2001.
évi CVIII. törvény
az
elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
Az
Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági
fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása,
továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak
védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi
törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a Magyar Köztársaság
területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló
információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra;
b) az a) pontban
meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak
minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli
szervezetre.
(2)
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén
letelepedett, a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatást nyújtó
szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem
terjednek ki.
(3)
E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban
nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és
nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
(4)
E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy
szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az
ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény
alkalmazásában:
a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő
szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű
értékesítése, beszerzése, cseréje;
b) Elektronikus út: elektronikus
adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes,
rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;
c) Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
d) Igénybe vevő: az a
természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet,
aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;
e) Információ: bármely,
elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet
nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;
f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint
ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás
igénybe vevője egyedileg fér hozzá;
g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a
pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi
igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni;
h) Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévő székhelyén,
telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő
szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;
i) Szabályozott szakma: a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
25. §-a (4) bekezdésében megjelölt szakma;
j)
k) Szolgáltató: az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
l) Közvetítő szolgáltató: az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely
la) az igénybe vevő által
biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő
hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és
hozzáférés-biztosítás);
lb) az igénybe vevő által
biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más
igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá
tételét szolgálja (gyorsítótárolás);
lc) az igénybe vevő által
biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);
ld) információk megtalálását
elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára
(keresőszolgáltatás);
m)
n) Letelepedett szolgáltató: állandó
telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges
gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő
szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök
rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák,
önmagában nem minősül állandó letelepedésnek;
o)
p) Elektronikus hirdető: akinek
érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében
az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;
q) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki tevékenységi körében az elektronikus hirdetést
elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;
r) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas
eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést
megismerhetővé teszi;
s) Szabályozott terület: az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban
meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek a Magyar
Köztársaság területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy
folytatásához szükségesek;
t) Vállalkozás: a természetes
személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - ideértve a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki, illetve amely
gazdasági vagy - szabályozott szakmának minősülő - szakmai tevékenységével
összefüggő célok érdekében jár el;
v) Fogyasztó: a gazdasági
vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes
személy.
2/A. § (1) E törvény
alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal
összefüggő szolgáltatás-, illetve beszédcélú telefonhívás kivételével
elektronikus hírközlés útján tett közlés, amelynek célja a következők egyike:
a) közvetve vagy közvetlenül
népszerűsítsen egy vállalkozást, szervezetet vagy személyt, annak áruját,
szolgáltatását, tevékenységét,
b) társadalmi cél
megvalósításához kapcsolódó tájékoztatás.
(2)
Elektronikus hirdetésnek minősülnek az olyan közlések is, amelyek célja
kizárólag a 14. § (2) bekezdésben megfogalmazott hozzájárulás kérése.
(3)
Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek
a) vállalkozás, egyéb
szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő
információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,
b) vállalkozás, szervezet
vagy személy árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a
vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban
az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.
Az előzetes engedélyezést kizáró elv
3. § (1) Információs
társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve
folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági
határozat nem szükséges.
(2)
Az (1) bekezdés nem érinti
a) az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön
jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra
tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési
kötelezettséget; valamint
b) az elektronikus
hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, illetve a törvény felhatalmazása
alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési
kötelezettséget.
3/A. § (1) Az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén
letelepedett szolgáltató által a Magyar Köztársaság területére irányuló
szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság
intézkedése
a) az alábbi érdekek
valamelyikének védelmében szükséges:
aa) a közrend, különösen a
bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a
kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen
gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni
fellépést,
ab) a közegészség,
ac) a közbiztonság, ideértve
a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is,
ad) a fogyasztók vagy a
befektetők érdekei; és
b) olyan, adott információs
társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban
említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és
c) az érdeksérelemmel,
illetve a veszélyeztetéssel arányos.
(2)
Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az
Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező
hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni
intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést,
továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem
megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.
(3)
Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt
kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul
közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség
tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.
