Az esztendő utolsó jégmentes időszakát kihasználva egy olyan vízterületre látogattam el, ahová több mint két évtized után térhettem vissza. Ifjúsági horgászként szerzett élményeim helyszíne az évek alatt alaposan megváltozott, azonban nagy reményekkel és boldogan foglaltam el horgászhelyemet a vízparton. December végén, az erősen lehűlt vízben, gyakorlatilag mindenféle helyismeret nélkül vágtam neki a horgászatnak, ahol többek közt a 2020-ban debütáló újdonságokat is kipróbálhattam.
Szerintem minden pontyhorgásznak az egyik legnagyobb álma egy 20 kiló feletti hal megfogása, viszont kevesen vannak, akik tudatosan tesznek is ezért. Én személy szerint nem szoktam különösebben foglalkozni a kilókkal, nem az határozza meg az adott horgászatom eredményességét, hogy fogtam-e rekord halat, vagy sem. Ennek ellenére a 2020-as év végéhez közeledve nekem is nagy vágyam volt, hogy beléphessek a 20 felettiek táborába. A kitűzött céljaim közül már csak ez volt hátra. Ez mégis csak egy mágikus határ mindenki számára…
Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit a Haldorádó 2021. évi újdonságait bemutató írásunkban és filmünkben. A 2020-as év finoman szólva sem volt egyszerű, de megpróbálok minden helyzetet pozitívan szemlélni és annak jó oldalát megfogni. Az elmúlt évben kollégáimmal még több időt tudtunk a horgászattal tölteni, aminek meg is lett az eredménye. 2021-ben olyan mennyiségű újdonsággal, érdekes és hasznos termékkel lépünk piacra, amelyre a Haldorádó történetében még soha nem volt példa! Lássuk hát ezeket!
A hagyományos típusok ismérve az volt, hogy az elhelyezett ólom a kosár oldalán található. Ez nagyon jó volt kis és közepes távolságokra. És csak azért erre a kettőre, mert a nagyobb távolságok elérése bizony gondot okozott ezekkel a kosarakkal. Mégpedig azért, mert a dobás mozdulata után az etetőkosár nem tudott szépen, áramvonalasan előre repülni, mivel az ólom az oldalán volt, és így picit megdőlve, oldallal előre repült a kiszemelt helyszín felé. Így a dobás lelassult, nem volt túl pontos nagy távolságra és sokszor el sem jutott odáig.
Ezeket a pontatlanságokat azzal küszöbölték ki, hogy az ólmot a kosár aljára öntötték. Így szépen egyenes vonalban repül a kosár. Nagyon messzire el lehet dobni és nagyon pontosan. A rögzítéshez a felső részére egy damil szálat rögzítettek, így könnyedén bele tudjuk majd akasztani a szerelékünk forgókapcsába.
A megtöltés során tehetünk bele etetőanyagot, ami kombinálhatunk élő csalival (csonti, giliszta, szúnyoglárva), csemegekukoricával. Ha ez utóbbival kívánjuk megtömni, akkor figyeljünk arra, hogy ne nyomjuk bele túlságosan, mer a szemek nem fognak kioldódni, kiesni belőle a fenéken.
Kosárban 0
A hagyományos típusok ismérve az volt, hogy az elhelyezett ólom a kosár oldalán található. Ez nagyon jó volt kis és közepes távolságokra. És csak azért erre a kettőre, mert a nagyobb távolságok elérése bizony gondot okozott ezekkel a kosarakkal. Mégpedig azért, mert a dobás mozdulata után az etetőkosár nem tudott szépen, áramvonalasan előre repülni, mivel az ólom az oldalán volt, és így picit megdőlve, oldallal előre repült a kiszemelt helyszín felé. Így a dobás lelassult, nem volt túl pontos nagy távolságra és sokszor el sem jutott odáig.
Ezeket a pontatlanságokat azzal küszöbölték ki, hogy az ólmot a kosár aljára öntötték. Így szépen egyenes vonalban repül a kosár. Nagyon messzire el lehet dobni és nagyon pontosan. A rögzítéshez a felső részére egy damil szálat rögzítettek, így könnyedén bele tudjuk majd akasztani a szerelékünk forgókapcsába.
A megtöltés során tehetünk bele etetőanyagot, ami kombinálhatunk élő csalival (csonti, giliszta, szúnyoglárva), csemegekukoricával. Ha ez utóbbival kívánjuk megtömni, akkor figyeljünk arra, hogy ne nyomjuk bele túlságosan, mer a szemek nem fognak kioldódni, kiesni belőle a fenéken.