A Sporthorgász 2005. májusi tartalmából

Gyakorlat teszi - Tavaszi pontycsalogatás, Híres horgászvizeink - A Balaton, Körös-táji horgászportyák - A Hármas-Körös Szentandrás után, Harmóniában a természettel - A Palotási-víztározó, Gyermekhorgásztábor Tereskén - Fárasztási és szákolási technikák, Gyakorlat teszi - Folyóvízi bojlizás, Matchbottal afrikaira, A horgászat remek idôtöltés

Gyakorlat teszi
Tavaszi pontycsalogatás

Évek óta május elsô vagy második hetében Palotáson találom magam. A magyarázat: ezekhez az idôpontokhoz rendkívül sok fogás, élmény köt, tehát semmi pénzért nem hagynám ki. Ilyenkor megpezsdül az élet Palotáson, több, húsz kilón felüli ponty kifogása is borzolja a horgászok idegeit. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elôkészületekkel nem kell bajlódnom Palotáson, megteszi ezt helyettem barátom, Kracsál Ferenc. Évek óta olyan eredményeket érünk el májusban, hogy ténykedéseit nem lehet a véletlen számlájára írni. Amikor megemlítettem neki, hogy szeretném megírni a sikeres elôkészületek titkát, azonnal a rendelkezésemre állt. Tekintsük át együtt, mibôl áll Kracsál Feri tavaszi, palotási pontycsalogatása.


Híres horgászvizeink
A Balaton

A Balaton csaknem pontosan a Dunántúl közepén fekszik, északkelet-délnyugat irányban. A közel hatszáz négyzetkilométeres tó Közép-Európa legnagyobb vízfelszínû tava, amely ugyan elég sekély, átlagos mélysége 3-4 méter, de a felszín szempontjából bizony megelôzi a Genfi-, a Boden- vagy éppen a Garda-tavat. Legnagyobb mélysége a Tihanyi-kútnál mérhetô: 11,5 méter. A tó medencéjének hossza 77 kilométer, legnagyobb, illetve legkisebb szélessége 14 és 1,5 kilométer. A partvonal teljes hossza 196 kilométer, és ebbôl mindössze 70 kilométer maradt meg természetes élôhelynek.


Körös-táji horgászportyák
A Hármas-Körös Szentandrás után

Az elôzô számban a Hármas-Körös 55. és 47,5. folyamkilométer közötti szakaszáról, e rész kevésbé látogatott és ezért ôsi örökségû, romantikus szépségû horgászhelyeirôl, valamint szeszélyesen, ravaszul kóborló, „hol itt vagyok, hol ott vagyok” viselkedésû halairól írtam. S közben nem mulasztottam el a ma már táji nevezetességnek számító Harcsa büfé hangulatvilágáról is életképet adni. Most onnan folytatom, ahol a múlt hónapban abbahagytam. Vagyis a további, a 47,5. és a 40. folyamkilométer közötti folyószakasz néhány, jó halakat bújtató és az emberi szemnek-léleknek is tetszetôs horgászhelyét mutatom be. Persze a teljesség igénye nélkül. Mert ha mindent el akarnék mondani, amit errôl a vízi tájról tudok, félig teleírhatnám a folyóiratot.


Harmóniában a természettel
A Palotási-víztározó

Még a télutón lékhorgászatra indultam Palotásra, a szép fekvésû településre, ahol a hatvanas években egy völgyzáró gáttal elrekesztették a Bujáki-patak vizét, és így megszülethetett a 62 hektáros, két kilométer hosszú, 4,5 méter átlagmélységû víztározó, amely a horgászegyesület 1972-es megalapításának és szakszerû halgazdálkodásának köszönhetôen mára Nógrád megye egyik legnépszerûbb horgászvizévé vált. Az indulás éveiben az Új Május Mgtsz a tározót öntözési célokra, másodlagos hasznosításban pedig horgásztatásra használta. A kilencvenes évekig csendes mederben folydogált a megduzzasztott Bujáki-patak, de a rendszerváltó évek alaposan felkavarták a békés vizet. Felszámolták a szövetkezetet, veszélybe került a tározó további horgászati hasznosítása is. A korábbi jó együttmûködés hozadékaként az egyesület elôrelátó vezetôi olyan szerzôdést kötöttek, mely szerint privatizáció esetén elôvásárlási jog illeti meg ôket.


Gyermekhorgásztábor Tereskén
Fárasztási és szákolási technikák

A horgászatot nem lehet elég korán kezdeni, a gyermekkori szárnybontogatásoknak, az elsô lépéseknek rendkívül fontos és meghatározó szerepük van a késôbbiek folyamán. Nagy jelentôsége van az elsô sikerélményeknek is, döntôen befolyásolhatják a gyermeknek a horgászat iránti elkötelezettségét. Az alapokat is ezekben az idôkben lehet a legkönnyebben elsajátítatni, a fárasztás és szákolás mozdulatai ilyenkor rögzülnek a leggyorsabban. Természetesen ahhoz, hogy megfelelô sikerélmény érje a gyerekeket, hogy a technikai fogásokat elsajátíthassák, megfelelô körülményeket kell teremteni.


Gyakorlat teszi
Folyóvízi bojlizás

Az annyira nagy becsben tartott halak, mint a ponty megfogására a folyóvizek is rengeteg lehetôséget kínálnak. A többnyire túlzsúfolt tavakban általában adott számú nagytestû ponty él. Jószerivel mindegyiküknek megvan a saját neve, és évente többször is horogra akadnak. Ezeken a tavakon egymást váltják a bojlispecialisták, és sokszor hosszú sorokban várakoznak! Talán éppen ezért keresik fel páran a kisebb és nagyobb folyók partjait. Vannak olyan megszállottak is, akik kimondottan ezeket a vizeket kedvelik. Hajtja ôket az ôsi felfedezôösztön, hogy a civilizációtól mentes, gyönyörû és érintetlen környezetben horgászhassanak kedvenc halaikra. Olyan halakra, amelyek bojlizás szempontjából még „szûznek” számítanak, és szívósságukkal, erejükkel többszörösen felülmúlják állóvízi társaikat. Ehhez a horgászathoz szeretnénk most némi egyszerû és rövid útmutatást adni.


Matchbottal afrikaira

Manapság egyre nagyobb teret hódítanak az afrikai harcsák a magántavakon. Olyannyira, hogy a horgászok népes táborából évrôl évre többen neveznek kifejezetten erre a halra, mivel a húsa jóízû, s nem utolsósorban hihetetlenül buta jószág, szinte mindenre rárabol. Horgászata talán nem kecsegtet életre szóló emlékkel, ám fárasztása élményszámba megy, hiszen szívós állat, igazi sporthal, nem adja egykönnyen a bôrét.


A horgászat remek idôtöltés

A téma ismét a horgászat mai állapota és fejlôdésének lehetséges alternatívái. Zákonyi Botond igen széles látókörû, a hazai és külföldi vizeket jól ismerô horgász, azt hiszem, igazi szaktekintélye a témának. Ezért is kértem mikrofonom elé.

-

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: