IV. BALZER-Maconka Pergető Kupa, döntő

IV. BALZER-Maconka Pergető Kupa, döntő

Újra eltelt egy év. Legalábbis a maconkai versenynaptárra pillantva megállapíthatjuk, hogy november utolsó hétvégéjén a 2005-ös versenyévad lezárult, a Balzer-Maconka Pergető Kupa döntője volt ugyanis itt az utolsó verseny. A megmérettetés időpontját azonban az időjárás is majdnem módosította, de végül a hétközepi fagyok után engedett az idő, ezért nagyrészt jégmentes vízfelület fogadta a döntőbe jutott versenyzőket.

Jég vagy víz? Végül az utóbbi diadalmaskodott…
… ha nem is mindenütt

Az időjárás az enyhülés ellenére is gondoskodott arról, hogy ne legyen felhőtlen a versenyzők és a rendezők kedve. Hasonlóan az előző évi döntőhöz, erős szél és eső fogadta a regisztrációra megérkezett horgászokat, melyre szám szerint végül huszonnyolc páros érkezett meg. A versenyzők az eligazítás után elfoglalták a számukra kisorsolt csónakokat, és felsorakoztak az evezős versenyhez.

A kikötő előtti nádfal elé kievezve azonban látszott, hogy az evezős versenyben nem csak egymással, hanem a kikötő irányába fújó, és egyre erősödő széllel is meg kell küzdeniük.

Az első dudaszóra vízbe merültek az evezők. A legtöbb versenyzőnek a szél volt a legnagyobb ellenfél, mellyel hősiesen megküzdöttek, mikorra elfoglalták a jónak vélt helyeket.

Kettős küzdelem

Sok idő nem volt a pihenésre, hiszen hamarosan megszólalt a második, a pergető verseny kezdetét jelző dudaszó is.

A meder környéki helyfoglalásokból és a berepülő twistereken látszott, hogy a két elődöntőben sikert hozó süllőkben bízik a legtöbb versenyző.

Megkezdődött a víz intenzív vallatása

Volt viszont olyan is, aki a nádszélek rejtekében megbújó, régebbi vagy a frissen betelepített csukákban bízott.

A mérlegelő csónaknak azonban először nem az említett halak miatt kellett bemenni. A már viharossá erősödő szélben ugyanis az egyik csapat elhagyta a letűző karóját, majd példájukat követte még két csapat. A széllel való küzdelemben másik két csapatnak az evezője törött el.

A kezdeti bonyodalmak ellenére a halak is aktivizálták magukat végre. Az első körben 5:2-re elhúztak a csukák.

Azért a süllőket sem kell félteni!
A bot és a horgász szépen dolgozik, ám a zsinór végén sajnos „csak” ponty van

Már eltelt a verseny fele, mikor az időjárásban bekövetkezett egy fordulópont. Elállt az eső, és vele együtt a szél is megkegyelmezett a versenyzőknek, sőt egy bő hatkilós harcsa is megéhezett egy twisterre.

Na, így már barátságosabb!

A kedvezőbb időjárást kihasználva a versenyzők is sűrűbben változtattak helyet. Tették ezt azért is, hogy ha már a ragadozók nem hajlandók őket megkeresni, akkor ők mennek hozzájuk. Legalábbis reménykedtek benne, hogy találnak, és be is csapnak közülük egypárat.

Közben a versenyen kívül induló Józsa Imre művész úr bebizonyította, hogy nem csak eljátszani tudja a horgászt, hanem bizony művelni is tudja a horgászatot.

Na látjátok, ez egy süllő!

A verseny utolsó másfél órája azután bizonyította, kár lenne feladni idő előtt egy ilyen versenyt. Egyre többször után csörgött a mérlegelők telefonja.

A partszegély is adott halat, főleg csukákat
A jövő nemzedéke
Szebb idő, szép süllő (1,90 kg)

A sűrű mérlegelés közben megszólalt a verseny végét jelző dudaszó is. Ezt volt, aki szomorúan és meggyötörve, és volt, aki meggyötörve, de reménykedve vette tudomásul.

Mérlegelés után természetesen az összes hal visszakerült a tározóba

Kievezés, kipakolás után, mindenki megérdemelten fogyaszthatta el a forró babgulyását és túrós batyuját. Ezután már csak az eredményhirdetés volt hátra.

A zord időjárás ellenére jó volt a hangulat
Alkalomhoz illő fődíj

Végeredmény
1.
Török Ferenc - Fördös Attila
2 db
9500 pont
2.
Dr. Berecz János - Berecz Róbert
3 db
3750 pont
3.
Bodó György - Pálinkó Károly
2 db
2450 pont
4.
Murányi János - Hajdú József
1 db
2000 pont
5.
Pósa Lajos - Kalapos Ferenc
1 db
1450 pont
6.
Szabó Gyula - Dóczi Sándor
1 db
1400 pont
7.
Müller Richárd - Rell András
1 db
1350 pont
8.
Ferenczi János - Weidel Attila
1 db
1300 pont
9.
Perenyei Róbert - Dobos Ádám
1 db
1000 pont
10.
Vámos György - Pető József
1 db
900 pont
Versenyen kívül:
Józsa Imre - Hadusovszki Rudolf
3 db
3600 pont

A döntő legnagyobb hala

A verseny dobogósai a kupákon, érmeken kívül értékes BALZER botokat, orsókat kaptak.

Különdíjat kapott:
- Fördös Attila a versenyen fogott legnagyobb halért, egy 6.600 grammos harcsáért.
- Török Ferenc - Fördös Attila páros sportszerűségért. Ők egy harcsát és egy süllőt külső akadással fogtak, természetesen mindkettőt szó nélkül visszaengedték.
- Józsa Imre - Hadusovszki Rudolf páros, akik versenyen kívül indultak. Ha versenyben lettek volna, eredményükkel a harmadik helyet szerezték volna meg.

III. helyezett: Pálinkó Károly - Bodó György
II. helyezett: Dr. Berecz György - Berecz Róbert
I. helyezett: Fördös Attila - Török Ferenc

Ezen a versenyen a csuka volta domináns 11 darabbal, utána következett a süllő 5 darabbal, a fennmaradó egy darab hal harcsa volt. Tanulságos, hogy a csukák az esős, szeles időt jobban díjazták a süllőknél. A versenyt azonban az előző évekhez hasonlóan most sem lehetett csukával megnyerni.

A döntő fő hala

Sokan kérdezhetik, hogy most Maconkán "kevés" a ragadozó, vagy a horgászok nem voltak elégé ügyesek? Szerintem egyik sem fedi a valóságot, sokkal inkább a különböző időjárási körülmények számlájára írnám a kifogott halak aránylag „csekély” számát. Egyébként a jövő évi verseny időpontját valószínűleg két héttel hamarabbra tűzik ki, akkor talán a halak és az időjárás is kegyesebb lesz a benevezett versenyzőkhöz, és feketén-fehéren kiderül majd, milyen irányba fejlődött a ragadozó halak állománya. A süllő és a csuka mellett remélhetőleg a balin és a harcsa is egyre dominánsabban megjelenik majd, legalábbis az eredmények ebbe az irányba mutatnak. Azt azért ez a verseny is alátámasztotta, hogy e vízen mindig számítani lehet nagytestű ragadozó-fogásokra (közel 7 kg-os harcsa és csuka, 5 kg feletti süllő a selejtező fordulókban). Az is igaz, hogy a kedvezőtlen időjáráson kívül a komoly őszi fehérhal-telepítések is hozzájárulhattak a ragadozók esetében most tapasztalt gyengébb eredményekbe, de a horgászvíz jövője érdekében bizony ilyen „áldozatokat” is kell hozni. Sokan ugyanezt milyen szívesen megtennék...

Ne feledjük, milyen szép süllők…
… és csukák is horogra kerültek a selejtezők során

Legvégül, de nem utolsósorban szeretnék gratulálni az összes versenyzőnek a kitartásért, és a helytállásért.

Külön köszönet illeti meg a Bátonyterenye-Maconkai SHE-et és a BALZER magyarországi képviseletét a verseny kitűnő, zökkenőmentes lebonyolításért.

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.