Fontos változások a horgászatban 2014-től

A halászatról és horgászatról szóló törvényt egy teljesen új alapokra felépített törvény váltotta le. Ennek jelentős része - az előzetes tervektől eltérően - már 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépett, ám a benne foglaltak megvalósításának szabályait részletesen magadó végrehajtási rendelet még hiányzott. 2013 végére ez utóbbi miniszteri rendelet is elkészült, 2014. január 1-jével hatályba lépett. Az új jogszabályi háttér számos fontos változást hoz a horgászok életébe is, ezeket igyekszünk áttekinteni.

Mivel fő célunk nem az új jogszabályok részletes elemzése, csak a horgászokat közvetlenül vagy közvetve érintő fontosabb változásokat soroljuk fel az alábbiakban.

Állami horgászjegy

Az új szabályozásra való minél könnyebb átállás miatt a 2013. évre érvényesített állami horgászjegyek és a fogási naplók érvényességét 2014. január 31-ig meghosszabbították.

A 2014. évi állami horgászjegy az új rendelet értelmében már 2015. január 31-ig lesz érvényes. Az állami horgászjegy díja 2014. évben is 2000 Ft.

A régi típusú állami horgászjegy megszűnik, 2014-ben mindenki újat kap majd

Az új szabályozás szerint már annak is jogszerűen kiadható az állami horgászjegy, aki a határidőn túl (február 28. után) adja le a fogási naplóját. Ebben az esetben viszont a horgásznak az állami horgászjegyért kétszeresen díjat, 2014-ben 4000 Ft-ot kell fizetnie.

Aki valamilyen ok miatt nem tudja kiváltani 2014 januárjában a jövő évi állami horgász jegyét, de az éves vagy több hónapra érvényes területi jegyet igen, és már január elején horgászni szeretne, annak a következők szerint kell eljárnia:

  1. A területi jegy forgalmazónál a 2013. évi állami horgászjegye bemutatásával váltja ki a területi jegyet, melynek minden példányára a 2013. évi állami horgászjegy számát írja rá a forgalmazó azt is jelezve, hogy ez a 2013. évi állami horgászjegy száma.
  2. A horgász a területi jegy váltásakor nem adja le a fogási naplóját, mert ezt kell használnia, amíg a 2013. évi állami horgászjeggyel horgászik.
  3. Amennyiben a kiváltott területi jegy 2014. január 31. után is érvényes, e dátum után csak akkor lehet vele horgászni, ha a 2014. évi állami horgászjegyet is kiváltják hozzá. Ebben az esetben a horgásznak az állami horgászjegy kiváltásakor az állami horgászjegy forgalmazójával kell ráíratnia a 2014. évi állami horgászjegy számát a korábban kiváltott területi engedélyre. Az állami horgászjegy forgalmazó a régi állami horgászjegy száma mellé vagy alá írja az új állami horgászjegy számát és aláírásával, pecsétjével hitelesíti azt.
  4. A 2014. évi állami jegy váltásakor természetesen már le kell adnia a 2013. évi fogási naplót és a horgász ekkor kapja meg az új rendszer szerint, az állam által kiadott, az állami horgászjegyhez kapcsolt halfogásra jogosító okmányt jelentő fogási naplót.
  5. 2013. évben vagy azt megelőzően kiadott állami horgászjegyek érvényességének bélyeggel történő meghosszabbítására 2014. évben nem lesz mód, a régi típusú állami horgászjegyek kivezetésre kerülnek.

Mivel állami horgászjegyet a jövőben csak olyan szervezet adhat ki, ami évente legalább 100 db állami horgászjegyet forgalmaz, a kis egyesületek állami jegy kiadása megszűnhet. Ilyen esetben az állami horgászjegyet máshol kell beszerezni. Ez az egyesületi tagságot és a kiváltani kívánt területi jegy elérhetőségét nem befolyásolja.

A fogási naplót érintő változások

A 2013. évi fogási naplókat legkésőbb 2014. február 28. napjáig kell leadni annak a szervezetnek, amelynél a 2013. évi állami horgászjegyet a horgász kiváltotta (ez esetben igazolást kell kérni a leadásról), vagy amelynél a 2014. évi állami horgászjegyet kiváltani szándékozik. Legkésőbb az állami horgászjegy kiváltásakor le kell adni a fogási naplót. Az új fogási napló díja 200 Ft, díjmentesség fogási napló esetében nincs.

A többféle fogási napló is múlté: 2014-től a fogási napló az állami horgászjegyhez tartozó okmány lesz

A horgászattal kapcsolatos fontosabb változások

  • Az állami horgászjegy megléte (a halastavak kivételével) minden vízen törvényi elvárás, az ún. „magántavakon” is. E vizeken is a horgászatra országos szinten megállapított szabályok vonatkoznak (pl. nincs lehetőség „3 botos engedély” kiadására).
  • A folyók árterének mélyületeiben (kubikok) csakis a folyóra érvényes területi jeggyel szabad horgászni (feltéve, hogy nincs külön hasznosítójuk, illetve a folyó hasznosítója a horgászatot ott valami miatt nem tiltja).
  • Az ártereken kívüli és hasznosító nélküli kis vizek vizeken legálisan csakis a C&R horgászat folytatható állami horgászjegy birtokában és a horgászat más vizeken is elvárt szabályai szerint.
  • Kijelölt kíméleti területek esetében vermelőhelyen legalább 11. 15-től 02. 28-ig, ívóhelyen pedig legalább 03. 01-jétől 06. 15-ig tartó halászati és horgászati tilalom lesz érvényben.
  • Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal kizárólag élelmezési célra használható fel (pl. állatok takarmányozására nem szabad halat fogni).
  • Szigorodik a horgászvizsga, és a vizsgát tartók számára is komolyabbak az új követelmények.
  • A gyermekhorgász kategória a 3 éves kortól a 15. életév betöltéséig tart.
  • Lehet horgászni ún. turista állami horgászjeggyel (és hozzá vett területi jeggyel) is, ami on-line lesz kapható, nem szükséges hozzá egyesületi tagság, azonban csak 90 napig érvényes, egy évben egyszer váltható és csak 1 bot (3 horog) + csalihalfogó háló használatára jogosít.
  • C&R horgászat során terítékfotó kedvéért halat gyűjteni nem szabad. Hasonlóképp a reggeli fényben végezhető fotózás kedvéért nem szabad fogva tartani egy éjjel megfogott nagy pontyot.
  • Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.
  • Elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani csak gyorsan és kíméletesen leölve szabad. Kivételt jelent a 30 cm-nél kisebb testhosszúságú egyedek esete, ezek megfelelő tartályban elszállíthatók élve is (pl. csalihalnak).
  • Idegenhonos halakat a vízbe engedni és az inváziós idegenhonos halakat (busát, törpeharcsát, ezüstkárászt, naphalat, razbórát, amurgébet) visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag ott szabad, ahol azt csalinak megfogták. (Az idegenhonos halakra nem vonatkozik a napi kvóta.)
  • A 11. 01. és 03. 15. közötti időszakban halradart halfogási tevékenységhez tilos használni.
  • Az új fogási napló naptár-részében már a horgászat megkezdését is be kell majd jelölni.
  • Horgász okmányok birtokában bárki gyűjthet saját magának más hasznos víziállatot csalizás céljából.
  • Horgászfogás kereskedelmi forgalomba legálisan nem kerülhet.
  • A kecsege, a széles kárász és a vágó durbincs 2014-től alapértelmezetten nem kifogható faj. Helyi szinten kérhet és kaphat engedélyt fogásukra a hasznosító, ha ehhez a feltételek adottak.
  • A napi kvóta látszólag nem változott, azonban a „megszokott” napi darabszámok (és tömegben mért mennyiségek) kizárólag az őshonos halfajokra vonatkoznak. Ennek megfelelően a „szokott” napi kvótán felül mindenféle kvóta nélkül vihető el minden nem őshonos hal - kivéve, ha a helyi, halászati hatóság által jóváhagyott rendelkezések ettől eltérőek. (Az idegenhonos fajokat a végrehajtási rendelet 8. mellékletének II. része sorolja fel.)
  • Változott több halfaj fajlagos tilalmi időszaka, kifogható mérete és a napi kifogható mennyisége. Lejjebb a teljes táblázat megtalálható, érdemes tanulmányozni. Változások (tilalmi idő, méretkorlátozás) érintették a csukát, a kősüllőt, a szilvaorrú keszeget, a paducot, a jászt, a márnát, a harcsát, a sebes pisztrángot és a menyhalat. Újdonság a sügér, a garda, a domolykó, a compó fogási korlátozása, és ennek számít a kősüllő és a menyhal darabszám-korlátozása is, ahogy a már tilalmi idővel védett 3 folyóvízi keszegfélénk méretkorlátozása is ide sorolható.

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma
magyar névfajlagos tilalmi időszakkifogható halak mérettartománya naponta kifogható darabszám
csuka02. 01 - 03. 31.legalább 40 cm3 db
balin03. 01 - 04. 30.legalább 40 cm3 db
sügér03. 01 - 04. 30.minden
fogassüllő03. 01 - 04. 30.legalább 30 cm3 db
kősüllő03. 01 - 06. 30.legalább 25 cm3 db
garda04. 15 - 05. 31.legalább 20 cm
domolykó04. 15 - 05. 31.legalább 25 cm
jászkeszeg04. 15 - 05. 31.legalább 20 cm
szilvaorrú keszeg04. 15 - 05. 31.legalább 20 cm
paduc04. 15 - 05. 31.legalább 20 cm
márna04. 15 - 05. 31.legalább 40 cm3 db
ponty05.02. - 05. 31.legalább 30 cm3 db
compó05. 02 - 06. 15.legalább 25 cm3 db
harcsa05. 02 - 06. 15.legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm3 db
sebes pisztráng10. 01 - 03. 31.legalább 22 cm3 db
menyhal-legalább 25 cm3 db

2014-től csak a 20 cm-nél hosszabb jászkeszeg lesz megtartható

Az új szabályok és azok háttere iránt érkelődők számára részletesebb ismertetőt is összeállítottunk, azonban jeleznünk kell, ez is a teljesség igénye nélkül készült. Az általános, halgazdálkodással, halak védelmével összefüggő, illetve a halászokat érintő, halászattal kapcsolatos újdonságokra csak annyiban utalunk, amennyire azok az átlagos horgász szintjén lényegesnek, érdekesnek számíthatnak.

Ennek megfelelően a jogi szakszöveget szó szerint csak akkor idézzük, ha ez a mondandó megértéséhez szükséges, egyébként igyekszünk egyszerűen megfogalmazni az új, korábbitól eltérő szabályok lényegét (hivatkozásul természetesen mindig jelezzük, hogy a két jogszabálynak pontosan mely része tartalmazza az adott szabályozást).

Az új „halas” törvényünk neve: 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (hivatalos rövidítésben Hhvtv.), ennek hatályos szövege on-line jogtárban már elérhető itt. E törvény végrehajtási rendelete A vidékfejlesztési miniszter 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról címen jelent meg a Magyar Közlönyben, ennek szövege - jelen pillanatban - még csak közlönyállapot szerint tölthető le innen. Az alábbiakban a törvényre Hhvtv., a végrehajtási rendeletre pedig Vhr. rövidítéssel hivatkozunk.

Az új szabályozás a hivatásos halászatot is nagymértékben átalakítja

Általános elvek

Nagyon fontos, hogy az új törvény hatálya nemcsak a halászó, horgászó személyekre és a hal védelme érdekében tevékenykedőkre terjed ki, hanem mindazokra, akik a halgazdálkodásra, a halállományra és élőhelyére érdemben ható tevékenységet folytat (ilyenek a vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, a halgazdálkodási vízterületet és partját használók, pl. a vízi közlekedésben résztvevők, fürdőzők).

Érdemes szót ejteni arról, hogy a Hhvtv. már nyitó mondataival megadja, mi is az új törvény célja. Itt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hal- és halállomány védelme, megóvása, megújulásának biztosítása, az erre alapozható fenntartható használat eszméje, és a törvény konkrét rendelkezései is ehhez igazodnak. Az „Alapvető rendelkezések” között valóban szerepel, hogy a halállomány megvédendő, megóvandó nemzeti kincs, amit csakis fenntartóan szabad hasznosítani (Hhvtv. 3. §). A horgászok számra igen fontos kijelentéseket tartalmaz a Hhvtv. 5. §-a is, hiszen itt jelenik meg, hogy a vizek elsősorban horgászattal hasznosítandók, azaz a horgászat, a horgászturizmus fejlesztése előnyt élvez más haszonvételi formákkal - pl. a halászattal - szemben. Lényeges elem, hogy a Hhvtv. 6. §-ával már ezen ágazati törvény kimondja, hogy Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya állami tulajdon.

Az új törvény számos olyan fogalmat határoz meg, amivel elődje adós maradt: nemcsak a gereblyézést teszi teljesen konkréttá (Hhvtv. 2. § 4.), hanem végre egyértelművé vált, mi számít a hal kifogásának (Hhvtv. 2. § 6.), hogy mi a horgászkészségnek tartható együttes minimuma (Hhvtv. 2. § 17.), hogy meddig tart a vízpart (Hhvtv. 2. § 12.), valamint az is, hogy az új szabályozás vitán felül elkülöníti egymástól a horgászatot (Hhvtv. 2. § 16.) és a halászatot (Hhvtv. 2. § 9.), azaz a horgászat nem a halászat része. Meghatározó elem, hogy a horgászat fogalmának definíciója azzal indul, hogy „rekreációs célból” - emiatt is élvez elsőbbséget e haszonvételi típus, ugyanakkor ebből következően a horgászat az új szabályozásban nem azonos a horoggal kifogható halak gasztronómiai értékével, azaz a korábbi jogszabályi háttérrel ellenétben a horgászat esetében sem maradt meg a „halhús-centrikus” hozzáállás. Ez alapozza meg a horgászokra vonatkozó újabb - bár a fenntarthatóság elvárása szerint korábban is indokolt - fogási korlátozásokat.

A konkrét rendelkezések miatt is fontos, hogy - elődjétől eltérően - az új törvény hatálya a halastavakon és hasonló céllal működtetett rendszereken kívül minden olyan vízre kiterjed, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására (ezek a „halgazdálkodási vízterületek”; Hhvtv. 2. § 11.), és ezektől elkülönítve kezeli az ún. „nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet” (Hhvtv. 2. § 22.). Ez teszi egyértelművé, hogy a „senki vize” típusú tavacskák, kisebb vízfolyások esetében is e törvény a mérvadó, illetve azt is, hogy az állami horgászjegy megléte a halastavak kivételével minden vízen törvényi elvárás, valamint a Hhvtv. és a Vhr. elvárásai minden ilyen vízre vonatkoznak. (Ez eddig csak az ún. „halászati vízterületekre” volt igaz, amik gyakorlatilag a „nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek” felelnek meg.)

A Hhvtv. meghatározza a „visszatelepítés” fogalmat is (Hhvtv. 2. § 26.), ami lehetőséget teremt arra, hogy egy hasznosító újra megtelepítsen egy őshonos fajt a vizében úgy, hogy ez ne lehessen hivatkozási alap azon rossz gyakorlat fenntartására, hogy az adott vízben nem élő, önfenntartó állományt nem fenntartó, túlhasznosított fajokat természetes vizekről származó egyedekkel pótolják. Ez utóbbi „megoldást” egyébként a Hhvtv. kategorikusan is tiltja.