(4)
A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban,
ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható
eljárásokat és a büntetőeljárás keretében végzett nyomozás során, illetve a
nyomozás befejezését követően az ügyész által a vádirat benyújtásáig
végrehajtott cselekményeket is.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos
adatszolgáltatás
4. § (1) A szolgáltató
köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető
módon, magyar nyelven legalább a következő adatokat, illetve tájékoztatást
közzétenni:
a) a szolgáltató nevét,
amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is;
b) a szolgáltató lakcímét,
illetve székhelyét, telephelyét;
c) a szolgáltató
elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való
kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési
címét;
d) amennyiben a szolgáltató
létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely
nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a
nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató
nyilvántartásba vételi számát;
e) amennyiben a szolgáltató
tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, illetve
minősítéshez vagy akkreditációhoz kötött, ezt a tényt az engedélyező hatóság
(minősítő, akkreditáló szerv) megnevezésével és elérhetőségi adataival,
valamint az engedély (minősítés, akkreditációs határozat) számával;
f) ha a szolgáltató az
általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;
g) a szabályozott szakmák
gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai
érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató
akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy
szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának,
valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget,
illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a
szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti
államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés
módjára;
h) az adott szolgáltatáshoz
kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a
továbbiakban: Fgytv.) 8. §-ának megfelelő tájékoztatást.
(2)
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és
ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató
köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly
módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen
tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a
szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz történő
eljuttatás minden költségét.
(3)
A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs
rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő
tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről.
Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok
5. § (1) Az elektronikus úton
történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató
köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó
általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely
lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
(2)
A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban
előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő megrendelésének
elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai
lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell
tenni;
b) arról, hogy a megkötendő
szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a
szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a
szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és
kijavításához biztosított eszközökről;
d) a szerződés megkötésének,
valamint a szerződésnek a nyelvéről;
e) arról a - szolgáltatási
tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás
tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a
magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
(3)
A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti
szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2)
bekezdés rendelkezéseitől.
6. § (1) A szolgáltató
köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani,
hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását
megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen
lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses
nyilatkozatnak.
(2)
A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe
vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e
visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a
szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán
belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati
kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.
(3)
A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz,
illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé
válik.
(4)
A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti
szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől,
ha erről megállapodtak.
(5)
Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdéseit
nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű
kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések
esetén.
A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége
7. § (1) A szolgáltató felel
az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért.
(2)
A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő
szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással
továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - a 8-11. §-okban
meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel.
(3)
A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított,
tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket
vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására
utalnak.
(4)
A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban
meghatározott közvetítő szolgáltató - a (2) bekezdésben említetteken túlmenően
- akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott
információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy
hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik
személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást.
(5)
A közvetítő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja
ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem
ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy
abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval
szemben is bíróság útján érvényesítse.
(6)
A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés
nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7-11. § vagy a
13. § szerint járt el.
8. § (1) A 2. § lc) pontjában
meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított
információért, ha
a) nem a szolgáltató
kezdeményezi az információ továbbítását;
b) nem a szolgáltató
választja meg a továbbítás címzettjét, és
c) a továbbított információt
nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg.
(2)
Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele
magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű
automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás
lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az
a továbbításhoz szükséges.
9. § A 2. § lb) pontjában
meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és
átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha
a) a szolgáltató nem
változtatja meg az információt;
b) a tárolt információhoz
való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott
feltételeknek;
c) a közbenső tárolóban az
információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott
információfrissítési gyakorlatnak;
d) a közbenső tárolás nem
zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére
szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát;
és
e) a szolgáltató
haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az
ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az
adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az
ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy
más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.
10. § A 2. § lc) pontjában
meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által
biztosított információért, ha
a) nincs tudomása az
információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az
információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
b) amint az a) pontban
foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ
eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.
11. § A 2. § ld) pontjában
meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja
szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha
a) nincs tudomása az
információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az
információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
b) amint az a) pontban
foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ
eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.
12. § A 10-11. §-ok
rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az
igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.
Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő
szolgáltatásról
13. § (1) Az a jogosult,
akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán,
hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát,
továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben
meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által
hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ
szabványosított címét - sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító
erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11.
§-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ
eltávolítására.
(2)
Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a sérelem tárgyát és a
jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;
b) a jogsértő tartalmú
információ azonosításához szükséges adatokat;
c) a jogosult nevét,
lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési
címét.
(3)
Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés
szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet
ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba
foglalt meghatalmazást is csatolni kell.
(4)
Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a
szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a
továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli
tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt
információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása
iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító
értesítése alapján történt.
(5)
Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján
az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ
eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a
jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a
(4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását
bíróság vagy hatóság rendelte el.
(6)
Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás
átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy
közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ
eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:
a) az eltávolított, illetőleg
hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet,
ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt
azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban
meghatározott adatokat;
b) indokolt nyilatkozatot
arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult
(2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.
