Sok kis ember jó helyen is elfér…

Sok kis ember jó helyen is elfér…

Valahol messze, egy távoli galaxis kis bolygóján, annak is Európa nevű kontinensén, a Kárpátok nevű hegység övezte medencében, ahol a Duna nevű folyam-óriás hömpölyög, pár bátor ember elhatározta, hogy dacolva a májusi zöldár veszélyével ismét összehozza a folyami horgászatot, a jó hangulatot kedvelők seregét 2. Duna Netbarát Horgász Találkozó néven. E maroknyi sereg állhatatos harcába nyújtunk betekintést az alábbiakban több szemszögből: mi is történt az Ordas oázisban.

A találkozó előtti napon leérkezvén a partra, első ránézésre optimális volt a vízszint, de másodikra már nem voltam biztos, hogy ki fogunk tudni jelölni több mint 30 horgászhelyet a fák alatt. Miután a mobil WC-t elhelyeztük „futástávolságra” a tábortól, Gátőr Gabival nekiálltunk terepet rendezni. Ehhez magunkhoz vettünk egy db láncfűrészt, egy kis benzint és természetesen egy kis védőitalt. Hozzáteszem, nehéz a favágók élete, így pár óra múlva az esőerdő ütemes kitermelése közben mi sem tudtuk már koordinálni, hogy a gép üzemanyag-fogyasztásán csökkentsünk, vagy a sajátunkén növeljünk! Szerencsénkre folyamatosan érkeztek a „jó vendégek”, kiknek segítségével kora estére végeztünk a pálya kialakításával, kijelölésével és a hangulatunk sem romlott, sőt…

Ez a kép fogadott, a Duna bizony nyakig ér

Azután következett az „ismerkedési est”, amiről nem írnék bővebben, a fotók - azt hiszem - hűen tükrözik annak milyenségét!

Tudod, hogy én „kivagyok” ?
Úristen, hova keveredtünk…
A barátságok csak köttettek…
… csak köttettek…
… és még mindig köttettek…
Hát igen, itt már oldódtak is - a feszültségek…
… mígnem elaludtunk

Hatalmas, majd 2 órás alvás után, reggel 5 óra előtt megérkeztek az elsők, majd egyre nagyobb tömegben hömpölygött a résztvevők serege a táborhelyhez, ismét zajossá téve azt!

Jöttek a népek…
… regisztráltak
Kinyitott a horgászbolt is

Gyors regisztráció, pár aromacsepp, és sorsolás után „szélnek eresztettük” a bandát, mondván csapjunk bele a lecsóba! A várakozásokkal ellentétben mindenki elégedett volt a választásával, többen örültek is a páros sorsolás adta lehetőségnek, így befújtuk a versenyt.

Judit sorsot húz
Kezdődjön hát, pakoljunk!

Még Zsolli sem nyafogott, amikor másfél órával a kezdés után végre felébredt, és bedobta első készségét…

Elkezdődött már? Ja, hogy másfél órája?!

11 óra körül már látszott, hogy a gébek fognak „dönteni” a kupák sorsáról, ezért megegyeztünk mindenkivel, hogy nem mérlegelünk délben, csak a délutáni 2. forduló után. Később ebből lett némi félreértés, de megoldottuk, igaz, kisebb harc árán…

Jöttek, ha kellett…
… ha nem

A déli pihenő és újratöltés után friss erővel kezdtünk a halfogásnak, illetve a szakértő gárda a vacsora elkészítésének. Feszültek a damilok, szakadtak a kosarak, fogyott az etetőanyag, a sörök és a pálinkák, sercegett a krumplipucoló kés, rotyogott a pörkölt, izzott a galagonya virága… Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem az aktív segítséget Tomichef kedvesének, Natinak, Zsolliné Gyöngyinek és Giorgio g. Gergőnek, mondhatnám: nem jöhetett volna létre a találkozó nélkülük (sem )!

Kis déli eszmecsere
Hajrá ismét
Toljuk neki!

Jöttek a hírek az alvégről márna támadásokról, a felvégről kapitális dévérről, innen-onnan móka és kacagás hangja hallatszott, nem is tudom, mitől emelkedett a hangulat folyamatosan, de sejtettem, hogy hamarosan valami zsírosabbal is le kell fojtani a jókedveket!

Skeeter marcija

Ezért felcsavartuk a lángot a bográcsok alatt, és felkészültünk a „sáskajárásra”.

Míg én a vacsorát, addig Gátőr Gabi Weakyt főzte

Lefújás után a versengők megmérettek, voltak, akik könnyűnek találtattak, voltak, akik reményekkel telítődtek, voltak, akik megéheztek, talán kevesebb volt, aki még szomjazott is. Szerencsésnek ítéltem meg, hogy nem történt semmi baleset, affér, nézeteltérés, így már fél sikernek könyveltem el a társaság hangulatát!

Na, most jól megmérünk
A találkozó rekordlistás dévére

Név:Hely:Összes fogás:Helyezés:
DunapartiA63.460 gszektor 1., abszolút 2.
ZsolliA33.300 g (l.n.h. 2.570 g)sz.2., legnagyobb hal
Ferike71A102.190 gsz.3.
Jeszyné AndiA82.130 gsz.4., női 1.
WeakyA51.510 gsz.5.
BodnárA21.300 gsz.6.
DaniusA41.080 gsz.7.
BoyleeA11.040 gsz.8.
Giorgio g.A7 330 gsz.9.
JeszyA9nem mérlegeltsz.10.

P. János, JanakulaB36.650 gsz.1. abszolút 1.
RobertoB16.610 gsz.2.
ScsabaB23.460 gsz.3.
GureegaB52.860 gsz.4.
SkeeterB72.740 gsz.5.
MuzoB4 850 gsz.6.
JuditB8 740 gsz.7.
PGPirateB6 300 gsz.8.
SörcB9nem mérlegeltsz.9.
FülesB10nem mérlegeltsz.10.

PecabandiC81.250 gsz.1., abszolút 3.
GalopperC71.090 gsz.2.
DaniC21.040 gsz.3. ifi 1.
BarniC1 900 gsz.4.
TomichefC5 820 gsz.5.
SanyamesterC3 10 gsz.6.
PajaC4nem mérlegeltsz.7.

Díjazottak:
1. hely:P.János, Janakula
2. hely:Dunaparti
3. hely:Pecabandi
Legnagyobb hal:Zsolli
Legeredményesebb női versenyző:Jeszyné Andi
Legeredményesebb ifi versenyző:Nyika Dani

Az eredmények összesítése után kiosztottuk a támogató Haldorádó által felajánlott kupákat, melyeket Molnár Léna adott át a sikeres sporthorgászoknak, majd jött a vacsora.

A 3. hely, egyben C szektor 1: Pecabandi
A 2. hely, A szektor 1: Dunaparti
Az 1. hely, B szektor 1: Janakula
Legnagyobb hal: Zsolli
Legeredményesebb ifi: Nyika Dani ( rámenős a kiscsaj!)
Legeredményesebb hölgy: Jeszyné Andi
Különdíj: Simon (Gátőr) Gabi
A díjazottak

Az elkészült pörkölt többek véleménye szerint jól sikeredett, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a 31 fő, akik jelezték étkezési szándékukat (igaz, voltak, akik előzetes jelzés nélkül is fogyasztottak, de nem sajnáljuk, amíg jut, addig jut…) elfogyasztották a közel 20 kg kakasból, 6 kg kacsazúzából főtt pörit, a 2 kg kenyérrel és 4 üveg savanyú ubival együtt. Az elfogyasztott italok mennyiségéről inkább nem nyilatkoznék, mert annak kereskedelmi mennyiségét illetően jobb, ha nem vonjuk magunkra a vámosok figyelmét! Egészségünkre!

