Meglepetés Kovácshidán

Meglepetés Kovácshidán

A megszállott horgásznál alapjelenségnek számít, hogy nem telik el úgy óra, hogy a horgászat valamely aspektusára ne gondolt volna. Én is azon kapom magam nap, mint nap, hogy meglehetősen sokat töröm a fejem újabb kalandokon, beleértve taktikákat, vizeket és mindazokat, amik saját belátásom szerint eredményességhez vezetnek. Eredményes pedig csak úgy lehet valaki, ha kísérletezik, kitartó és türelmes, ha mer nyitni az új dolgok felé. Amennyiben rendelkezünk ezekkel az erényekkel, a siker (előbb-utóbb) garantált! Rengeteg pozitív-negatív dolgot lehetne felsorolni, azonban ha kudarcaink is változtatásra késztetnek az már hab a tortán. Ez így mind szépen hangzik, ha így leírjuk, azonban más VALÓBAN megélni ezeket. Minden nap egy próba, rávilágítás a hibáinkra, csiszolnivaló készségeinkre. Kovácshidán tettem magam ismét próbára.

Augusztust írunk, rég volt már a nyári napforduló. Ilyenkor már érezhető, hogy a hosszabb éjszakákat követő hajnalok a megszokottnál kissé hűvösebbek. Az augusztus végi, szeptember elejei reggelek az iskolakezdést juttatják eszembe. Ez idő tájt már a nap is alacsonyabban jár az égen, mások a fények, a természet kezd „megfáradni". A nappalok még melegek, a víz átlaghőmérséklete nem sokat csökken. Tulajdonképpen horgászat szempontjából a víz jelenlegi adottságai még ugyanazok, mint nyáron. Ahogy az ember feleszmél álmából és tudatosul benne, hogy a korai ébresztő oka nem más, mint a horgászat, már kevésbé lesz álmos. A reggeli rutin után autóba pattantam és elindultam a vízterületre.

Willy, a kakadu törpesügér – akváriumom állandó lakója – még zavarodottan úszkál

Mindent szeretek előre elrendezni, ennyivel is csökkenteni a vízparton készülődéssel eltöltött perceket. Szinte csak kicsomagolni kell, csalizni, és már lehet is bevetni a készségeket. Most is a tó halőrház felőli oldalán foglaltam helyet, nagyjából a tópart középső részénél. Egy-két kardinális, a halfogást megkönnyítő tényezőt sikerült már kitapasztalnom. Sokkal több halat adott a method kosaras végszerelék, így a mai nap is ezekkel próbálkozom. A meder kissé tőzeges, így a teljesen sík aljú, viszonylag nagy felületű kosár kevésbé merül el benne. Az aljzatot jó minőségű, puhább tőzeg borítja, ami kiváló közeg a halak kedvenc, természetes táplálékainak. A másik biztos pont a csalogatóanyagokat illetően az ananászos, gyümölcsös ízvilágú etetőanyag és csali használata. Több lehetőség mellett ezek alkalmazásával terveztem a horgászatot kezdeni. Ami még fontos, az a nagy távra történő horgászat. Ehhez remek eszközök a By Döme TEAM FEEDER Master Carp Pro 390 és 420 LC távdobó botok a hozzájuk passzoló nyeletőfékes, By Döme Team Feeder Long Cast 4500 és 5500 orsókkal.

Ezekkel a botokkal – a megfelelő dobótechnikát alkalmazva – igazán nagyot lehet dobni…
… és az orsók sem kispályások

Szóval, az etetőanyagot már előző este bekevertem. Az egyik a lényegesen több halat adó Édes Ananász etetőanyag. Elkezdtem agyalni további lehetőségeken is. Valahogy tovább kellene fejleszteni, tartalmasabbá kellene tenni a nagyobb halak megfogásának esélyét növelve. A method kosarak az igazán tartalmas kaják nagy mennyiségű bejuttatására nem elég jók. Célom az volt, hogy olyan etetőanyagot használjak, ami darabosabb, mégis figyelemfelkeltő method kosárnyi mennyiségben bejuttatva is. A Haldorádó Pellet Pack Turbo - Édes Ananászra esett a választásom. Azonban nem önmagában használtam, hanem kevertem hozzá Haldorádó - Édes Ananász etetőanyagot is. A kissé túlnedvesített pelletekre a fél csomag etetőanyagot szárazon öntöttem rá. „Nagy hiba…", gondolnák sokan. Azt próbáltam elérni, hogy a pelletek kissé megázott felszínére a jó tapadási képességgel rendelkező kaja ráragadjon és valamelyest bevonja a pellet szemeket, azokból is a gyors oldódásúakat, amik vízbe kerülve, megduzzadva, a tartalmas(abb) etetőanyag látszatát keltsék a halak számára. A pellet keverék önmagában is tartalmas, de így talán még fogósabbá tehető. Nem mertem feltenni mindent egy lapra, kellett alternatíva. Több horgász beszámolt arról, hogy a vízterületen a nagyhalas horgászatoknál, igen jó eredményeket értek el valamilyen halas jellegű kajával, illetve halibut pellettel. Egyértelmű volt, hogy a Haldorádó Top Method Feeder - Premium Halibut etetőanyagot fogom használni. Ezt natúr verzióban, aromák és darabosabb alkotók nélkül, lerostálva alkalmaztam.

Nagyon kedvelem mindkét ízvilágot
Egyedi eljárással készült, mégis elkülönülő, szépen pergő maradt a Pellet Pack

A végszerelékem szinte majdnem azonos volt mindkét botomon, csak az alkalmazott method kosár típusa volt más. By Döme Team Feeder Long Cast főzsinórt és a bot kétszeres hosszának megfelelő Power Pro fonott dobóelőkét használtam. A monofil zsinór átmérője 0,20 mm, míg a fonotté 0,19 mm volt. A horog mindkét boton egy Gardner Mugga Covert Dark horog volt. Nagyon szeretem ezt a horgot, mert nagyon jól akad és strapabíró, a nagyobb testű halak horgászatához ideális. Sajátossága, hogy a horog öble jóval beljebb ívelődik a horogszár felé. Ez akkor igazán nyerő, ha a kis szilikon csövecskét a szokottnál feljebb toljuk a száron. Ilyenkor a kijjebb álló hegy a helyzetéből adódóan jobban akad, azt a csali nem takarja ki. A horogelőkét Haldorádó Braxx 0,10 mm-es fonott zsinórból kötöttem 8-12 cm hosszúra attól függően, hogyan táplálkoznak a halak. Nagyon hasznos kis kiegészítő a Guru Speed Bead gyorscsatlakozó. Többször tapasztaltam, hogy a kosár súlyától a forgó átcsusszan a kis műanyag harangon. Ezt kiküszöbölendő egy gumigolyót fűztem a kosár és a gyorscsatlakozó közé. Így már egyáltalán nem csúszott át a kapocs. A kosár a hosszabbik boton egy középső bordájától megszabadított By Döme Team Feeder Long Cast Method Feeder volt 65 g-os méretben. A másik végszereléken egy Haldorádó Dart XL 55 g-os kosarat alkalmaztam.

Mint egy nyílvessző
A kivágott borda ellenére a beletöltött etetőanyag egyben ér le akár 120 méter távolságban a fenékre
Ez a kép talán jól szimbolizálja, hogy érdemes nyitottnak lennünk minden egyes apró részletre

A csalogatóanyag repertoárom kedvencei a Haldorádó Oldódód (Fluo) Lebegő Pelletek Édes Ananász és Nagy Ponty ízű változatai. Ez a pontyok által „nemzetközileg elismert" csali nagy reményekkel tölti el az ember szívét még az elsőre reménytelennek titulált helyzetekben is. Éppen ezért, ha már fogyóban van, újat szerzek be még azelőtt, hogy megüresedne a doboza. Ezenkívül még a régi hibrid pellet utódja, a Haldorádó Hybrid Method Pellet - Édes Ananász vált be, abból is a piros színű. A csalistáskám az, ami oszthatatlan egységes egész, sehová nem megyek nélküle. Ezekkel fogok kezdeni, aztán meglátjuk, miken kell változtatni.

Ezért szeretem ezt a horgot
A mai modern aprócikkeknek köszönhetően lényegesen lerövidül a csalizás ideje
A távoli dobásoknál mélyebbre rejtem a csalit
Nagy Ponty aromával megspékelem…
… és már repülhet is

A két kosárba az ananászos és a halibut őrleményes keverék került. A horgászatot reggel 7 órakor kezdtem meg, de csalijaimra az első 2 órában sajnos kapás nem érkezett. Végül 9 óra környékén egy erőteljes, húzós kapásra reagálhattam, de sajnos a hal leakadt. Aztán fél óra múlva szintén egy lemaradt potyka késztetett arra, hogy egy hosszabb előkét tegyek fel. Nagyon szeretem a soron következő csalikombinációt már előre felfűzni vagy feltűzni egy pót horogelőkére. Így tényleg hasznosan telik el az idő, a végszerelék csak az újratöltés és előkecsere idejére kerül szárazra. Biztosra veszem, hogy ezeknek az összeadódott perceknek is nagy jelentősége van. A messzire ösztökélt szerelékeken nagy szeretettel helyezem mélyebbre a csalit az etetőanyag halomba. Így biztos, hogy a fenékre érés után a kosár közepén marad, és ha jól bont az etetőanyag, nem kell sokat várni, hogy előbukkanjon. Kicsit aggódtam, hogy a bekevert pellet megfelelően bont-e. Pont, amikor ezen töprengtem, ismételten egy erőteljes húzós kapásnak „tettem eleget". A bevágást követően már elöntött az adrenalin, mert nagy súlyt éreztem a horgon. Nagyon kíváncsi voltam, kivel van dolgom. A nagy súly komótosan, lassan próbált menedéket keresni magának. Partközelben vízfelszínre érve egyből tehervonat erejével kezdte tekerni a dobról a zsinórt. A horog szerencsére jól akadt, így sikerült partra segíteni az óriást. A szákolást és a matracra helyezést úgy végeztem, hogy minden tagom remegett az izgalomtól. Feledhetetlen érzés egy ilyen nagy potykát a partra terelni.

Remélem, találkozhatunk
Nem bánom, ha más már nem jön, érte jöttem!

Még sokáig a hal fogásának hatása alatt voltam és kissé összeszedetlenül ügyködtem a szerelékek újbóli vízbe juttatásán. A nagy nyári melegekben mindig ügyelek arra, hogy a matrac kellően be legyen nedvesítve a hal ráhelyezése előtt. illetve ha van rá lehetőség, akkor árnyékos helyen tartom, mert a tűző napon annyira átforrósodik, hogy az ember a kezét nem tudja rajta tartani. Fertőtlenítettem a hal sebeit, majd visszaengedtem. Szép lassan, méltóságteljesen úszott tovább. Örültem annak, hogy az ananászos keverékhez fűzött bizalmam nem volt alaptalan. Természetesen a csali Édes Ananász Oldódó Fluo Lebegő Pellet volt. A halas etetőanyagra nem volt érdeklődő a délelőtt folyamán, de más csalikkal tovább próbáltam azt is. Felcsaliztam és visszadobtam.
A dobásokkal kapcsolatban megosztok egy érdekes tapasztalatot, ami talán másoknak is hasznos lehet. Nem vagyok profi, de úgy gondolom, ennek is van jelentősége. Többeknél látom, hogy a zsinórt a mutatóujjukkal teljesen nekiszorítják a bottestnek. Én csak annyira tartom meg, hogy érezzem a végszerelék súlyát az ujjamon. Így még azt is le tudom ellenőrizni, hogy a zsinór nem tekeredett-e fel a spiccre. Egy apró kis nyomás, és érezni lehet, hogy a gyűrűkön tud-e mozogni a dobóelőke. A zsinór feszességének folytonosságát így megtartva sokkal biztonságosabban kivitelezhető a dobás. Ha nekiszorítva indítom, a hirtelen felszabaduló erő miatt szinte letépődik a zsinór a dobról. Ha a feltekert menetek nem párhuzamosak, vagy ha a dobon bármilyen egyenetlenség van, az a lepergő meneteket megakasztva hátráltathatja a dobást, akár el is szakadhat a zsinór. Dobásnál az utolsó ujjpercem párnáján tartom a zsinórt indításkor. Így szinte az kikéri magát, nem lesz lapos a dobás úgy, mint ha az ujjpercek között tartanánk azt. Sokan mondják, hogy a babakezűek dobnak dobókesztyűben. Az ujjperceknél lévő vágott seb nehezen gyógyul, mert állandóan szétnyílik, ahogy kinyújtjuk az ujjainkat. Ha pedig etetőanyag kerül bele, az kellemetlen, csípő érzést vált ki.

Újabb töltet
Repülj, te kosár!

A délután egy kissé nyögvenyelősen indult, ismét egy kapástalan időszak következett. Sem kukorica, sem élő anyag, sem a rövidebb táv nem adott halat. Visszatértem az ananászos pelletre, abban mindig lehet bízni. Nem is telt el a bedobástól fél óra, egy kisebb potyka jelentkezett.

Megvagy, barátom!
Meglepő, hogy ezek a kisebb pontyok is milyen erővel tudnak küzdeni
Otthon már várnak

A halak kapókedve megváltozott, a kapásokat nagyon nehezen lehetett kicsikarni. Igyekeztem a csali-horog együttes súlyát és felhajtóerejét úgy beállítani, hogy még a legapróbb rászívásra is nagyot tudjon mozdulni. Nem meglepő, hogy a kapások zöme kimondottan az édes ananászos pelletre érkezett. Egyszerűen más csalival nem volt kapásom. Próbáltam azonos színűeket, de azok érintetlenek maradtak. Aztán hallhatóvá vált, hogy mi az oka a halak gyenge kapókedvének. Előző napokban figyeltem az időjárás-előrejelzést: zivataros, esős időt ígértek. A légnyomástérképen szép sárga színű volt az ország egész déli része, távolban pedig már dörgés hallatszott. Folyamatosan nyomon követtem a radarképet. Na, vajon mi lesz itt?

Szép mozdulatlanok maradtak a spiccek
Az ehhez hasonló, üllő alakú felhők egy nagy zivatarrendszernek is előjelei lehetnek
A szitakötők persze mit sem aggódva sütkéreztek a napon

A szél nagy intenzitással fújt változó irányból, megnehezítve a szerelékek nagy távolságba juttatását. Szerencsére az egy óra hosszan tartó kritikus helyzet után a radarkép, illetve a szemmérték is azt bizonyította, hogy más irányba húzódik a zivatarrendszer. Ezt az is bizonyította, hogy a halak kapókedve visszatért. Bár nem nagy, de annál szebb pontyok érkeztek a délután folyamán, azonban nem az ananászos, hanem a halas keverékre.

Újabb jelentkező
A kisebb potykák partra segítése is örömmel tölti el az ember szívét
Elemében a természet, de már nem sokáig
Ha jobban szemrevételezzük, megállapíthatjuk, hogy nincs két teljesen egyforma halacska
Sötétebb színű, egészséges példány

Az ananászos kaja érdekes módon a nap további részében nem adott halat. A csali azonban töretlen népszerűségnek örvendett. Próbáltam Tornádo Waftereket, kukoricafüzért, tigrismogyorót, de szintén érintetlenek maradtak. Még az azonos ízű, piros színű method pellet sem vált be, pedig az előző horgászatok e csali fogósságát bizonyították. Lassan a horgászatra szánt idő vége közeledett, de a befejezés előtt egy búcsúvendég megtisztelt a jelenlétével.

Köszönöm, hogy megtiszteltél
A horgászatra szánt idő vége közeledett

Hatalmas meglepetés volt a mai horgászat. Nagyon szép halakat fogtam, különösen örültem a délelőtt fogott nagyobb testű pontynak. Megkísértett a gondolat, hogy mi lett volna, ha a vihar nem befolyásolja a halak kapókedvét. Egyszerűen csak ezzel kellett számolni, és kész. Azt is kérdezhetném, hogy mi lett volna, ha egy 20 kilós ponty ugrik ki a pontymatracra. Ez a horgászat is bizonyítja, hogy nem szabad elaprózni mindent, egyszerűen alkalmazkodni kell akár a szélsőséges – horgászt próbáló – körülményekhez is. Meglepett, hogy a késő délutáni órákban már a Premium Halibut etetőanyag elégítette ki a halak ízlését. Ma is nagyon szép élményekkel ajándékozott meg Kovácshida. Szívből merem ajánlani mindenkinek ezt a vízterületet, akár tudatosan nagy pontyokra, akár egy pár órás horgászatra, akár egy több napos, nagy halas horgásztúrára vágyik. Nagyon szép, egészséges halak élnek itt, amikre nagy figyelmet fordítanak. Legközelebb újra, ugyanitt!

Írta: Horváth Ádám (adam5811)
Fotók: Horváth Ádám, Mikulai Boglárka Hajnalka

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.