A halállomány és élőhelyének védelme

A Hhvtv 8. § (1) és (2) bekezdése a halállomány és az élőhely általános védelmén túlmenően a halmentést is a hasznosítók kötelességéve teszi. Újdonság, hogy ha az adott vízen nincs hasznosító, akkor a hatóság hivatalból is kijelölhet egy halgazdálkodásra jogosultat a mentés elvégzésére. Lényeges elem az is, hogy ez kizárólag az őshonos fajokra értett kötelezettség. A Vhr. 3. §-a részletezi a halmentés feltételeit, elvárásait. A horgászok számára fontos elem, hogy halmentést nemcsak a halgazdálkodásra jogosult végezhet, hanem hozzájárulásával más is - akár horgászok is. Természetesen ilyen esetben is be kell tartani a vonatkozó rendelkezéseket, amik lényege, hogy természeti károkozás nélkül, nem őshonos halfajokat nem mentve és csak engedélyezett eszközökkel lehet a tevékenységet végezni. A halmentés célállomása alapértelmezetten a főmeder, amitől a vízszint csökkenése elzárja a halak útját. Az új jogszabályi háttér egyértelművé teszi, hogy az ártéren lévő mélyületek (pl. kubikok) halgazdálkodási szempontból a folyó részeinek tekintendők (Hhvtv. 35. § (2)), ezért ezen időszakos haltartók már nem „senki vizei”, hanem a főmeder hasznosítójához tartoznak. Nem nyilvántartott halgazdálkodási területről csak külön hatósági engedéllyel szabad más vízre átvinni a mentett halat.

Nagy szükség van természetesen megújulni képes állományok zavartalan ívásának biztosítására

A Hhvtv 9. § (1), (2) és (3) bekezdése alapozza meg a halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelmét, amit a Vhr. 4. § és 5. §-a fejt ki. A kíméleti területek a törvény alaptézise között szereplő megújulás, fenntarthatóság miatt a fajlagos tilalmi időhöz hasonló fontos szerepet kaptak. A horgászok számára lényeges információ mindebből az, hogy a nagyobb álló- és folyóvizeken kötelező lesz ilyen területek kijelölése. Kisebb vizek esetében mind a hasznosító, mind a halgazdálkodási hatóság kezdeményezheti ilyen kíméleti területek kijelölését - erre akkor van szükség, ha az adott víz konkrét része, szakasza megfelel a kijelölés kritériumainak. Fontos információ, hogy azt már maga a Vhr. is kiköti, hogy vermelőhelyen legalább 11. 15-től 02. 28-ig, ívóhelyen pedig legalább 03. 01-jétől 06. 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni (ami alól csak az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, inváziós halfajok gyérítése érdekében végzett tevékenységek jelenthetnek kivételt).

A Hhvtv. 10. § (1) és (2) bekezdése szerint a kisebb vizek kivételével a hatóság kötelezheti a hasznosítót a halállományt veszélyeztető gerinces állatok elleni védekezésre. Ez a gyakorlatban elsősorban a kárókatona elleni védekezést jelenti. Fontos elem, hogy a részleteket megadó Vhr. 6. § (1) b) pontja szerint a „kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni” - ez tehát elvben már nem lesz akadály.

A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerint a halgazdálkodási hatóság a nem őshonos, különösen az inváziós halfajok elleni védekezés érdekében szelekciós halászatara kötelezheti a hasznosítót. A törvényi előírás részleteit a Vhr. 7. §-a fejti ki. Mindezek horgászok számára fontos tartalma, hogy nagyobb álló- és folyóvizek esetében a busa és/vagy a törpeharcsa fajok tömeges jelenléte automatikusan megalapozza ezt a tevékenységet.

Az inváziós halfajok elleni védekezés szükségszerűen halászati módszerek alkalmazását jelenti…
… ami akár elektromos halászgép is lehet

A Hhvtv. 11. § (1) bekezdése a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében hatóság által elrendelhető korlátozásokat és tiltásokat tartalmazza. Jó tudni, hogy a 11. § (1) a) szerint ez táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésére is vonatkozhat, a 11. § (1) b) szerint pedig a gépi meghajtású vízi jármű használatára. Mindezek a Hhvtv. hatályával összhangban jelentenek sokat, hiszen ezek már nem csak a halászó, horgászó személyekre vonatkozó elvárások lehetek.

A Hhvtv. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy természetes vízből őshonos halakat telepítési anyag céljából kifogni nem szabad, ami véget vet a természetes vizekből végzett keszegtelepítéseknek. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a nem őshonos halak sem telepíthetők át, ezeket kizárólag halastóba vagy más haltermelő rendszerbe - és csak hatósági engedéllyel - szabad kihelyezni. Ez véget vet az ezüstkárász-telepítéseknek. Természetes vizek őshonos halaiból csakis kutatási vagy szaporítási célból lehet korlátozott számú egyedet befogni - természetesen külön engedéllyel -, ezt a Vhr. 9. §-a részletezi. Fajlagos tilalmi időben azonban az adott halfajt ilyen célból sem szabad kifogni, mesterséges szaporítási cél esetén pedig elvárás, hogy a szaporulatból vissza is telepítsenek az anyahalak származási helyére.

Halgazdálkodás

A Hhvtv. 16. § (1) bekezdése szerint továbbra is megvan a lehetőség, hogy egyes vizeken az országosan meghatározott tilalmi időtől, a méret- és/vagy mennyiségi korlátozástól eltérjen a helyi szabályozás, ha ezt a halgazdálkodási hatóság engedélyezi. A szabályozás részleteit a Vhr. 10. §-a fejti ki. Ebből a horgászok számára igazán lényeges az lehet, hogy az országosan meghatározott korlátozásoktól eltérés csak a nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra engedélyezhető akkor, ha az adott halfaj rendszeres szaporulata a vízen nem észlelhető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csak vagy zömében természetes szaporulat útján megújuló fajok esetében ilyen eltérés nem engedélyezhető, de nincs akadálya akkor, ha az adott vízen az érintett fajok állományát a telepítés tartja fenn. Fontos újdonság, hogy a Vhr. 10. § (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy ponty esetében a felmentés 5 éves időtartamra is kiadható legyen, azaz nem kell évente megkérni és engedélyezni a ponty fajlagos tilalmi idejének eltörlését az „intenzív” vizeken (min. 200 kg/ha/év telepítési mennyiség).

Mivel az új jogszabályok lehetővé teszik és be is vezetik a „nem fogható” kategóriát, itt (Vhr. 10. § (6) és (7)) kapott helyet az ezzel kapcsolatban kérhető és engedélyezhető felmentés részletes szabályozása is. Ennek lényege, hogy a „nem fogható” kategóriába sorolt halak fogása is engedélyezhető, de ehhez előbb igazolni kell, hogy e fajok helyi állománya elbírja a hasznosítást.

A széles kárász alapértelmezetten oltalmat élvez 2014-től

Lényeges és egyben szemléletformáló elem, hogy a Vhr. 10. § (8) bekezdése szerint az élelmezési célra alkalmas kifogott hal (a halmentést vagy halpusztulási kárelhárítást kivéve) kizárólag élelmezési célra használható fel. Ennek ellenőrzése és betartatása ugyan kérdéses, azonban tény, hogy 2014-től a célzottan macskának, disznónak hordott hal nemcsak etikátlan, hanem jogszabályba is ütközik.

A Hhvtv. 17. §-a nemcsak azt mondja ki, hogy a nem megtartható halat (védett, nem fogható, méreten aluli, tilalmi idő vonatkozik éppen rá) haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, hanem azt is, hogy ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható, így várhatóan megszűnik az a gyakorlat, hogy méreten aluli „nemes” halakat is kínálnak egyes üzletek.

Horgászat, halászat, okmányok, horgászvizsga

A Hhvtv. 35. § (1) bek. tisztázza, hogy a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken csakis horgászati tevékenység folytatható, halászati nem. A (2) bek. - ahogy már írtuk - egyértelművé teszi, hogy a folyók árterének mélyületei halgazdálkodási szempontból a folyó részeinek tekintendők és - mint időszakos haltartók - a főmeder hasznosítójához tartoznak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ártéri kubikokban csakis a folyóra érvényes területi jeggyel szabad horgászni (feltéve, hogy ezt a hasznosító valami miatt nem tiltja). A (3) bekezdés és a Vhr. 15. §-a szerint az ártereken kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, e vizeken legálisan csakis C&R horgászat folytatható állami horgászjegy birtokában és a vonatkozó jogszabályok szerint.

C&R…

A Vhr. 17. §-a részletezi a kereskedelmi célú („hivatásos”) halászati engedély kiadásának szabályait, amikből horgászok számára az lehet lényeges, hogy az előírások között szerepel a halászeszközök azonosítható megjelölése. Ennek megfelelően a legálisan tevékenykedő hivatásos halász szerszámain kell lennie azonosítónak, ami segíti az orvhalászat elleni védekezést. A Vhr. 18. §-a megadja az engedélyezhető maximumot halászeszközök terén, amit szintén érdemes lehet ismerni. Az adatok közül tán a legfontosabb a varsákra vonatkozó legfeljebb 2 m-es karikaátmérő, valamint az, hogy a közvetlenül egymás mellé lerakott varsák 2014-től semmiképp nem szabályosak („A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.”)

Hasonló látvány 2014-től csakis orvhalászatot jelenthet

A Hhvtv. 37. §-a megnevezi az állami horgászjegyet mint a horgászathoz szükséges okmányt. A kapcsolódó szabályozást a Vhr. 19-20. §-a tartalmazza. Az állami jegy 2000 Ft-ért váltható ki, érvényessége nem az adott naptári év vége, hanem a következő év január 31. Mivel az állami jegy 4 alkalommal meghosszabbítható (az eddigihez hasonló módon), ez a kitolt érvényesség az év legelején segíti a télen is aktív horgászokat, hiszen nem lesz akadálya akár az éves jegyeket is úgy megvenni, hogy az állami meghosszabbítása ennek januárban még nem feltétele. A 2014-es évben a Vhr. kései kihirdetése és a teljesen lecserélendő korábbi állami jegyek miatt ennek még nem érezhetjük előnyét. Vhr. 19. § (5) bekezdése a 12 év felettiekre bevezeti az ifjúsági horgász kategóriát kifejezetten azért, hogy az e kategóriába tartozók számára kedvezményes állami jegy váltását tegye majd lehetővé.

Az alkalmazható horgászkészségek (+ csalihalfogó háló) és az azon egy időben használható horgok számát illetően nincs változás, minden maradt a régiben. Annyival pontosabb az új szövegezés, hogy egyértelművé tette, hogy a 3 db horog mindegyike lehet háromágú is.

A Vhr. 20. § (3) b) pontja szerint állami horgászjegyet csak olyan szervezet adhat ki, ami évente legalább 100 db állami horgászjegyet forgalmaz vagy érvényességet hosszabbít meg. Ez a kis egyesületek esetében okozhat gondot, ezek elveszthetik az állami jegy kiadásának lehetőségét. Ilyen esetben az adott egyesület tagjainak az állami jegyet máshol kell kiváltaniuk.

