Balin
Fogás ideje:
2011-10-11 17:20:00
Időjárás:
Tiszta
Napszak: Szürkület
Napszak: Szürkület
Horgász:
getair
Fogás helye:
Vének szakasz
Súly: 3.5 kg
Csali: wobbler
Módszer: pergetés
Módszer: pergetés
Részletek
Jön a víz, nagyon!
Tegnap délután kihasználva talán az utolsó kisgyermekes kirándulóidőt, felkerekedett a család és kiegészülve Hayashi barátommal csatangolni indultunk az ártérbe. Bogyókat, színes hajtásokat szedtünk, madarakat mutogattam a kislányomnak, amikor a Sidó-kőnél idős horgász házaspárral találkoztunk, remélve hogy halat mutathatok Franciskámnak, beszédbe elegyedtünk, de csak egy tenyeres paptetű került horogra a társalgás alatt. Mindenesetre lányomnak így is élményt okozott a szúrós halacska, visszaengedtük. Nem fogom a lányomat bokorba dobásra tanítani, akármit is mondjatok! Folytattuk utunkat tovább, majd az egyik földiszedres szakaszon jól belakmároztunk és leültünk a kövezésre uzsonnázni. Előkerül a termosz és hirtelen rablást hallok a hátam mögül! Asszonykám a szemembe néz, menned kell! Kapom a botom és sietek a húzós vízhez. Tudom, hogy balin, de a napokban itt találtam szép süllőket is, gondoltam benézem jobban a rablást, az irányokat, lehetőségeket és eszerint választok majd csalit.
De addig egy párat gumival, hátha a haditerv megszületéséig akad egy süllőcske a rohanva áradó vízben. Már látom, érzem, hogy ahol a napokban a 10gvel szerelt gumival vígan pöcögtettem, ott most a 13g sem ér medert. Na gyerünk, nézzük a balint, még mindig itt durrog öt méteres belül, borzolja az idegeket. Először a fennt levő mélyzöld süllős gumit húzom a víztetőhöz közel álló apróhalak közé, talán jobban meglátja a zavaros közegben. Rebbennek a halak, először a gumitól, majd nagyot húz a boton a fogatlan ellenfél. Keményen bánok vele a bokrok és az erős sodrás miatt, meg is bosszulja magát az erőfitogtatás, nagy ívben repül a hátam mögé a zöldike. Magam engedetlenségén mérgelődöm, mert tudom, hogy csak ő volt a közelben, szertefoszlanak a remények. Sebaj, veszett több is...
De, hallga csak, nem telt el szabadulása óta egyetlen perc és újra veri stregót a limányban. Na, gondolom, ha ezt mégegyszer megfogod, kalapot emelhetsz magad előtt! Nem hibázhatok, bent minnow kerül a kapocsba. Az első rángatós bevontatás a halak közé ért és abban a pillanatban ismét eltörli a víz színéről a darabos vadkeszeg. Jó erőben a sodrás segítségével kemény a kűzdelem, de most okosabb vagyok, ésszel erőltetem, de így sem gyengén. Jól tart a szakállnélküli horog, most sem hagy cserben, viszont a kiemeléssel gondban vagyok. Alattam meredek a part, az első kövek kb 30-40 centire a víz alatt, nem merek belelépni, nincs garancia hogy meg is találom stabilan a követ. Szerencsémre csak egy épp akkora füzet kell átölelnem az első leléphető beszögellésig, amit át is érek, így akadálytalanul, de nem kevésbé erőltetve jutunk el halammal a tarkófogásig. Zsong a fejem, csak a kövezésről hallom halkan, - Apa, apa ez a mi ez!? (ő még így mondja:))
Ma mindenki jól vizsgázott,ember, hal, bot, orsó, fluorokarbon madzag és mindkét csali, mert az első halvesztésem oka én vagyok és nem más!
Bravúrosnak érzem a fogást, annak ellenére, hogy fogtam már nagyobbat is, többet is egyszerre, de még soha nem sikerült kétszer ugyanazt a balint megakasztanom. Nem állítom mérőszalag és mérleg híján, hogy elkarcolta a négyet, de közel volt hozzá, inkább elégedjünk meg az alábecsléssel és nem érhet vád az indokolatlan túlméretezéssel.
a fő, hogy mindenképpen szép, egészséges jól táplált volt ellenfelem. Gyors, fájdalommenetes szabadítás, fotó, lányom kis simije és már indulhat is vissza a küszök közé.Viszlát, és köszönöm! Gondolom aznap este már nem hajkurászta a prédát, de reggel már biztosan megtömte a bendőjét.
Mi pedig élményekkel és egy szép őszi csokorral tértünk haza a kályha mellé.
Ólmot, legyet kívánok mindenkinek!
Kommentek
* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!
