Tavasz van, vizeink hőmérséklete lassan, de biztosan emelkedik, és már csak az éjszakai fagyoknak kellene kicsit alábbhagyniuk, de ez már nem tarthat vissza egy gyors pontyhorgászattól, melyet egyik kedvenc tavamra, az Akasztói Horgászpark és Halascsárda Extra tavára terveztem.
Reggel nyitásra érkeztem a tó partjára, ahol bár még kicsit csípős, de gyönyörű napsütés fogadott. Meglepetten hallgattam, amikor a napijegyváltásnál közölték, hogy mind a kettő Extra-tó teljesen üres még, így bőven lesz lehetőség a helyválasztásra.
Befelé sétálva erősen kémleltem a vizet, nagyon szerettem volna látni valami biztató, halra utaló jelet, ami segít a döntésben, de a víztükör oly sima volt, mintha kifeszítették volna. Így arra gondoltam, megpróbálom a tó legvégén, ahol kicsit szélesebb helyem van a keresgélésre, és bíztam benne, hogy a nád mellett találok esetleg egy-egy sütkérező pontyot, amit kapásra bírhatok.
A horgászat stratégiáját teljes mértékben a kereső horgászatra alapoztam, nem szerettem volna külön etetni, csupán annyit, ami a PVA tasakban elfér a szerelékem mellett.
Mivel csak minimális felszereléssel készültem, nagyjából 15 perc alatt összeállt minden. Az egyik szerelékemet a szemközti part elé dobtam egy PVA tasakkal, melybe Ready Method Pelletből a Chillit töltöttem, csalinak pedig a 10 mm-es German Rig csalitüskére egy Tintahal & Polip BlendeX Hydro csalit tűztem.
A másik szerelékkel a tőlem jobbra lévő nádfal szélét céloztam meg, itt a csalogatóanyagot Ready Method Pellet Springre cseréltem, ami kimondottan a tavaszi horgászatokhoz készült, ezt jelzi a kiegészítő kis címke is, mely mutatja, hogy 16 Celsius-fokos vízhőmérsékletig ajánljuk. A csali is csupán ízében változott, itt az Ananász & Banán kapott főszerepet. Mielőtt lezártam volna a PVA tasakot, egy kis BlendeX Serummal próbáltam még vonzóbbá tenni a pontyok számára.
Kíváncsian vártam, milyen érdeklődés lesz csalijaim iránt. Tapasztalataim alapján ezen a tavon sokkal könnyebb kapásra bírni a pontyokat még egészen késő ősszel is, mint tavasszal, ezért az első kapást mindig nagyon fokozott hangulatban várom ebben az évszakban. Hatalmas kő esett le a szívemről, mikor a bedobás után nagyjából 20 perc elteltével nem is, hogy megcsippant a jelzőm, hanem szinte „berobbantott” a hal, olyan vehemens kapással kezdte el húzni a zsinóromat. „Nesze neked hideg víz!”, gondoltam magamban, mikor ellenfelem majd kitépte kezemből a botot, olyan erővel próbált szabadulni a horogtól. További 15 perc elteltével sikerült magam elé húzni, ahol egy 10 kg feletti tükrös törte át a víztükröt. A matracon még egy kicsit gyönyörködtem benne, aztán útjára is engedtem, alig vártam, hogy visszadobhassam a szerelékem egy újabb kapás reményében. Ő a tintahalas vonalat választotta, ennek ellenére a másik botomon nem módosítottam, szerettem volna kitartani mindvégig az eredeti felállás mellett.
Időközben feltámadt a szél is és egyre erősebben fújt, természetesen szemből, ezért kénytelen voltam növelni kicsit a súlyokat: a 92 g-os ólmok helyére 113 g-os darabok kerültek, ezekkel továbbra is elértem a szemközti oldalon található nádas szélét. A kapások jellemzően innen érkeztek, aminek következményeként további két erőteljes pikkelyest sikerült matracra fektetnem. A horgászatra szánt idő vészesen fogyatkozott, de nagyon bíztam benne, hogy sikerül még egy halat megakasztanom. Elkezdtem lassan pakolászni, természetesen a botok még beélesítve, hiszen bármi megtörténhet. Éppen a merítőt kezdtem elcsomagolni, mikor a jobb oldali jelzőm kapást érzékelt. Eldobva mindent gyorsan ráemeltem, ám elég erőteljes ellenállásba ütköztem. Egyből éreztem, hogy ez a hal más lesz, mint az eddigiek, mert nem indult el gyorsan, csak lassan, komótosan úszott, ahogy a nagyok szoktak. Egészen lassan engedte csak, hogy magam elé húzzam, de ott sem mutatta meg magát egyből, további percek teltek el, mire először az ólom, majd alatta egy hatalmas test törte át a víztükröt. Igazi szemet gyönyörködtető látvány volt! Még tett egy-két kört, én addig ismét összeszereltem a már félig elcsomagolt merítőmet és lassan megpróbáltam alá tolni, amelyet méltóságteljesen tűrt. Hihetetlen látvány volt a matracon a nagy tőponty, mely éreztem, már 15+ lesz, amit a mérlegelés gyorsan alá is támasztott, hisz annak a mérleg nyelve 16,3 kg-ig nyújtózkodott. Ez a hibátlan töves feltette a koronát erre az amúgy is szép horgásznapra.
A horgászat végéig összesen négy kapást sikerült elérnem, mely mindegyikét halra tudtam váltani. Ez több mint elegendő egy ilyen rövid horgászat alatt! További érdekesség, hogy három ponty a tintahalas vonalat választotta, viszont a legnagyobb az édes, Ananász & Banán kombinációt kívánta meg. Ezért is érdemes mindig kísérletezni és nem azonnal váltani mindkét szereléken arra a csalira, amely már adott kapást.
Írta: Haskó Tamás
Fotók: Barna Lajos