A Vhr. 21. §-a foglalkozik az állami horgászvizsgával. E tekintetben az új szabályozás a korábbinál határozottan szigorúbb feltételeket szab meg azzal, hogy alapvetően hatósági szintre emeli a vizsgát, emellett a vizsgák lefolytatását megbízási rendszerben más szervezet csak úgy végezheti, ha megfelelő szervezeti háttérrel rendelkezik (horgászvizsga bizottság megfelelő végzettségű, felkészültségű emberekkel). A (7) bek. szerint a horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről és a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik - ez még a jövő zenéje. Mindenesete a követelmények közé a (9) bekezdés szerint bekerült az összes hazai faj azonosításának igénye és a horgászetika is.

A Hhvtv. 40. § (3) bek. szerint a gyermekhorgász kategória a 3 éves kortól a 15. életév betöltéséig tart; a gyermekhorgásznak nem kell állami horgászvizsgával rendelkeznie. A (4) bekezdés alapozza meg a turista állami horgászjegy kiadásának lehetőségét, amit a Vhr. 23. §-a részletez. A turista állami horgászjegy a tervek szerint on-line rendszerben lesz elérhető, ahol feltétel egy alapvető szabály- és fajismeretet igazoló teszt sikeres kitöltése. Ez a jegy 90 napig érvényes, évenként csak egyszer váltható ki. Tulajdonosa 1 bottal, azon maximum 3 horoggal horgászhat (+ csalihalfogó hálót használhat). Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen természetesen csakis területi jeggyel érvényes. Amennyiben a tulajdonos a 90 nap alatt megszerzi az állami horgászvizsgát, a turista jegy díjmentesen állami horgászjegyre cserélhető. Ezen újítás egyértelműen a horgászturizmus fejlesztését, a horgászat népszerűsítését, egyszerűbb kipróbálhatóságát célozza. Korlátozott lehetőséget ad (időtartam, készségek), amit a hasznosítók is érvényesíthetnek turista jegyhez kiadott egyedi területi jeggyel és annak speciális követelményeivel. Turista állami horgászjeggyel nem kell vizsgaidőpontot kérni, kapni és vizsgázni, valamint nem kell horgász egyesületbe sem belépni azért, hogy felnőtt fejjel kipróbálhassa valaki a horgászatot.

A turista állami horgászjegyhez nem szükséges a horgász egyesületi tagság

A Vhr. 27. §-a felsorolja a területi jegy kötelező tartalmát.. Ebben újdonság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület víztérkódja, ami az új fogási napló vezetéséhez szolgáltat fontos adatot. Fontos, hogy jogszabályi kötelezettség lett, hogy minden helyi, az országostól eltérő szabályozást a területi jegyen vagy az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban fel kell tüntetni.

A Hhvtv. 43. § (2) a) pontja megadja azt a lehetőséget, hogy ha valaki ellen csak azért indult eljárás, mert nem tartotta magánál az állami horgászjegyét, akkor azt 10 napon belül a halgazdálkodási hatóságnál bemutathatja, így az állami jegyét nem veszti el.

Fogható halak

A Vhr. 28. § (1) bekezdése szövegesen adja meg, hogy a védett természeti érték státuszú fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni, ezért a Vhr. a védett halfajokat nem sorolja fel táblázatosan mint nem fogható halakat, hiszen ezek nem a halgazdálkodási szempontok miatt nem foghatóak. A (2) bekezdés szerint a Vhr. elkülöníti a nem fogható őshonos halakat, a fogható őshonos halakat, valamint az idegenhonos fajokat - mindezeket a 8. melléklet listázza. Az őshonos, természetes vizekre jellemző halállomány megőrzése szempontjából ez komoly előrelépés.

A napi kvóta látszólag nem változott, azonban a Vhr. 28. § (10-12.) bekezdései a megszokott napi darabszámokat és tömegben mért mennyiséget kizárólag az őshonos halfajokra vonatkoztatják. Ez összhangban van a Hhvtv.-vel, ami több helyen is kifejti, hogy kizárólag őshonos fajokra vonatkozó tilalmi idők, méretkorlátozások és kvóták megállapítása szükséges és ezek betartása kötelező. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a „szokott” napi kvóta mellett mindenféle kvóta nélkül vihető el minden nem őshonos hal (beleértve az amurt, pisztrángsügért is), kivéve, ha a helyi, halászati hatóság által jóváhagyott rendelkezések eltérnek ettől.

Horgászrend

A Hhvtv. és a Vhr. a horgászat országos hatályú rendjét is jogszabályi szintre emeli, ezzel a korábban csak országos vagy helyi horgászrendként ismert elvárások egy része jogi alapot kapott. A Vhr. 28. § (14) bekezdése fontos és szemléletformáló elvárásokat fogalmaz meg: a kifogott halak kínzásának tiltása ugyan nem újdonság, az azonban igen, hogy a halaknak okozott fizikai sérülések nem haladhatják meg a - legális - módszerből adódó minimumot. Még fontosabb, hogy (horgászverseny kivételével) a megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe, ami a korábban megszokott eljárást, miszerint a C&R horgászat során terítékfotó kedvéért gyűjtik a halat, jogszabályba ütközővé teszi. Hasonlóképp a reggeli fényben végezhető fotózás kedvéért nem szabad fogva tartani egy éjjel megfogott nagy pontyot!

