Elhatároztam, hogy szombaton kimegyek horgászni a közelünkben található kis tóra, hogy kipróbáljam a partszéli feederezést. Látván az időjárás-előrejelzést kicsit elgondolkodtam, ugyanis több mint 38 fokot jósoltak nappalra. (Ezt még napernyő alatt sem könnyű elviselni.) Ha horgászni akarunk, de az idő nem olyan, mint terveztük, akkor alkalmazkodni kell… Ha kíváncsiak vagytok én, hogy oldottam ezt meg, és mi lett az eredménye, tartsatok velem!
Horgászni készültem tehát, de nagy forróságot jósoltak. Anyukám első szava az volt, hogy őrültség ilyen melegben horgászni. Először nem hittem neki, de utána rájöttem, hogy valahol igaza van. Gondolkodtam, hogy mi legyen, mert én mindenáron horgászni akartam. Anya hirtelen ezt kérdezte tőlem: „Miért nem mész éjszaka?” (Mindezt este 7 órakor…) Tetszett az ötlet, ezért gyorsan összepakoltam a horgászfelszerelést, enni- és innivalót, és indultunk is. A vízparton megkezdtem az előpakolást és az etetőanyag bekeverését.
Mire az első szereléket bedobtam, már egész sötét volt, de a híradóban láttam, hogy a mai lesz a legrövidebb éjszaka. A botokra method szereléket készítettem. A nagyobb horoggal ellátott szerelékre 2 szem Green Pepper soft pelletet tűztem, míg a kisebb horoggal ellátottra kíváncsiságból 2 szem kisméretű Fagyos Ponty puha pelletet. Mindkét végszereléket kb. 45-50 m-re vetettem be. Félórával a bedobás után rángatós kapással adta tudatomra egy hal, hogy kell neki a soft pellet. Bevágtam, elkezdtem fárasztani, ám egyszer csak elveszett a súly a horog végéről. Nem értettem, hogy miért akadhatott le, de megtörtént. Újradobtam és a zsinór megfeszítése közben vettem észre, hogy a hosszabb botnak egyenes a spicce, ezért ráfeszítettem. Ezután kicsit még engedett rajta a hal, majd meghúzta - én erre persze bevágtam. Éreztem, hogy megvan és közben arra gondoltam, hogy a több mint 20 fokos vízben is eredményes lenne a Fagyos Ponty pellet? Éreztem, hogy nem nagy hal, ami a merítésnél be is bizonyosodott. Az éjszaka első hala egy szép kis tőponty volt.
Kis idő múlva jött a következő, amely gilisztára kapott.
Éjfél elmúlt. Szeretem ezt az időszakot, mert a nagyobb halakat általában ilyenkor fogom. Az első halon felbuzdulva egy szem kisméretű Fagyos Ponty pelletet tettem a horogra, amelyet egy giliszta kíséretével rejtettem a Flat Feeder kosárba. A spicc kapást jelzett, ezért bevágtam. A hal első kirohanása hihetetlen erős volt. Nem rángatott, hanem komótosan úszott, amiből sejtettem, hogy nagyobb lesz. Mikorra sikerült visszavezetnem a bedobás helyszínére, már kicsit hagyta magát, de ahogy a parthoz ért, újra meg indult. Így lett 5 m-ből 20 m a távolság. Maximum 5-6 perces fárasztás után szerencsére sikerült szákba terelni. A parton kicsit rosszul éreztem magam, hogy ezt a nagyobb halat is fűre kell tennem, mivel a matracomat kölcsönadtam az egyik barátomnak egy versenyre, aki elfelejtette visszahozni nekem. A horog nagyon vékonyan akadt, ezért különösen örültem, hogy mint általában, most is feederbot volt a kezemben. A hal egy gyönyörű nyurgaponty volt, életem nem legnagyobb, de legszebb hala. Súlya: 5,8 kg. Gyors fotó és mérlegelés után úszhatott vissza oda, ahonnan jött, mint minden másik hal.
Kora hajnalban még szép ütemben jöttek a halak a gilisztás Fagyos Ponty pelletre. Összesen 6 db, de csak 3-ról készült kép, mivel a fotósom úgy döntött, hogy ő alszik…
Hajnali 3 órakor valami szünet következett. Egyre kevesebb kapásom volt. Mindössze egy halat akasztottam, de sajnos merítésnél leakadt.
Ez így nem mehetett tovább! Csalit váltottam, feltettem a horogra 1 szem Amur l’amour kukoricát. Nem telt bele 2 perc, agresszív kapásra vágtam be, de sajnos a nagy megterhelés alatt a horog kigörbült. Nem attól a kis haltól, ami a horoggörbülés miatt leakadt, hanem az összes többitől, és már múltkor is sokat fogtam azzal a pici 12-es horoggal. Mivel megbízható és jó kis horog ugyanolyat tettem vissza. Újra az amuros kukoricát rejtettem el a kosár belsejébe. Kis idő múlva újra kapás, és ez már meglett.
Később kénytelen voltam újra csalit váltani, mivel már a kukoricára sem volt kapás. A tavalyi év favoritját, a Mézes Pálinkás puha pelletet tettem föl. Nagyon hamar kapás volt rá. Az tetszett ennél a kis potykánál is, hogy a végsőkig küzdött, mint kisebb társai.
A Mézes Pálinkás csalira ismét egy agresszív húzós kapással tette tudatomra a ponty, hogy ő aztán ott nem hagyná ezt a finomságot. Nagyon szép mintázatú tükörpontyot merítettem meg a fárasztás végére.
A másik boton is ez a csali volt. Nagyon gyenge húzások, botspicc visszaengedések következtek, amire elinte nem mertem bevágni, mert egyszer bevágtam egy ilyenre még hajnalban, de nem lett meg… igaz, utána ebből nagy kapás lett, de most erre kellett bevágnom. A hal gyenge védekezésével elárulta, hogy ő aztán nem ponty.
Csak hogy történjen valami, megint csalit váltottam és feltettem egy 12 mm-es Magyar Betyár oldódó pelletet a hajszálelőkére, de előtte egy kis vizes edényben hagytam oldódni, hogy hamarabb adja ki magából a „vonzerejét”.
Összegzés:
A mai nap a Mézes Cseresznye Junior Carp etetőanyagot használtam fele-fele arányban összekeverve kukoricacsíra liszttel. Ebbe még 3 marék erjesztett magvat tettem, egészen pontosan kukoricát és búzát, majd ezt az egészet jól nyakon öntöttem Citromos Vanília Junior Carp Flavor aromával.
Ezen a horgászaton összesen 17 db halat fogtam, ebből 1 volt ezüstkárász és 16 ponty. A legnagyobb hal 5,8 kg-os nyurgaponty volt.
Köszönöm, hogy velem tartottak! Hasonlóan eredményes horgászatot kívánok mindenkinek!
Írta: Kaufmann Domonkos
