Májusban végre minden kizöldül, és szinte pezseg az élet a vízparton. Melegednek a vizek, és éjjel sem hűl már le az idő, így minden adott ahhoz, hogy végre az amurok is aktivizálják magukat. E hal horgászata igazi nyári elfoglaltság, viszont nem annyira összeegyeztethető a method technikával. Ennek oka, hogy a torpedóhorgászat legfontosabb pontja, hogy sok kaja kell hozzá! Ez töltögetős módszerrel nem kivitelezhető, vagy mégis?
A mai horgászat alkalmával ismét egy számomra új vízterületre látogattam el. Palotavárosi Felső-tavon vettük üldözőbe a halakat kis csapatommal, Atival és Levivel. Ez a horgászat egyben volt örömpeca, hisz mindannyian sok halat fogtunk, illetve számomra versenyfelkészülés is, ugyanis az év első versenyén ezen a tavon próbáltam minél jobb eredményt elérni.
Van az úgy, hogy egy nagy reményekkel várt, tudatosan tervezett és felépített horgászat végül egészen más eredménnyel zárul, mint ahogy azt a horgász szerette volna. Minél több év telik el az életemből a vízpartokat járva, annál kevésbé lepődöm meg az ilyesmin, de így sem tudok egykönnyen beletörődni. Alapvetően szeretek úgy tekinteni az ilyen alkalomra is, hogy legalább tapasztalatokat gyűjtöttem… Hát, igen, győzni vagy tanulni – nagy igazság ez! Ideális esetben ez a kettő együtt járhat, most azonban csak az utóbbi jutott. Az eredmények tükrében eleinte nem akartam leírni e horgászat beszámolóját, viszont végül úgy döntöttem, mégis megteszem, már csak azért is, mert az a bizonyos siker is mindig nézőpont kérdése!
10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.