[f]Big game horgászat a Csendes-óceánonFogós feeder végszerelékeimJégveszte utánMagánbeszélgetésAmi sohasem múlik„Bojli márpedig nincs”A Tisza-tó jövőjérőlFordulatos évkezdet12 oldalas Haldorádó Katalógus[-f]
Big game horgászat a Csendes-óceánon 
Valamennyien álmodunk arról, hogy legalább egyszer horgásszunk trópusi vizeken, fogjunk hatalmas halakat. Ám a vitorláshalak, marlinok, aranymakrélák, tonhalak megakasztása nem az általunk megszokott peca! A hosszú utazás, a túra nem éppen alacsony költsége sajnos nem sorolja a mindennapi kategóriák közé a big game horgászatot. De akinek egyszer is lehetősége adódik e csodálatos szépségű, rendkívül küzdő halak horgászatára, semmihez nem hasonlítható, felejthetetlen élményekkel gazdagodhat. Az Adventure Fishing horgászutazási iroda és a Fishing&Hunting csatorna együttműködésének köszönhetően egy csoport a stábunkkal együtt kijutott a Csendes-óceán partvidékén található Zihuatanejo városba, s fantasztikus lehetőségünk adódott a nagyhalas horgászatra! Közel egyórás film készült, mely bemutatja Mexikó meseszép tájait, a big game horgászatot, a csodálatos élővilágot, többek között az intelligens delfineket. A filmen keresztül viszont már mindenki számára elérhetővé válik az egzotikus vizeken történő horgászat. |
Fogós feeder végszerelékeim 
A legfogósabb csalogatóanyagok és halfogó technikák mellett nagyon sok embert érdekelnek az apró technikai részletek. Például a végszerelékek összeállítása. Sokan keresnek meg, hogy segítsek nekik, hiszen rájöttek arra, hogy a legjobb csalik és etetőanyagok sem érnek semmit, ha nem megfelelő módon kínálják fel a halaknak! Ebben az írásban kívánom bemutatni az általam használt legfogósabb feeder végszerelékeimet. |
Jégveszte után 
A fotók elárulják, hogy az írás címe nem egészen pontos, ugyanis mi nem jégveszte után, hanem annak pontosan a kellős közepén horgásztunk, ami egyébként akkor nagyon is kedvemre valóan alakult. Mégsem bánom, hogy túl vagyunk rajta, mert nagyon elég volt már a fagyos téli napokból. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a vizek még mindig nagyon hidegek, és bizony, ilyenkor március végén még ugyanúgy semmi sem olyan, mint majd nyáron. Vagyis a biztató jelek ellenére minden sokkal lassabban zajlik a vízi világban, ráadásul halaink gyanakvóbbak és óvatosabbak is, mint ahogy azt a horgászatra kiéhezett lelkünk szeretné. De valahonnan pontosan tudják, hogy ez a három- vagy négyfokos víz most nem lehűlőben van, épp ellenkezőleg, és ha nem is olyan elánnal, mint a szezonbéli jobb napokon, azért már eszegetnek és kapnak is. A szeles, vizet kavaró napokra különösen igaz ez a megállapítás, amit igyekeztünk is kihasználni Milkovics Péter barátommal, aki Isaszegről hívott még március elején, hogy minden adott egy jégvesztős horgászatra és jó fotók készítésére. |
Vidéki házunkat betemette a hó. Éjszaka érkezett a förgeteg, eleinte kósza szállongással, aztán nekibátorodva, hogy útját senki nem állta. Nincs ellenemre a tél, a havat is szeretem, csak az idő múlásával nehezebben viselem a kényelmetlenségeket. Két nappal voltunk disznóvágás után, a család már visszautazott Pestre, nekem maradtak a rendrakás utolsó tennivalói. A hó mindent beborított, pedig már a fészer alatt sorakoztak elmosva, kitakarítva, elrakásra várva az üstök, teknők, tálak, pörzsölő, az üstházak, hajtókaros töltő, a rémfa és a húsos ládák. |
Hiába vagyok megszállott pergető, tavasszal igyekszem beérni a keszegekkel. Egyik ragadozót sem akarom háborgatni a kikelet első időszakában, hiszen épp a nászukkal vannak elfoglalva. Én sem örülnék, ha… Na mindegy! Ettől függetlenül mégis úgy várom a tavaszt, mint semmi mást ezen a világon. Gyűlölöm a telet, és mindennél többet jelent, amikor friss zöld füvet, fakadó rügyeket látok, a nádas fölött szitakötők szállnak, hogy a nap sugarain melegedő, gémberedett szúnyogokat összefogdossák. Madarak csicseregnek, és amerre nézek, mindenütt ébred a természet! Ugyan, ki bánja ilyenkor, hogy nem pergethet? |
„Bojli márpedig nincs” 
Ez a kijelentés - főleg egy tudós professzor szájából - megdöbbentően hangzik, és mindenképp elgondolkodtató. Dr. Mézes Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi karának tanszékvezetője egykor maga is megszállott horgász volt. Legutóbbi tudományos vizsgálataira éppen a horgászok hívták fel a kutató (aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia tagja) figyelmét. Ijesztő dolgok kerültek napvilágra, amikor górcső alá vette a kereskedelemben kapható misztikus etető- és csalicsodák néhány külföldön gyártott változatát. |
Szeretnék néhány gondolatot a nagyközönség elé tárni a Tisza-tóval kapcsolatban! Sok esetben ezek más vizekre is érvényesek. Jó néhányan tudjuk, ismerjük, merre kellene haladni, s ideje lenne, ha néhány ember végre rendet tenne a fejében. Elgondolkodna, mi is igazából a horgászat… |
2012 igencsak enyhén kezdődött, így épphogy megkaptam az engedélyemet, már rohantam is a hókonyba, hátha meg tudom fogni az év első halait. A sűrű náddal, gyékénnyel szegélyezett Duna-ági öblösödés sötétzöld vize hívogatóan csillogott előttem. A felszínen itt is, ott is gyűrűzések jelezték, hogy élet van a vízben. Gyorsan összeállítottam egy finom úszós szereléket, és a meder közepe felé suhintottam be. Hitetlenkedve bámultam az úszómra, mikor már a harmadik bedobás után egyszer csak lassan balra kezdett vonulni. A kedvenc sütni való keszegem, egy karika volt a tettes, így az év első hala ide vagy oda, haltartóba került. A második kapás akkor következett be, amikor a finom szerelékre tűzött kukac még csak süllyedőben volt, csak félig állt fel a jelző. Az eredmény újabb karikakeszeg, ami társa mellé került. Az eseten okulva feljebb húztam az eresztéket a fenék fölé harminc centivel. A sűrűbb kapások meggyőztek, a négyfokos vízben feljöttek a keszegek vízközé. |