Most jöjjön néhány külső, illetve belső résztvevő véleménye az eseményről! Természetesen a hölgyek előnyben:

Zsolliné Gyöngyi (legtöbbet segítő „külsős” munkatársnőnk):

Érdekes szemszög lesz az enyém, horgászni nem nagyon jártam eddig az Urammal, maga a téma nem is nagyon érdekel (ezt, gondolom, nem egy életbiztosítás leírni ezen a portálon), mégis úgy gondolom, ez a pár nap feledhetetlen emléke lesz ennek az évnek. Kényelmesebb vagyok egy ilyen típusú táborozásnál, de külön megköszönöm Jeszyné Andi komfortjavító intézkedéseit a gátoldalban. Érkezésünk után Zsolli csuklással egybekötött esti műsora nem sok jót ígért a másnapi versenyre, bár utólag ez az elméletem is megdőlt, mint minden eddigi, amit ezekről a hosszúra nyúlt Haldorádós hétvégékről gondoltam. Nem akarok Oscar díjas beszédbe bocsátkozni, de külön köszönet a Jeszy házaspárnak a rengeteg munkáért. A hangulat kiváló, a kaja fantasztikus, a gyerek élményekkel teli. Kedves magamfajta finnyáskodó barátnők és feleségek! Emeljétek fel a ****-hoz szokott seggeteket, és húzzatok el Apával horgászni!

Ui: 6 éves lányom és a polgármester fia közt szövődő barátság következményeként az ordasi főember szeptemberre már zuhanyt és WC-t is biztosít. :))))))

Nati, Tomichef kedvese:

Életem első horgászversenyére szerda este érkeztünk meg. Nagyon kedves fogadtatás után (először találkoztam a társasággal, de olyan érzés volt, mintha már régóta ismerném őket) kaptam egy isteni italt Jeszyné Anditól (ebből az italból az est folyamán több pohárkával kaptam és nagyon fincsa volt). Ezután beszélgettünk a tábortűz mellett, hallgattam a jobbnál jobb sztorikat és poénokat. Szóval a kis eső ellenére nagyon jó hangulatban telt az este. Kb. fél 2 felé lefeküdtünk aludni. Kis alvás után 5-kor kelés, majd jött a sorsolás és elindultunk a kihúzott hely felé. A nap további részében néztem, figyeltem az én Tomichefemet, hogy mit, hogyan és miért csinál. Kicsit aludtam, pihentem, majd a verseny szünetében elindultunk a „törzshelyre”, és előkészítettük a délutáni kajcit. Krumplipucolás, hagymavágás színesítette a programot. Majd a nap hátralévő részében ismét Tommal voltam, egészen a délutáni mérlegelésig. Ezután következett az eredményhirdetés Jeszy tolmácsolásában, amit a finom, bográcsban készült kacsazúzás kakaspöri zárt le. Összefoglalva nagyon jó volt az egész találkozó, jó hangulatban, jó fej emberekkel körülvéve!

Judit:

Első folyóvízi élményem volt a DNHT, és nem képzeltem volna előtte, hogy ekkora kihívás lesz. Nem tagadom, a köveken bukdácsolás, jó pár újraszerelés meg vízbe csúszás után már eléggé szentségeltem, de - talán pont a horgászat nehézsége miatt - mégis úgy éreztem, nagyon érdekes és új élményekkel gazdagított ez a találkozó. A jó fej társaságot már szerintem említenem sem kell, nagyon jól éreztem magam Veletek. Ja, és a finom vacsorát is feltétlen ki szeretném emelni, tényleg nagyon finom és valóban életmentő volt. Szeptemberben remélem Veletek, ugyanitt. Köszönök mindent.

Jeszyné Andi:

Nagyon vártam már a napot, amikor felpakolva elindultunk Ordasra. Izgultam, hogy minden rendben legyen úgy a vacsival, mint a szervezéssel kapcsolatban, mivel már egy hónapja erre készültem. Természetesen titkos vágyam a női kupa elnyerése is volt. Úgy gondolom, hogy minden jól sikerült és mindenki jól érezte magát. Rendkívül jól éreztem magam, és bátran kijelenthetem, hogy ez a társaság egy nem mindennapi kis csapat. Én már csak úgy hívom őket, hogy a „nők topicos kicsi családunk”.

Meg kell jegyeznem, hogy Sori hiányát nagyon éreztük!

