Hidegfront után

Hidegfront után

Szinte minden horgásznak van valamilyen meggyőződése arról, milyen időszakban lehet igazán halat fogni. Ez vagy tapasztalati úton, vagy mástól hallott információból alakul ki (persze minden vízterület más). Ez alkalommal egy egyesületi vízen próbáltam szerencsét egy teljesen átlagos hétköznapi peca keretében… és néha felborul minden számítás!

Maga a vízterület Jászberény város határában található, a Vasas Sporthorgász Egyesület horgásztava. Ez egy 7,2 ha területű tórendszer, ami összesen 3 tóból áll, melyek nem állnak közvetlen kapcsolatban egymással. Igen jelentős halállománnyal bír mindegyik tó, korukból kifolyólag bármelyikben találkozhatunk kapitális halakkal. Én a teknőnek „becézett” tavon horgásztam, mely tavasszal egy igen jelentős kotráson, meder-átalakításon esett át. Ez komoly kihatással volt a halak tartózkodására, és a régen igazán frekventált helyek is szinte teljesen megszűntek.

A Jászberény tüdejének is nevezett tavak igazi üde színfoltnak számítanak a környéken
Az ún. halastó igazi vadvízi rengeteg, hatalmas amurokkal, harcsákkal

Az ilyen egyesületi vizeken közel sem olyan egyszerű a halfogás, mint az intenzíven telepített magántavakon. Június 20-át írunk, egy igazán markáns hidegfront után vagyunk, amikor viharos szél kíséretében pár óra alatt 13-15 fokot csökkent a hőmérséklet. Hogy mi történt rövidre sikerült horgászatom alatt? A folytatásban kiderül!

Mikor megérkeztem a vízpartra, eléggé elszomorodtam. Azok a helyek, ahová ülni szerettem volna, már foglaltak voltak. Sajnos eleve későn értem ki, elfoglaltságaim miatt csak 9 óra körül tudtam leülni. Ezután ért a második pofon, mert halat alig, vagy egyáltalán nem fogtak. Általában az amurok kergetésével töltöm az időmet, de ez most szóba sem jöhetett. Az előző nap egy horgászverseny volt a tavon, ilyenkor sajnos mindig gyengébb szokott lenni a halfogás, na de hogy ennyire?

Horgászhelyem most (hát, nem itt mutatom meg, hogyan kell nagyot dobni :))…
… és 3 hónapja

Nem túl bizakodó módon ültem le egy olyan helyre, ahol eddig halat még nem fogtam soha. A tó e része nagyon keskeny, maximum 15 méter széles lehet, a vízmélység körülbelül 1,2 m, és mivel ez is frissen kotort rész, a meder rengeteg torzsát, akadót rejt.

Évek óta hibátlanul működnek nálam

A felszerelés összeállításánál ezeket a tényezőket mindenképpen figyelembe kellett vennem. 2 feederrel készültem, egy Spro Precision 390 MH és egy első generációs Spro Pellet Feeder 420 H bottal. A botokra Spro Long Cast 460 és Incognito LCS 865-ös orsók kerültek. A főzsinórom mindkét esetben 22-es Trabucco S-Force Sinking Carp volt, aminek végére 15-ös fonott dobóelőkét kötöttem a torzsák miatt. Így elkerülhető volt, hogy a vékony monofilt a víz alatti gyökerek, csonkok elvágják. Horogelőkének 0,06 mm-es Monster fonott zsinórt használtam. Horog a már jól megszokott Gamakatsu 2260B, 6-os méretben.

Feederbotjaim a néha túl extrém körülmények között is tökéletesen helyt állnak

Mivel elég reménytelennek tűnt a helyzet, a napot a kísérletezésre szántam. Két különböző úton akartam elindulni, már ami az etetőanyagot és csalit illeti. Az egyik szereléken kizárólag a Haldorádó Nagy Ponty etetőanyagot és az ehhez tartozó Hybrid Pelletet gondoltam használni, mert eddig ezzel az összeállítással fogtam messze a legtöbb halat már nagyon sok vízterületen. A másik botra a számomra eddig ismeretlen Vad Ponty etetőanyagot és különböző pelletek kombinációját gondoltam. Az etetőanyagokhoz szándékosan semmilyen egyéb csalogató anyagot nem adtam, még a kötelezőnek mondható csemegekukorica is kimaradt. Hogy miért? Kíváncsi voltam, tisztán melyik etetőanyaggal tudok eredményesebb lenni egy agyonhorgászott vízen.

Alapozó etetésre nem szántam nagy mennyiséget, mivel könnyen, akár kézzel etethető a túlsó part, csupán 5-5 gombóc etetőanyagot dobtam botonként, a többit pedig kosárral juttattam be.

A használt etetőanyagok…
… és a csaliarzenál egy része

Az első kapásra talán 2 percet sem kellett várnom, a Nagy Pontyos szerelékemre érkezett egy ezüstkárász. A másik botot még be sem tudtam dobni ennyi idő alatt. Gyorsan visszadobtam a szereléket, felcsaliztam a Vad Pontyos botot, és vártam a kapást. Vagyis vártam volna, mert az előbb már halat hozó botom nyeletőféke visításba kezdett. Bevágás után úgy maradt a bot. Kissé értetlenül álltam… „Na, mégis itt lennének a halak?”, gondoltam, de hamar fel kellett eszmélnem, mert a másik oldalon elég jól húzott a ponty. Az első tettes egy kb. 3 kilós (csak saccolni tudtam, mert „természetesen” a mérleget sikerült otthon felejteni) tőponty volt.

A kíméletes bánásmód nem csak a nagy halak kiváltsága

A fertőtlenítéssel és visszaengedéssel bíbelődtem, amikor láttam, hogy a Vad Pontyos botomat le akarja tekerni valami a bottartóról. Odaugrottam, bevágtam, ám ekkor a hal már a bedobás helyétől kb. 10 méterre járt. Ismét gyors fárasztás következett, melynek végén egy szép tükröst szákoltam. Neki a balanszírozott Red Tuning Mézes Pálinka pellet tetszett meg. 10 perc telt el eddig a horgászatból, a többi pecás továbbra is csak a viharos szélben ringó kapásjelzőt nézte…

Munkában a Pellet Feeder
Pontybukfenc…
… és az eredmény

Ezt követően úgy beindult a halfogás, hogy egyik pontyot fogtam a másik után. Próbáltam az etetéstől kicsit távolabb is dobálni, az eredmény hasonló volt, pár percen belül határozott botgörbítés - szinte kivétel nélkül mindegyik hal nagyon vehemensen kapott. Nagy meglepetésemre volt közöttük a helyi ívásból is néhány szebb hal, melynek külön örültem, hisz a természetes szaporulat is jelen van. Remélem, megérik a felnőttkort…

Sokat nem kellett várni a halakra
Valaki nagyon siet…
… mert nem tudta, hogy hamarosan szabadon úszhat tovább

Délben abba kellett hagynom a horgászatot, és a halfogás is kezdett leállni a balinok miatt, amik folyamatosan az etetésemen és közvetlenül annak közelében raboltak. Jól megfigyelhető volt, hogy a ragadozók még a nagyobb testű halakat is teljesen száműzték a környékről.

Távozás előtt

A történethez hozzátartozik, hogy este még 3 órára ki tudtam ülni. A szél valamennyit csendesedett, de a tó ugyanúgy teli volt horgászokkal, és halat továbbra sem fogtak. Sajnos a délelőtti helyemen ültek, ahonnan egy árva darab halat sem tudtak fogni! Nem volt más lehetőségem, 10 méterre a helytől ültem le, ahol meg tudtam ismételni a délelőtti horgászatomat, sőt talán még gyorsabb ütemben fogtam a halakat. Ez - úgy gondolom - nem a véletlennek köszönhető. Sokszor előfordult, hogy egyszerre mindkét boton kapásom volt. Fényképezőt délután már nem hoztam magammal, de higgyétek el, így történt! :)

A fiatal generáció

Összegezvén a napot azt kell mondanom, hogy míg a tavon egész nap talán 3 db pontyot fogtak, én 2 x 3 óra horgászidővel 17 db pontyot fogtam, ebből 12 volt másfél kiló feletti, a legnagyobb saccra verte a 4 kilót. A Vad Ponty és Nagy Ponty közötti megoszlás 6 : 11 a Nagy Ponty javára, amire számítottam is, de a Vad Ponty is remekül muzsikált, hisz még azzal is több halat fogtam, mint az egész tavon, egész nap a többi pecás együtt. Elmondható, hogy egy agyonhorgászott egyesületi vízen is érdemes a pellet csalikra alapozni a horgászatot, mert kukoricával a többi sporttárs hal nélkül maradt. A halak tudják, mi a jó, és ha megtaláljuk, ami a szájuk ízének való, meg fogják hálálni.

Lehet, hogy ő mindent előre tudott

Mucsinyi Péter (Rometrajder)

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.