• Éjszakai meglepetés
  • Viszlát!

Kecsege

Fogás ideje: 2015-07-15 03:00:00
Időjárás: Tiszta
Napszak: Éjszaka
Horgász: dunken
Fogás helye: Duna
Súly: 3 kg
Csali: halszelet
Módszer: rablóhalas fenekező
Részletek
"... A legjobb kapásidőszak még előttünk van, meglátjuk mit hoz a hajnal. Fejlámpám fényében a karórámra pillantok, 3 óra múlt pár perccel. Az álomkor kezdi elnyomni a fejemet. Fáradok. Hajnali 5 óta talpon vagyok, nehezen bírom a kiképzést. Már mondani akarom a társamnak, hogy szundítok egyet, amikor jobbról orsóciripelést hallok. Hirtelenjében azt se tudom hova kapjam a fejemet és alvajáró módjára odadöcögök a bot mellé. Leguggolok a botnyélhez és megmarkolom. Az orsóról pörögnek a méterek, lelki szemeim előtt egy hosszúra nyúló harcsafárasztás bontakozik ki. Ezzel én nem várok, biztos már kellően benyelte. Lefogom az orsó dobját és odaverek neki. - Megvan? -kérdezi Attila. - Meg bizony! - válaszolom örömittasan. Abban a minutumban, ahogy megakasztom a halat megkönnyebbül a zsinór. Szinte felordítottam volna reményvesztett állapotomban, ha a hal nem veti ki magát a vízből és ránt vissza a kezdeti stádiumba. - Úristen kecsege! - mondom hangosan. Kiugrása elárulja mivoltát és próbálok jobban koncentrálni a fárasztás minden egyes mozzanatára. A zsinór vadul vágja a vizet, alig bírom lekövetni a hal mozgását. Attila hirtelen mellém fut a merítővel és ketten várjuk az izgalmas fárasztás kimenetelének a végét. Még kétszer kiveti testét az égnek, a szívem is majdnem kiugrik a helyéről. Sikerül gyorsan a part mellé kormányoznom ellenfelemet, most már csak azon kell imádkoznom, hogy a víz alatti kövek nehogy elvágják zsinóromat. Szorosan tartom a gyeplőt és megpróbálok erőteljesebbeket belepumpálni a botba. A hal újból kiugrik a vízből, majd hirtelen letör a mélybe. Meglesz ez, ha eddig nem akadt ki a horog és a zsinór is bírta. Meg kell lennie! Ezek a gondolatnak futnak végig a fejemben és csak reménykedem. Már a lábunk előtt jár, amikor megvillantja magát a lámpafény homályában. Attila jól kapja el a pillanatot és a hal beleúszik a merítőbe. Egyik kezemben a bottal, másikban a merítővel szaporázom lépteimet a matrachoz. Addig segítőm hozzám dob egy törülközött és azzal fogom le a merítőben forgolódó halat. A nagy horog elvész a hatalmasra nyíló harmonika szájában. Itt fekszik a matracon ez a csodás folyóvízi élőlény és örömömben nem tudom, hogy mit mondjak. Fogást keresek érdes testén és gyorsan készítünk néhány fényképet. Alig akarom elhinni, hogy egy ilyen gyönyörű teremtményt tarthatok a kezemben. Nem húzom sokáig az időt, farkánál és tarkójánál átfogva óvatosan visszahelyezem a folyóba. A parti sóderoson még megpihen egy időre, majd elnyeli az ismeretlen sötétség mélysége. Álmomba se gondoltam volna, hogy majd egy kecsege veszi fel a halszeletet. De ettől ilyen fantasztikus a Dunán horgászni, mert itt tényleg sose tudni, hogy mivel találkozik a kitartó horgász. ... "
Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: