A
hibás teljesítés
305. § (1) Olyan szerződés
alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett
hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel
meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2)
Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése
is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a
kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett
felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését
a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen
összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói
szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó
hátrányára tér el.
(3)
A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel
tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy
azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól.
Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a
jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag
alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2)
Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy
a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés
időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba
jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
306. § (1) Hibás teljesítés
esetén a jogosult
a)
elsősorban - választása szerint -
kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági
igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági
igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a
szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak
okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem
kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a
kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt
feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő
árleszállítást igényelhet vagy elállhat a
szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2)
A kijavítást vagy kicserélést - a dolog
tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel -
megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség
nélkül kell elvégezni.
(3)
Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem
végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4)
A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az
ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5)
Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a
törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
306/A. § A
jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel
okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a
kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
307. § (1) A jogosult a hiba
felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül
köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2)
Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül
közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.
A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3)
A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308. § (1) A
jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő
alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának
legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza
meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény
érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2)
Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a
teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.
(3)
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt
a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog
érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése
(kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a
kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.
(4)
Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a
teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt
érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt
megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a
felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési
határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így
különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban
meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok
érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós
használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő
három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E
határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2)
Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél
rövidebb határidő kikötése semmis.
308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan
hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt
kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a
dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében
érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül
érvényesítettnek.
308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő
követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.
309. § (1) A
szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot
megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és
továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés
esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2)
Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az
értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. § Szavatossági jogainak
érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának
megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. § (1) Ha a fogyasztói
szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy
(előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje
követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott
fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a
minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2)
A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés
szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos
elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett
teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e
határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele
szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők
megfelelő alkalmazásával.
311/A. § A hibás
teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni
kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a
kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
A
teljesítés lehetetlenné válása
312. § (1) Ha a teljesítés
olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés
megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél
haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés
elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.
(2)
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a
jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
(3)
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a
kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
(4)
Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné
válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik.
(5)
Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél
választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei
között.
(6)
Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a kötelezett
birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól
kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány, illetőleg a kárpótlás
átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.
A
teljesítés megtagadása
313. § Ha a kötelezett a
teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a
lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.