Milyen orsót rakjak feederbotra? 2. rész - Amire talán nem is gondoltatok!

Milyen orsót rakjak feederbotra? 2. rész - Amire talán nem is gondoltatok!

Az előző írásomban megpróbáltam részletesen bemutatni a különböző fékrendszerű orsókat. Bízom benne, hogy az elsőre bonyolultnak tűnő öt különböző (első, hátsó, nyelető-, harci- és gyorsfékes) orsót megismerve már mindenki tudja vagy legalább sejti, hogy melyikre lehet szüksége. Azonban a megfelelő modell megtaláláshoz még legalább négy különböző szempontot célszerű figyelembe venni és mérlegelni. Lássuk hát, mire kell még odafigyelni!

2. szempont - Milyen méretű orsó az ideális?

Miután eldöntöttük, hogy orsónk milyen fékrendszerű is legyen, válasszuk ki az optimális méretet! Sokan esnek abba a hibába, hogy túlságosan kicsi orsót raknak feeder- vagy picekbotjukra, és nem értik, miért nem tudnak 40 méternél távolabb dobni. A finomszerelékes horgászat nem egyenlő a mindenből legkisebb és legkönnyebb kiválasztásával! Egy 30-as méretű orsó hiába képes 150-200 méter 18-as zsinór tárolására, ha közben nagyon kicsi dobátmérővel rendelkezik, amely bizonyíthatóan kisebb dobótávolság elérésére alkalmas. Egy legalább 50-es méretű, nagyobb, szélesebb dobátmérőjű orsóval sokkal könnyebben és pontosabban lehet (lényegesen!) távolabbra dobni. Jó választás lehet egy olyan medium feeder- vagy érzékeny pickerbot esetében a kisméretű orsó, ahol a meghorgászandó távolság ritkán haladja meg a 30-40 métert, ha azonban egy 4,2 méteres heavy feederre keresünk megfelelő orsót, amellyel a 100 méteres dobótávolságot szeretnénk megcélozni, az nem lehet 50-esnél kisebb, és abból sem mindegy, hogy melyik!

Ha a nagy dobótávolság elérése a cél, nagyon nem mindegy, hogy milyen méretű és típusú feederorsót használunk!

3. szempont - Mennyit számít a csapágyszám?

Közel sem olyan fontos, de szó nélkül nem mehetünk el mellette, hogy „hány csapágyas orsót válasszunk”? A vevők kegyeiért folytatott „csapágyháborúban” ne feledkezzünk meg arról soha, hogy 10 db rossz minőségű csapágy több gondot okoz, mint 3-4 kifogástalan. Az tény, hogy (általában) minél több csapágy van egy orsóban, annál stabilabb és könnyedebb lesz a futása, de nem mellékes szempont az illesztések és az összeszerelés módja sem. Ami azonban minden feederbotos orsónál (is) nélkülözhetetlen, az a speciális tűgörgős nyakcsapágy, amely holtjátékmentes visszaforgást biztosít. Így az orsónk bevágáskor egyetlen millimétert sem engedve, késedelem nélküli akasztást tesz lehetővé.

Négy jó minőségű csapággyal (és megfelelő illesztésekkel) ellátott orsó többet ér, mint a 10 „rossz” csapággyal szerelt

4. szempont - Dobok felépítése, mérete és zsinórklipsze

Ezt a kérdést én sokkal fontosabbnak tartom, mint azt, hogy 4 vagy 8 csapágy van az orsómban! Miért? Hamarosan megértitek! Ma már a modern orsók szinte mindegyike fémdobbal kerül forgalomba. Ezek a hidegen megmunkált dúralumínium dobok rendkívül strapabíróak és nagyon sima felületűek. Nem koptatják a zsinórt és könnyed, minimális súrlódással járó dobást tesznek lehetővé. A drágább modelleknél már a pótdob is fém. Eddig semmi extra nem hangzott el. Azonban a fémdob és fémdob között is óriási lehet a különbség! A hagyományos orsók dobja túlzottan mély, nagymennyiségű zsinór befogadására képes, ezért a megfelelő méretű orsók kiválasztása során azzal szembesül a horgász, hogy egy 50-es vagy még nagyobb orsóra 0,20 mm-es (ez a feederes horgászat során leggyakrabban alkalmazott méret) főzsinórból akár 600-700-800 métert is fel kell csévélni, hogy tele legyen a dob, amiből jó esetben csak a felső 100 méter van használatban. No, ez ám az értelmetlen pocsékolás! Egyre több cég csinál olyan speciális feederdobot, amelynek mérete ideális, nagy átmérője megvan, de kicsi (maximum 300 m / 0,20 mm) a zsinórkapacitása. No, ilyen kell nekünk!

A jó feederorsó megfelelően nagy dobátmérővel rendelkezik…
… de nekünk nem kell 500-600 méter zsinór tárolására alkalmas mély dob. Olyanra van szükségünk, amely sekély és „csak” 300 méter 20-25-ös zsinórt tud tárolni. A jó megoldás a kép bal oldalán látató

A modern etetési technikák során egyre többen alkalmazzák a kiakasztott zsinórklipszes, hajszálpontos etetést. Ehhez olyan zsinórklipsszel ellátott orsóra van szükségünk, amelybe a zsinór könnyedén beakasztható, de szükség szerint (a hal fárasztása során) ugyanilyen könnyedén ki is akasztható, miközben garantáltan nem sérti a főzsinórt. Ehhez a fémből készült, kör alakú, bélelt klipszek a legjobbak, a hagyományos szögletes műanyag klipszek erre alkalmatlanok!

A választást nagymértékben befolyásolja az orsó zsinórklipsze. Ha csak egy műanyag „pöcök” van dobon, az sajnos a kiakasztott zsinórklipszes horgászati technikához alkalmatlan!

5. szempont - Amire nem is gondoltatok!

Sok orsó hiába szép, hiába sok csapágyas, hiába forog szépen, ha használat közben kell azzal szembesülni, hogy a boltban tök jól mutató dupla hajtókarral olyan nehéz kitekerni a végszereléket és a halat, hogy leszakad a horgász keze… Ha nagy távolságra vetjük be végszerelékünket, ha számítani lehet termetes halak megfogására is, akkor nagyon nem mindegy, hogy milyen hosszú az orsónk hajtókarja!

Ha gyorsan és erőlködés nélkül szeretnénk végszerelékünket kitekerni, akkor egy kellően nagyméretű hajtókarral ellátott orsót válasszunk

Nem esett szó arról sem eddig, hogy milyen anyagból készüljön egy orsó háza? Mennyire fontos az orsó tömege? Jó az, ha minél nagyobb az orsó áttétele? Milyen az orsó zsinórprofilja? Ez utóbbi négy kérdés és szempont nem létfontosságú egy feederorsó kiválasztásánál! A drágább, exkluzív orsók háza nem műanyagból, hanem fémből vagy speciális fémötvözetből készülnek, hogy ne legyenek nehezek, mégis minden környezeti hatásnak ellenálljanak. Az orsó esetleges nagy tömege feederezésnél nem zavaró, mert „csak” a dobás és a fárasztás időtartama alatt van kezünkben, a horgászidő legnagyobb részében a bottartóban pihen és várja a kapást. Ez ugye nem pergetés, ahol néhány deka is számít! A nagy áttétel helyett sokkal fontosabb, hogy hány mm az orsó dobátmérője, amely minél nagyobb, annál lassabb lehet a belső szerkezetből adódó áttétel, hiszen a nagyobb dobra kevesebb hajtókar-fordulat mellett is azonos (vagy akár több) zsinórt képes felcsévélni.

Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy egy hajtókar-fordulattal hány centimétert teker fel orsónk. Ezt célszerű megmérni. Ez a szám minél nagyobb, annál kevesebb a holtidő

A jó zsinórprofil már majdnem minden orsó alaptulajdonsága. Ehhez az alsó és felső holtpontokat is tökéletesen ki kell töltenie az orsónak. A legtökéletesebb, legjobb zsinórképet a csigás dobemelésű orsóktól várhatjuk. Ha ezt olvassátok, egy-egy orsón, hogy „wormshaft” biztosak lehettek benne, hogy a legjobb zsinórképre számíthattok!

Ha azt olvassátok egy-egy orsón, hogy „wormshaft”, biztosak lehettek benne, hogy a legjobb zsinórképre számíthattok!

Úgy vélem, hogy ennél jobban nincs értelme belebonyolódni az orsóvásárlás során felmerülő kérdésekbe. Bízom benne, hogy tisztult a kép, és már mindenki tudja, mire lehet szüksége. Közben szándékosan nem említettem a talán legfontosabb (?) kérdést, amely nem más, mint „az ár”. Azaz mennyiért érdemes orsót venni? Ebben nem tudok és nem is akarok segíteni. Ezt mindenki maga tudja eldönteni, hogy mennyit szánhat egy-egy orsóra. Annyira széles már a paletta, hogy 1.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig tudunk orsót mutatni… miközben nem biztos, hogy a legolcsóbb a legrosszabb és a legdrágább a legjobb!

Írta: Döme Gábor
Fotók: Nagy Gábor

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.