• Ilyen egy átlagos padró
  • Minden porcikájában tökéletes, noha aligha lehet több 40 dekánál
  • Az "öreg" (mármint a hal)
  • Öröm ránézni (bár ő kevésbé vidám)
  • De végül is, őkelme is jól járt!
Fogás ideje: 2011-06-04 18:30:00
Időjárás: Felhős
Napszak: Nappal
Horgász: bagolykeszeg
Fogás helye: Duna
Súly: 1.52 kg
Hossz: 41 cm
Csali: csonti + pinki
Módszer: feeder
Nos, Flagellum_dei78 komával közösen próbáltuk elnyerni a szeszélyes Öreglány kegyeit, ő gombócos, én pedig kenyérzsákos etetéssel felderítendő, éhesek-e a halak. A szomszéd, majd nem sokkal később (az úsztatás eredménytelensége okán) én is a könnyű fenekezés módszerével éltünk, ily módon a folyamatos etetés problémáját is megoldottuk. A Duna harcosainak tetszett a dolog, bár a kenyérzsákos távolság (legfeljebb 5-6 m) kevésbé jött be nekik, mint a cimbora által meghorgászott pálya parttól 10-15 m-re lévő, különféle finomságokkal megrakott asztala. A drótszákban felkínált kenyér lehetett az oka, hogy gyakorlatilag paducon kívül mást nem fogtam, noha a kolléga zsákmánya bizonyította, itt voltak a Duna többi képviselői is (aznap akadt nála jász, szilvaorrú, bagolykeszeg, márna, és persze géb, de ez utóbbiból nekem is kijutott). Talán egy 30-40 dekás forma, valamint egy ennél legalább dupla ekkora jász jelentett volna nálam egy kis változatosságot, de azok idő előtt távoztak, még csak meg sem pillanthattam, kiféle-miféle volt kíváncsi a 14-es horgon mocorgó 3-4 szem csontira és 1-2 szem pinkire. A mellékelt ábrákon is bemutatott szépség törte meg az eleinte betli-gyanús helyzetet (az addig kifogott kerekfejű géb erősen kimerítette a betli fogalmát), a zsák bedobását követő jó fél óra eltelte kellett ahhoz, hogy megérezzem, végre nem géb nyelte a pokol feneketlen mélyére a horgot. A paduc ellentmondást nem tűrően, inkább lefelé indult meg, de nem akarózott idejekorán a felszínre bukkanni (nem úgy, mint pl. a jászok általában). Pár perc elteltével (a 14-es előkezsinór miatt nem akartam nagyon erőltetni a dolgot) téglavörös farokuszonya márnásan villant, de aztán a rózsás atyafinál ezüstösebb pikkely-ruha, no meg a félreismerhetetlenül kivésett száj-berendezés elárulta: az egyik legnemesebb fehérhallal akadt dolgom. Természetesen - és nem csak a fajlagos tilalom miatt - ő is visszanyerte megérdemelt szabadságát, csakúgy, mint az őt követő két kisebb (legfeljebb 35-40 dekás) társa, a peca vége felé a zsákos etetést elözönlő snecik jelezték, komolyabb hal már nem tartózkodik köreimben. Így hát - másnap hétfő, újabb dolgos hét eleje - idejekorán indulni kellett, a halak legnagyobb megkönnyebbülésére. :-)
* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.