Remélem, ősszel ugyanott és még többen leszünk…

Tomichef:

Most voltam első alkalommal ezen a dunai „versenytalálkozón”, de már a megérkezés pillanatában tudtam, hogy megérte eljönni. Az út vége felé a gáton elsőre nem jó irányba fordultam, de aztán pikk-pakk rájöttem a távolból felénk szűrődő hanghatásokból, hogy mi a helyes irány. Gyorsan átéreztem a „hely szellemét”, de azért a srácokat nem tudtam utolérni a folyadékfogyasztásban. Mondjuk ez nem is volt cél. Hajnalig tartott az esti banzáj, majd másnap 5-kor keltünk. Regisztráció, sorsolás és pakolás kezdődött. Én a pálya végére húztam, a C szektorba. Summa summarum, egy elég akadós pályán voltam, ahol egész nap csak gébeket sikerült fognom, kicsit többet, mint egy kilót számtalan beszakadás-elakadás közepette. Ez nem szegte kedvemet, küzdöttem, hátha megcsípek valami darabosabb halat, de ez most elmaradt. A verseny végét jelző dudaszó után hamar összepakoltam, majd segítettem a mérlegelésnél. Ezután megvolt az eredményhirdetés és a díjátadó, majd következett a lakoma. Nagyon kellemes környezetben fogyaszthattuk el az egyik főszervező által kreált ételkölteményt. Mire éppen hogy befejeztük a vacsit, elöntött minket az égi áldás, ezért gyors búcsúzkodás után elindultunk hazafelé. Nagyon jó hangulatú társasággal, szép környezetben telt az ott töltött majdnem 24 órám. Ezúton köszönöm mindenkinek, aki segített, hogy ez a II. DNHT létrejöhessen, és egyben gratulálok a szervezőknek a lebonyolítás zökkenőmentességért is!

Zsolli:

A két kezemen meg tudnám számolni, hogy életemben hányszor horgásztam folyóvízen. Ezt még osszuk el kettővel, és közelítünk keszegvadászataim számához. Magamban ezt a találkozót egy több napos kempingezésként fogtam fel, amire imádott feleségemet és kislányomat is el tudtam csalogatni, azzal a titkolt szándékkal, hogy ezután több alkalommal fognak elkísérni horgászataimra, túráimra.

A találkozó szervezőit tisztelvén elhatároztam, hogy tőlem telhetően maximálisan megpróbálok felkészülni a megmérettetésre. A stratégiámat fejben kidolgoztam, a hozzá szükséges kellékeket még épp időben beszereztem. Minimális folyóvízi ismereteimhez mérten minden készen állt. Indulhatunk. A verseny előtti napon a régi és új cimborákkal egy nagyon jó hangulatú, tábortűz melletti, hajnalig tartó beszélgetésbe elegyedtünk. Volt móka, kacagás, és mit szépítsem, bizony felöntöttem a garatra.

Aki éjjel legény, azt reggel bizony fel nem kelti senki. Egyedül kislányom unszolására voltam hajlandó kikászálódni a bojlis :-) ágyamból. Feleségem segítségével a számomra kijelölt helyre cipeltünk minden kellőnek és hasznosnak vélt felszerelést, majd elkezdtem bekeverni az etetőanyagot. Ezután felszereltem 2 db feeder botot 20/16 és 18/16-os fő- ill. előkezsinórral, csúszóra szerelt 40 ill. 50 g-os szögletes feederkosárral. Persze ezek a folyamatosan áramló nyárfaszöszök zsinórra tapadása miatt egy idő után lefixálódtak.

Cirka másfél órás késéssel meg is kezdtem a horgászatot. Nagyjából oda dobtam, ahová etettem, így a kosaram kb. előttem állt meg, az etetésem meg ki tudja…:-) Elkezdtem fogni a kisebbnél kisebb gébeket. Némelyikkel akár a legkisebb hal kategóriára is eséllyel pályázhattam volna. Sűrű időközönként ráetettem, majd beugrott egy szép jász és egy karika is. A szünet után ismét etetéssel kezdtem, amit ismét egy szép jász „köszönt meg”. A szinte folyamatos gébinváziót egyszer csak egy vehemensebb kapás szakította félbe. Éreztem, hogy ül a bevágás, majd egy iszonyatos súlyt kellett felpumpálnom a mélyből. A sikeres merítésnek hála egy gyönyörű, óriási dévér pihegett előttem. A kis, vékonyhúsú horog biztosan akadt a szája „alsó-széle-közepébe” :-) , melyet Weaky-vel alig tudtunk kibogarászni. A mérlegelésnél kiderült, hogy kései kezdésem ellenére is az élről éppen csak pár dekával lemaradva szektor kettest horgásztam. Hatalmas, 2,55 kg-s dévéremnek hála, átvehettem a legnagyobb halért járó kupát, melyet „Jeszy bácsi” engedélyével, a lányom adhatott át. Kell ennél több egy magamfajta állóvízi horgász számára?

A találkozó, a társaság és a Duna igen mély nyomot hagyott bennem. Visszagondolván, szinte minden perce mosolyt csal az arcomra. A Jeszy házaspár nagyot alakított a szervezésben, le a kalappal. Innentől kezdve megpróbálok minden egyes összejövetelen jelen lenni. Köszönöm mindenkinek, aki jelen volt, soha rosszabbat!

Skeeter:

Kis csapatunk nevében köszönöm ismét ezeket a feledhetetlen napokat, amiket Veletek tölthettünk, szokás szerint nagyon jól éreztük magunkat. Én mindent „megkaptam”, amiért idejöttem: elsősorban a remek társaságot (melynek újfent nem sikerült legyőznie az alkoholt, de azért szép próbálkozás volt, szeptemberben biztosan sikerül majd :))), másodsorban pedig hogy tovább gyűjtögethettem folyóvízi pecatapasztalataimat. Az pedig hihetetlen boldogsággal töltött el, hogy - a millió géb mellett - sikerült megfognom életem első márnáját, mely igazán komoly ellenfél volt. Persze - ha a tavalyi versenyt is idevesszük - eddig még mindig a márnák vezetnek 4:1-re, szóval semmi okom nincs az önfényezésre. :)) De az etetés az talán jól sikerült. Amúgy hozzám hasonló műanyagtavi pecásnak ez borzasztó nehéz peca volt, nem számítottunk ennyi beszakadásra (éljen a magas vízállás - most már megtanultam, ennek mi a jelentősége :)))… a verseny végére minden gubancgátló, minden ólom, minden beszaggatnivaló horog elfogyott, mindenféle improvizatív megoldáshoz meg horgásztársak lelejmolásához kellett folyamodni. :)) A tavalyi versenyből sokat tanultam, de ebből úgyszintén sokat merítettem, van még mit csiszolni rendesen. :))

Boylee:

Életem első folyóvízi horgászversenyére félve neveztem, de tudtam, hogy a társaság és a 3 napos sátrazás a barátokkal kárpótolni fog minden 1,237 grammos gébért, minden elvesztett ólomért, halért, szóval mindenért, amit Duna anyánk meghorgászása igényel. Ez a három nap úgy vonul be a történelembe, mint álomszép emlék. Örültem a sok új arcnak, akik megtisztelték a találkozót részvételükkel, akik a digitális valóság mögött voksoltak és eljöttek, hogy ismert és ismeretlen kollégákkal „küzdjenek meg” eme baráti összejövetelen. Mert az volt… igazi Baráti Találkozó, remek emberekkel, önzetlen szervezőkkel, segítőkész kollégákkal! Köszönöm Mindenkinek!

Köszönjük, Emesék!

Remélem, sikerült a rendezvény hangulatáról hiteles képet adni, és a még gondolkodóknak kedvet csinálni a következőre, amely 2008. szeptember 27-én, szombaton lesz. A kiírásban (IDE [3.DNHT_kiirás.doc] kattintva közvetlenül elérhető!) nem változtatunk, azt a fórum megfelelő topicjában elolvashatja mindenki. A jelentkezéseket augusztus végétől fogadjuk nagy tisztelettel!

Nagyon nagy köszönet és hála Jeszyné Andinak, hogy fáradhatatlanul és precízen szervezte a rendezvényt elejétől a végéig, vagyis a kajához való dolgoktól a mobil WC-ig ! Köszönöm Drágám…

Sajnos szervezőtársam, Sori sajnálatos családi események miatt nem tudott köztünk lenni, hiányát éreztük, de megnyugtatunk mindenkit, a következőn már együtt intézkedünk és igyekszünk mindenkinek a legjobb élmények megszerzésének lehetőségét adni!

Végezetül szeretném mindenkinek megköszönni, hogy jelenlétével emelte az esemény színvonalát, s a szeptemberi találkozóra várunk újra benneteket!

Írta: az élet, és mindannyian
Fotók: fényképezőgépek tömkelege

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.