkező, csúszó-forgó felületek minimalizálása révén járul hozzá a szerkezet akadálytalan, sima működéséhez.

A dobtengely nem érintkezik közvetlenül a bronz csiga furatával, hanem a két végénél látható műanyag perselyeken siklik
A rotort rögzítő anya egy golyóscsapágyat takar, aminek szintén a súrlódás csökkentése a feladata
A komoly terhelésre méretezett hajtómű csapágyazása minden igényt kielégít. A pontos, holtjátékmentes illesztésekre szinte kár is a szót vesztegetni
Az Infinity (jobbról) és egy minőségi 4000-es orsó tányérkerekének méretét összehasonlítva fogalmat alkothatunk a hajtómű terhelhetőségéről
A holtjátékmentes visszaforgásgátló beépített…
… és kibontott állapotban. Precizitása és teherbírása összhangban van az orsó egyéb kvalitásaival


Összegzés

Az Infinity - és persze a többi hasonló árfekvésű orsó - már valahol a horgászcikk-kereskedelem és az addiktológia határterületére esik. A csodagéppel nyilvánvalóan a tehetősebb „szenvedélybetegek” körét célozzák meg, akik - a kényszergyógykezelés és a válóper keskeny mezsgyéin lavírozva - hajlandók a minden ésszerű határt meghaladó ár kifizetésére, az utolérhetetlen feeling kedvéért.

Ami azt illeti, magam is szívesen elhorgászgatnék vele :-)

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.