Eleve C&R horgászatot tervezve ilyen célból nem lesz szabad a megfogott halakat összegyűjteni. A halak szempontjából jobb is így!

A Vhr. 28. § (15) bekezdése szerint „horogra kívülről akadt halat megtartani tilos”. (A jogszabály jelenleg hatályos szövege többet nem mond, nem részletezi, mi számít kívülről akadásnak.)

A Vhr. 28. § (16) bekezdése leszögezi, hogy az elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani csak gyorsan és kíméletesen leölve szabad. Kivételt jelent a 30 cm-nél kisebb testhosszúságú egyedek esete, ezek elszállíthatók élve is akkor, ha van olyan tárolóedény, amely biztosítja a halak számára a szükséges oxigéntartalmú vizet és minimalizálja az állatot érő stresszt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy élő csalihal begyűjtésére, otthoni tárolására továbbra is van mód, ugyanakkor az élő kapitális halak nemkívánatos forgalma ezzel országos szinten jogszabályellenessé vált.

A Vhr. 28. § (17) bekezdése szerint idegenhonos halakat a vízbe engedni és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag ott szabad, ahol azt csalinak meg fogták. Ez a gyakorlatban egyrészt annyit jelent, hogy a korábban megszokott bolti razbóra és ezüstkárász csali a múlté, másrészt az inváziós státuszú halak visszaengedésének tilalma azt jelenti, hogy a jövőben se busát, se törpeharcsát, se ezüstkárászt (stb.) nem szabad visszaengedni. Mivel e halakra nem érvényes a napi kvóta, ez nem is jelent akadályt.

A Vhr. 28. § (19) bekezdése alapján november 1. és március 15. közötti időszakban halradart halfogási tevékenységhez tilos használni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban horgászati tevékenységet és halradarozást egy időben nem szabad alkalmazni.

A vermelő halak védelmi érdekében a halradar az őszi-téli időszakban nem használható horgászat közben

A Vhr. 28. § (20) bekezdése teszi kötelezővé, hogy már a horgászat megkezdését is be kell jelölni a fogási napló naptárjában.

A Vhr. 28. § (21) bekezdése szerint a horgászat vagy megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és a területi jegyen szereplő víztérkódot. Erre az új szerkezetű fogási napló miatt van szükség.

A Vhr. 28. § (22) bekezdése fontos tételt mond ki: horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász gyűjthet saját magának más hasznos víziállatot csalizás céljából. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy saját használtra bárki gyűjthet kagylót, piócát, rákot, iszapgilisztát (stb.), ha ezekkel akar csalizni, ehhez nem kell speciális, külön területi jegy. Értelemszerűen csak az engedély nélkül gyűjthető (nem védett) állatok jöhetnek szóba, és természetesen a kereskedelmi mennyiség (pl. árvaszúnyog lárva) begyűjtéséhez továbbra is a halgazdálkodási jogosult külön engedélye szükséges.

A Vhr. 30. §-a részletezi a lehetőséget az azonnal visszahelyezendő halak ideiglenes fogva tartására horgászversenyek esetében. Ebben lényegében nem történt érdemi változás, bár a gyakorlatban eddig sok esetben az volt jellemző, hogy a halgazdálkodási jogosult „engedélyezte” a horgászverseny idejére a nem kifogható halak fogva tartását, miközben ezt elvben eddig is csak a hatóság engedélyezhette volna.

A Vhr. 35. § (2) bekezdése fontos újdonságot tartalmaz: a jövőben a fogási naplót legkésőbb a következő év február 28. napjáig kell leadni, és benne már nemcsak a halfogást, hanem a horgászattal töltött napok számát is összesíteni kell majd. A (4) bekezdés szerint a késve leadott, hibásan kitöltött fogási napló esetén is kiadható állami horgászjegy, ami viszont ilyen esetben kétszer annyiba (4000 Ft-ba) kerül. Az (5) bekezdés tartalma nem újdonság, ezzel azonban jogszabályi szintre emelkedik az az elvárás, hogy a darabszám-korlátozás alá eső halat a fogási naplóba nyomban a fogás után be kell jegyezni (eddig ez csak horgászrendi előírás volt). Fontos, hogy a Vhr. itt kimondja azt is, hogy a megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni - ez egy sokszor előkerülő dilemmát old meg végre. Legalább ennyire fontos, hogy a rendelet itt azt is tisztázza, hogy a darabszám-korlátozással nem védett halfajok kifogott mennyiségét a vízpart elhagyásakor úgy kell bejegyezni, hogy e bejegyzés akár naponta többször is elvégzendő (azaz egy hajnali és egy esti horgászatot két külön eredményként kell regisztrálni, ha mindkét alkalommal hozunk el, pl. keszegfélét). Ezt a korábbi jogszabály nem fogalmazta meg egyértelműen.

A Vhr. 35. § (7) bekezdése a turista állami horgászjegyhez tartozó fogási napló leadásának szabályait részletezi. Ennek lényeg az, hogy e naplót a turista jegy lejártát követő 30 napon belül kell a NÉBIH-nek megküldeni, ill. ez megtehető on-line módon is. E napló leadásának elmaradása esetén az adott személy a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

Halőrzés, kutatás, egyebek

A Hhvtv. 46. § (4) a) pontja szerint az elektromos halászeszközök engedély nélküli vízen vagy vízparton való birtoklása is tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül, ami orvhalászatként bűntett besorolású. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is tudni, hogy a Vhr. 37. § (6) bekezdése szerint a miniszter által kiadott kutatási célú halfogási engedély birtokában a kutatási célú halfogási tevékenység teljes ideje alatt az abban résztvevők kötelesek jól látható megkülönböztető jelzést viselni, amelyen szerepel a „HALKUTATÁS” felirat. Ez segíthet elkerülni a félreértéseket.

A Hhvtv. 56. § (7) bekezdése részletesen, konkrétan megadja, hogy a halászati őr milyen esetben veheti el az állami horgászjegyet.

A Hhvtv. 57. §-a lehetővé teszi, hogy a vizeinket ún. társadalmi halőrök is működhessenek. A társadalmi halőr nem váltja ki a halászati őrt, de a halőrzést nagyban segítheti.

A Hhvtv. 58. § (1) bekezdése kimondja, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. Mivel ilyen, haltétel jelölésére szolgáló fogási tanúsítványt kizárólag a kereskedelmi (hivatásos) halászengedéllyel rendelkezők adhatnak ki, ez közvetve azt is jelenti, hogy horgászfogás kereskedelmi forgalomba legálisan nem kerülhet. Ez összhangban van azzal, hogy a Hhvtv. a horgászatot rekreációs célú tevékenységként definiálja.

A törvény kiterjesztett hatályával és a kereskedelmi forgalomba kerülő hal nyomon követésével kapcsolatos újdonságokat tartalmaz a Hhvtv. 67. § (1) f) és j) pontja: a hatóság a nem horgászati, halászati tevékenységet végzőkre is halvédelmi bírságot szabhat ki, ha tevékenységükkel (pl. vízi közlekedés) kíméleti területen veszélyeztetik a halak szaporodását, fejlődését, illetve fontos elem, hogy az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazókkal szemben is eljárhat a halgazdálkodási hatóság. Érdemes arról is tudni, hogy a hatóság a vizekben kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot kijuttatókkal szemben is ugyanígy eljárhat (lásd k) pont).

Új elem, hogy a Hhvtv. 70. §-a megadja a mérlegelési lehetőséget hatóság számára, hogy akár a legalacsonyabb összegű bírság kiszabásától is eltekintsen, így határozatában csak figyelmeztetésben részesítse az eljárás alá vont személyt.

A Vhr. 1. melléklete az őshonos halfajok halgazdálkodási értékét és az összesített értékek számítási módját adja meg. Ennek kapcsán érdemes tudni, hogy minden őshonos halnak van pénzben kifejezhető értéke, illetve érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy noha a Vhr. most hatályos változata felső méretkorlátot végül nem adott meg egy halfaj esetében sem, az 1. melléklet táblázatának alján szerepel, hogy a „felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse”. Ez jelzi, hogy egy-egy kapitális egyed értéke egyértelműen nagyobb, mint a vele azonos összegzett tömeget kiadó pár kisebb egyedé. Természetesen ezen elvnek gyakorlati jelentősége csak akkor lesz, amikor a Vhr. egyes halfajokhoz felső méretkorlátot is rendel.

2014-től nem szabad visszaengedni!

A Vhr. 8. melléklete az őshonos hal- és körszájú fajokat (I. rész), valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokat (II. rész) sorolja fel. Az őshonos fajok listájából a horgászok számára a legfontosabb új információt az hordozza, hogy 3 faj „nem fogható” státuszt kapott: a kecsege, a széles kárász és a vágó durbincs 2014-től alapértelmezetten nem kifogható. Felmentést e tilalom alól a halgazdálkodó kérhet és kaphat (megfelelő feltételek teljesülése esetén, lásd Vhr. 10. § (6)). Az idegenhonos fajokat felsoroló lista a horgászok számára különösen fontos, hiszen az ide sorolt fajokra nincs semmiféle országos kvóta, tilalmi idő és méretkorlátozás, az inváziósnak számító fajok esetében pedig a kifogott egyedek visszaengedése is tiltott. Inváziós halak: a busa fajok és hibridek, a két törpeharcsa faj, az ezüstkárász, a razbóra, a naphal és az amurgéb.

Ez is retúr lesz 2014-től

Igen fontos a horgászok számára a Vhr. 9. melléklete, amely az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejét, kifogható mérettartományát, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszámát adja meg. Ennek tartalmát és magát a táblázatot a cikk elején már szerepeltettük.

A menyhal mérete 25 cm-re nő, elvihető mennyiségét pedig napi 3 db-ban adja meg a rendelet

A Vhr. 10. melléklete a fogási napló kötelező adattartalmát részletezi. Ebben számos változást hoz az új szabályozás, a klasszikus „nemes” hal és „egyéb” hal csoportosítás a múlté. A melléklet szövege pontosan megadja, mely fajokról miképp kell a fogásokat vezetni, erre itt nem térünk ki. Általános újdonság, hogy 0,5 kg-os pontossággal kell majd a kifogott hal tömegét beírni, ill. hogy a darabszám-korlátozással nem védett fajoktól függetlenül, külön kell majd bejegyezni a nem őshonos (kvóta nélküli) fajok kifogott mennyiségét.

Természetesen az itt kiemelt tételeken túlmenően számos más, elsősorban nem a horgászokat érintő újdonságot, változást hoz az új törvény és végrehajtási rendelte. Ezek tanulmányozására a jogszabályok átvizsgálása ajánlott.

Kommentek
Kapcsolódó írások
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: