A kitartás jutalma

A kitartás jutalma

Az idei évben elhatároztam, hogy egy tőlünk nem messze fekvő bányatavon, egész pontosan a Decsi homokbánya-tavon kezdem meg a horgászatot. A víz jó halállománnyal rendelkezik, jó pár kapitális egyed is lakja a tavat, amit az évek folyamán én is megtapasztaltam már…

Az első horgászat március 14-től 18-ig zajlott. Szerda délután meg is érkeztünk a tóra, ahol - mint mindig - most is baráti fogadtatásban részesültem a kora tavaszi napsütéses időben, azután pakolás következett az általunk kiválasztott és jónak gondolt helyre. A bója kihelyezésénél próbáltam azt a köztes mélységet megtalálni, ahol a pontyok éppen tartózkodhatnak, ezért az 1,8-2 m-es vízmélység mellett döntöttem. A víz hőmérséklete 5-7 Celsius-fok volt.

Taktikám az volt, hogy a bója körül megetettem egy nagyobb területet, de csak amolyan „spórolósan” és az ott megállt és táplálkozó pontyokból próbáltam elcsípni párat. A bója elé 5-6 m-es körbe kb. 2-3 kg magmixet szórtam, ami tigrismogyorót, búzát, kendermagot, kukoricát és vörös kölest tartalmazott, továbbá 50-60 szem 16-18 mm-es bojlival is beetettem, amiket egyesével dobtam egy még nagyobb körbe. Csalinak az egyik botra egész kicsi, 14 mm-es otthon gyúrt Monsterfish bojlit tettem, a másik botra pedig 18 mm-es fűszeres Redarmy bojlit. Mindkét csalit a saját hozzá passzoló pasztájával bepasztáztam, továbbá mindketten kaptak egy kis PVA csomagot, ami darabolt bojlit és gyors oldódású pelletet tartalmazott.

14 mm-es Monsterfish bojli és PVA csomagocska

A szerelékek bedobása után az első kapásra nem kellett sokat várni, este tíz óra körül meg is volt az első kisebb pontyocska, amit reggelig további 5 társa követett. A mozgalmas éjszaka után pár szem bojlit jutattam dobócsővel a 60 m-re lévő bójához, ami után újra kapásaink lettek. Napközben folyamatosan fogtam a pontyokat, csak a halak átlagsúlyával volt problémám, de gondoltam, majd megjönnek a nagyok is. Az első szebbecske pontyra péntek délelőttig kellett várni: ez egy 6,5 kg-os töves volt, ami a Monsterfish bojlira éhezett meg. Gyors fotó és puszi után már úszhatott is tovább.

Az első szebbecske

A hosszú tél után nagyon örültem annak, hogy ilyen szép időben kint lehettem a természetben és horgászhattam végre. A tavaszi időnek nemcsak én örültem, hanem uszonyos barátaim is, akik folyamatos kapásaikkal gondoskodtak arról, hogy ne unatkozzak, ha egyszer már itt vagyok, de sajnos egyre jobban közeledett a túra vége is.

Decsi naplemente

Reménykedtem abban, hogy amíg itt vagyok, sikerül legalább egy szebb pontyot matracra fektetnem és lefotóznom, de eddig csak kisebbek mutatták magukat. Minden este és reggel megetettem a bója környékét kb. 60 szem bojlival, aminek jelentős részét elfeleztem, illetve negyedeltem, továbbá napközben mindig csöveztem pár óránként 5-6 szemet a meghorgászandó területre, hogy az oda érkező pontyok mindig tudjanak csipegetni valamiből.

Elérkezett a túra utolsó éjszakája. Fél nyolc körül lehetett az idő, éppen barátnőmmel beszéltem telefonon, amikor hirtelen folyamatos, húzós kapásra lettem figyelmes. A telefont ledobva azonnal a bothoz siettem és a bot felemelése után egyből tudtam, hogy jobb hallal van dolgom, ami jobbra oldalazott. Szépen, komótosan úszkált fel-le, majd tízperces fárasztás után a merítőmbe csusszant egy szép, egészséges tükrös. A mérleg 10,50 kg-nál állt meg. Rendkívül boldog voltam, hiszen megvolt az idei első 10 feletti pontyocska.

Az idei év első 10 pluszosa: 10,50 kg

Ezután az éjszaka folyamán fogtam még jó pár kisebb pontyot, majd reggel elkezdtem pakolászni és elhagytam a tavat, de ekkor megfogadtam, hogy addig járok vissza, ameddig nem fogok legalább egy olyan pontyot, ami közelebb lesz a 15 kilóhoz, mint a 10-hez!

Már alig vártam a következő horgászatot, ami március 23-tól 25-ig tartott. Ezen a horgászaton a tó elején lévő kotrásba ültem, mivel itt időnként elég sok nagyobb pontyot szoktak fogni. Elhatároztam, hogy csak bojlival fogok etetni ezen a két napon. Itt a meghorgászandó táv nem haladta meg a 40 métert. Volt előttem egy törés, ami 1,5 m-ről 2 m-ig mélyült, ide horgásztam mindkét botommal. Ahogy besötétedett, el is kezdtek jönni az első kisebb pontyocskák, majd a mozgalmas éjszaka után napközben elhallgattak a jelzők. A következő este került pár szem bojli az előttem lévő területre, ezután reggelig 5 pontyot sikerült fogni, de sajnos mind kicsi volt. Mivel ezúttal csak két napra jöttem - és ez a két nap elég hamar el is telt -, a pakolás következett, majd irány haza. Már az autóban, a hazaúton elkezdtem tervezni a következő horgászatot.

A tavaszi szünetnek köszönhetően április 3. és 7. közé szerveztem a következő horgászatot. E három napon arra a helyre ültem, ahol az első horgászaton voltam. A bója kihelyezése után 2 kg extra méretű tigrismogyorót és 2 marék bojlit szórtam szét egy nagyobb területre. Mindkét szerelékemen a hóemberes csalizást alkalmaztam. Erre a horgászatra háromféle csalit hoztam: egy halas Monsterfish, egy fűszeres Redarmy és egy madáreledeles bojlit, az utóbbi kettőt tettem fel kezdésnek. A szerelékek bedobása után kicsit meglepődtem, amikor negyedóra után már el is húzta egy kisebb pontyocska a madáreledeles bojlit - őt még további 4 társa követte egy órán belül, majd csend lett. Ahogy besötétedett, elkezdtem fogni a pontyokat, reggelig 6 darabot fogtam az 5 kilós súlyig. Reggel 2 marék tigrist és 60 szem bojlit szórtam a bója köré egy nagyobb körbe. Délelőtt tíz órakor meg is érkeztek az első kisebb pontyok majd egyre nagyobbak, ezután sorba fogtam a pontyokat egészen 7-8 kg-ig.

Gyönyörű tükrösöket…
… és tőpontyokat fogtam

A délután órákban még egy meglepetés amur is becsúszott, neki a madáreledeles bojli ízlett. Miután így elkezdtem fogni a pontyokat, megpróbáltam szelektálni: mivel a megfogott halak között elég sok volt a kicsi, előkerültek a 24-28 mm-es bojlik.

A meglepi amur: 9,5 kg

Ezután csak nagyméretű bojlikkal horgásztam, amikkel ugyan fogtam kisebb pontyokat is, de több volt a nagyobb testű példány. Éjszakánként is 3-5 kapásom volt, de az mind 5 kg feletti példány volt, azonban az a bizonyos „nagy” csak nem akart megjönni. Sötétedés előtt az egyik botomra egy 25 mm-es, pellet alakú Monsterfish bojlit tettem fel, amire sötétedéskor egy füstölős kapás érkezett. Félórás fárasztás után megfogtam a túra halát, akivel már két éve is találkoztam. Mire a halat megmerítettem és elláttam, már be is sötétedett.

A túra hala a maga 13,50 kg-jával
Gyönyörű tükörponty

A fogás után rendkívül boldog voltam - sikerült, amit terveztem: fogtam egy nagyobb pontyot. Gyors csalizás után újra bedobtam, majd lefeküdtem volna aludni, reggelig azonban a nagy csalik ellenére is fogtam pár kisebb pontyot.

„Jó éjt” gombócok

A következő napon és éjszakán egy 11,50 kg-os amuron kívül pár pontyot sikerült fogni 7-8 kg-ig. Sajnos eljött a túra vége, ezért pakolni és indulni kellett haza, de így, utólag belegondolva nagyon boldog vagyok, mert egy sikeres horgászatot zártam. Rajtam kívül többen is horgásztam a tavon, de mindenki más csak kis halakat tudott a partra csalogatni. A nagy csalik meghozták a hozzájuk fűzött reményeket. Az utolsó túrát végül 54 db ponttyal zártam, amiből 14 db volt 6 kg felett, továbbá két amurt, egy 9,5 és egy 11,5 kg-ost is fogtam.

11,50 kg-os amurom

A szerelékről még mondanék pár szót. Az első két túrán kis csalikkal horgásztam, amikhez vékonyabb húsú, kisebb horog passzolt, ezért a Fox cég Kuro S2-es horgával horgásztam 6-os mértben, ez tökéletesen be is vált. Ahogy melegedett az idő és a halak is egyre bátrabban ettek, előkerültek a vastagabb húsú és nagyobb horgok is a nagyobb csalikhoz: az utolsó horgászaton 4-es Korda Wide Gape és 2-es méretű Gamakatsu Super Rig Hook horoggal horgásztam. Lehet, hogy a 2-es méret nagynak tűnik, de ez a horog alul van méretezve: akkora a 2-es méret, mint egy átlagos 4-es méretű, továbbá e horog szárára a jobb akadás érdekében mouthsnagger-t tettem fel. Az előke 25 lb-s volt 20-25 cm-es hosszban. A végszerelék az aljzatra fektetéséről a 100 cm hosszú 45 lb-s leadcore gondoskodott. Ólomnak Fox Horizon Inline 85 g-ost használtam.

Remélem, ezzel a kis írással tudtam segíteni azoknak, akik horgászni mennek, illetve akik esetleg el akarnak látogatni erre a nem túl nagy, mégis gyönyörű tóra. Kívánok mindenkinek hasonló élményeket a vízparton. És a legfontosabb: CATCH and RELEASE (fogd ki és engedd vissza)!

Karaszi Zsolt (Bojlis Zsolti)

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.