(7)
A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul
köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a
jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy
a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.
(8)
Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti
határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben
előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való
hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát
köteles fenntartani.
(9)
Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10
munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét
abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is
tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján
érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre
vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől
számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a
(2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést
ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A
szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az
érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül
értesíti.
(10)
A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi
határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem
elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Az érdemi
határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.
(11)
A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben
meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem
térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A
felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy
általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá
az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett
elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól
származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.
(12)
A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz
való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az
eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben
meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.
Adatvédelem
13/A. § (1) A szolgáltató az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés
létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel
kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos
követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához
szükséges és elégséges azonosító adatokat.
(2)
A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására
irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos
olyan személyes adatokat, amelyek a díj meghatározása és a számlázás céljából
elengedhetetlenek, így különösen a szolgáltatás igénybevételének időpontjára,
időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.
(3)
A szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szolgáltatás
nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás
nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az
egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben
oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok
kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e
törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges,
azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.
(4)
A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a
(3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása
hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy
egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - csak az adatkezelési
cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján
kezelhet.
(5)
Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan
biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.
(6)
A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő
azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át
harmadik személy számára.
(7)
Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a
szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a
számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat
törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így
rendelkezik. A számvitelről szóló törvény vagy más törvény eltérő rendelkezése
hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.
(8)
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető
függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból
történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás
más szolgáltatótól nem vehető igénybe.
(9)
A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak
biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor
megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat
kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok
kezelését is.
Az elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályok
14. § (1) Világosan és
egyértelműen azonosítható módon tájékoztatást kell adni:
a) az elektronikus
hirdetésnek hirdetés jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő
számára;
b) az elektronikus hirdető,
illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű
egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó
személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;
c) a különleges ajánlat -
különösen az árengedmény, a jutalom- és ajándéksorsolás - ilyen jellegéről,
továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenni az ajánlati felhívás részleteit;
d) a sorsolásos játék és más
szerencsejáték ilyen jellegéről, illetve könnyen hozzáférhetővé kell tenni a
részvétel feltételeit.
(2)
Elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján
kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus
hirdetés. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely lehetővé
teszi a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személy azonosítását, valamint a
hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő
kifejezését.
(3)
A (2) bekezdésben foglalt hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és
indokolás nélkül, valamint ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a
nyilatkozó nevét az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból
haladéktalanul törölni kell, és részére elektronikus hirdetés a továbbiakban
nem küldhető.
(4)
Az elektronikus hirdetés (2) bekezdés szerinti küldése során tájékoztatni kell
a címzettet arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről,
ahol az elektronikus hirdetések információs társadalommal összefüggő
szolgáltatás felhasználásával történő küldésének megtiltása iránti igényét
bejelentheti.
(5)
Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az
elektronikus hirdetés közzétevője köteles nyilvántartást vezetni azokról a
személyekről, akik náluk a (2) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatot
tettek. A nyilvántartásban rögzített - az igénybe vevőre vonatkozó - adatok
harmadik fél számára kizárólag az igénybe vevő előzetes hozzájárulásával
adhatók át.
(6)
Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az
elektronikus hirdetés közzétevője nem küldhet elektronikus levelezés vagy azzal
egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján elektronikus hirdetést azoknak,
akik az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban nem szerepelnek. A
küldés tilalma az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató,
illetve az elektronikus hirdetés közzétevője által küldendő valamennyi
elektronikus hirdetésre vonatkozik.
(7)
Az (1) bekezdés a)-b) pontjainak megsértéséért az elektronikus hirdető,
az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője
is felelősséggel tartozik. Az (1) bekezdés c)-d) pontjainak
megsértéséért az elektronikus hirdető tartozik felelősséggel.
(8)
A (2)-(6) bekezdések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus
hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője is felelősséggel
tartozik.
(9)
Ha az elektronikus hirdető az igénybe vevő kapcsolattartásra szolgáló
elektronikus levelezési címéhez egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során
jogszerűen jut hozzá, ugyanez az elektronikus hirdető felhasználhatja ezeket az
adatokat saját hasonló áruinak vagy szolgáltatásainak hirdetésére. Az
elektronikus hirdető ez esetben köteles biztosítani, hogy az igénybe vevő az
elektronikus hirdetés megküldését ingyenesen, korlátozás és indokolás nélkül
megtilthassa. A megtiltás lehetőségére egyértelműen és feltűnő módon fel kell
hívni az igénybe vevő figyelmét mind a kapcsolattartói adatok gyűjtésekor, mind
a későbbiekben, az egyes elektronikus hirdetések megküldésekor.
(10)
Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének
beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles
a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő
szolgáltató rendelkezésére állnak:
a) a Hatóság által megjelölt
elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési
azonosítóját; és
b) a nyilvántartásában az
elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő
nevét és lakcímét.
(11)
A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos
felügyeleti eljárás jogerős lezárását követő 60. napig, illetve a döntés
bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerős lezárásáig
jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus
hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából.
(12)
Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget a (10) bekezdésben foglalt
kötelezettségének, a (8) bekezdés szerint az ott felsoroltakkal egyetemleges
felelősséggel tartozik a (2)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségek
megsértéséért.
Szabályozott szakmák
14/A. § (1) Elektronikus
hirdetés a szabályozott szakmát - információs társadalmi szolgáltatás nyújtása
útján - gyakorló személy, mint elektronikus hirdető érdekében a 14. §-ban
meghatározott módon közölhető, illetve közzétehető. A hirdetést, illetve a
közzétételt a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, a szakmai
érdek-képviseleti szervek - különösen a kamarák - saját tagjaikra vonatkozó
magatartási szabályok, valamint az ezen szervek által alkotott etikai szabályok
- egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - is megtilthatják,
korlátozhatják, illetve a hirdetés tartalmára vonatkozó követelményeket határozhatnak
meg.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó
további szabályok - különösen a szakma függetlenségének, méltóságának,
tiszteletének, a szakmai titoktartás védelmére, valamint a szakmai
szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben
tanúsított magatartás tisztességességének meghatározására - alkothatók.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó
különös fogyasztóvédelmi szabályok
15. § (1) Az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, illetve
biztosítási tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a
bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az
igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás - amennyiben szolgáltatásait az igénybe
vevők számára kizárólag elektronikus úton nyújtja -, továbbá a kizárólag
információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységet végző
vállalkozás jogosult az ügyfélszolgálatot kizárólag elektronikus úton
működtetni. Üzemzavar esetén az ügyfélszolgálat telefonos elérhetőségét
biztosítani kell.
(3)
A (2) bekezdés szerint biztosított ügyfélszolgálat a panasz elutasítását
köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát az igénybe
vevőnek elektronikus úton haladéktalanul megküldeni.
Magatartási kódexek
15/A. § (1) Az állam - az
információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek
függetlenségének tiszteletben tartásával - ösztönzi az önszabályozást, így
különösen
a) magatartási kódexek
kidolgozását,
b) a magatartási kódexek
elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodás részes államaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező
igénybe vevők és más érdekeltek számára a részes államok hivatalos nyelvein is
történő hozzáférhetővé tételét, valamint
c) az elektronikus úton
történő alternatív vitarendezési eljárások működését.
(2)
Az állam ösztönzi továbbá, hogy az információs társadalommal kapcsolatos
tevékenységet ellátó szervezetek az informatikáért felelős miniszterrel -
amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás
bármely részes államába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve
az érdekeltek számára tájékoztatást adhassanak a magatartási kódexeikről, azok
alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt
hatásairól.
Vegyes és záró rendelkezések
16. § (1) E törvény - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)
E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését követően nyújtott információs
társadalommal összefüggő szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény
hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs
társadalommal összefüggő szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény előírásainak.
(3)
E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának i) pontja, 3/A. §-a, 14/A.
§-a, 15/A. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló
nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4)
Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány
megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló
külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus
úton is teljesíthető.
(5)-(14)
16/A. § (1) A 4-6. §-ban és a
15. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság
jár el az Fgytv. szabályai szerint.
(2)
A 14. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti
Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) jár el.
(3)
Az elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó
rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, amely a
gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szerint jár el.
16/B. § (1) A Hatóság 16/A. §
(2) bekezdése szerinti eljárására (a továbbiakban: elektronikus hirdetéssel
kapcsolatos felügyeleti eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a
továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
(2)
Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság
Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.
16/C. § (1) Az elektronikus
hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Az
elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást az kérheti, akinek a
14. §-ban, a 14/A. §-ban foglaltak megsértése jogát vagy jogos érdekét sérti.
Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára
tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói
érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is
jogosultak.
(2)
A Hatóság eljárását ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme
körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. és 7. cikkét
átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással kezdeményezhetik
azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött,
feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett jegyzéken szerepelnek.
(3)
A kérelmet a hatóság által rendszeresített űrlapon kell benyújtani.
(4)
Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő
elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg.
(5)
Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján
tájékoztató jelleggel közli a (2) bekezdésben említett közösségi jogi
rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.
16/D. § (1) A Hatóság a 14.
§-ban, illetve a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén
a) elrendelheti a jogsértő
állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő
magatartás további folytatását,
c) a jogsértés megszüntetése
érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az
ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását
a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 14. §, illetve a
14/A. § rendelkezéseivel,
d) felhívhatja a 2. § la) pont
szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető,
elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a
közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást
jogszabálysértő módon elektronikus hirdetés küldésére használja,
e) ötvenezer forinttól
ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat
ki.
(2)
Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire - így
különösen az igénybe vevők érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő
állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére - tekintettel
kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is
kiszabható.
(3)
Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni. A
jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy
sorban kell behajtani.
(4)
A Hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében
azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek
jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. E
döntését a Hatóság soron kívül hozza meg.
(5)
A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót,
valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a 14.
§-ban, illetve a 14/A. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítésének hitelt
érdemlő módon való igazolására hívhatja fel.
16/E. § (1) A Hatóság a 14.
§-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott jogerős
határozatát - az igénybe vevő személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná
tétele mellett - honlapján közzéteszi, amennyiben
a) határozatában kétszázezer
forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,
b) a határozat meghozatalára
a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került sor,
c) a jogsértő állapot
megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását
megtiltó határozatát a 16/C. § (2) bekezdése vagy a 16/F. § (1) bekezdésének b)
pontja szerinti eljárása keretében hozta.
(2)
A Hatóság - amennyiben azt a 16/C. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében
hozta - a honlapján közzéteszi a 16/D. § (4) bekezdése szerinti végzését.
(3)
A közzétett döntésről a Hatóság tájékoztathatja a nemzeti hírügynökséget.
(4)
A közzétett dokumentumnak a Ket. 80. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon
túl tartalmaznia kell:
a) a közzététel e törvény
szerinti jogcímét,
b) a megállapított
tényállást,
c) a határozat, illetve a
végzés rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás
kivételével, valamint
d) a határozattal szembeni
bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás vagy ügyészi óvás tényét és -
amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.
(5)
A Hatóság a 16/D. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatósági
szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján. A közleménynek tartalmaznia
kell:
a) a Hatóság megnevezését,
b) a jogsértő szolgáltató
nevét és székhelyét,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) a közérdek védelmében
történő megállapodáskötés tényét,
e) a kötelezettségvállalás
tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
f) az arra vonatkozó
figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Hatóságnál megtekinthető.
16/F. § (1) A 2006/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 2000/31/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv
a) 5., 10. és 11. cikkét
átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések
tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság,
b) 6. és 7. cikkét átültető
tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések
tekintetében a Hatóság
látja el.
(2)
A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a 2007/76/EK
bizottsági határozatnak megfelelően járnak el.
(3)
Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján
tájékoztató jelleggel közli az (1) bekezdésben említett közösségi jogi
rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.
17. § (1) Az informatikáért
felelős miniszter köteles
a) tájékoztatni az Európai
Bizottságot arról, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások,
különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott szerződések közül melyek nem köthetők meg érvényesen elektronikus
úton (a továbbiakban: kivételek),
b) ötévenként jelentést tenni
az Európai Bizottságnak a kivételek alkalmazásáról, és abban megindokolni, hogy
miért tartja a Magyar Köztársaság szükségesnek bírósági, hatósági vagy egyéb
közhatalmat gyakorló személyek jogszabályban előírt kötelező közreműködésével
kötött szerződésekre a kivétel fenntartását.
(2)
Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az érintett
miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a közigazgatási
informatikáért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben szabályozza
a)
b) a digitális archiválás
szabályait,
c)
(3)
18. § (1) Ez a törvény a
következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a
Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem
egyes jogi vonatkozásairól;
b) az Európai Parlament és a
Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme
érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2)
bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság
eljárásában];
c) az Európai Parlament és a
Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az
elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének
védelméről, 13. cikk 1. és 2. bekezdése [a 2/A. § és 14. § (9) bekezdése].
(2)
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:
a) az Európai Parlament és a
Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről,
4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 16/D. § (1) bek., illetve a 16/E. § és 16/F. §
(1) bek.];
b) a Bizottság 2007/76/EK
határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért
felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való
végrehajtásáról [a 16/F. § (2) bek.].