Nem tudom, hogy át kell-e adnom azt az érzést, amely az új év első hónapjaiban kezdett rajtam elhatalmasodni… Bármennyire is azt gondolom, hogy jó volt ez így, kellett a halaknak egy kis nyugalom – amelyre ezen a télen a nem megszokott tartós hidegek és vizeink zömének jegesedése miatt adódott lehetőség –, már igazán vártam, hogy újra a parton lehessek és kergethessem a pontyokat.
Ha azt mondom, hogy február 14, akkor azt hiszem, szinte mindenkinek azonnal a szerelmesek napja, a Valentin-nap ugrik be azonnal… De nem nekem! Egy minimális felmelegedést harangoztak be az időjósok, így Patrikommal kapva kaptunk az alkalmon, hogy meglátogassuk egy pár órás horgászat erejéig a lakhelyemhez közel található sükösdi Viktória-tavakat.
Reménykedve abban, hogy a tavalyi horgászaton jól működő hely most is szabad lesz, elindultunk a tó leghátsó helyére, majd a rövid sétát követően nyugodt szívvel láthattuk, hogy bizony nem, hogy a hely szabad, de konkrétan az egész tó is (ami azért kis idővel később némileg megváltozott).
Taktika, felszerelés:
Első körben – figyelembe véve a víz hőfokát, amely nem lehetett több 5-6 Celsius-foknál – az elsődleges cél az lehetett, hogy „jussunk el kapásig”. Ennek megfelelően állítottam össze a csalit, csalogatóanyagokat és a végszereléket. Természetesen, ahogy ez ilyenkor, kora tavasszal lenni szokott, a PVA termékek hatványozottan fontos szerepet töltöttek be. Az alábbiakban láthattok erről képeket:
A végszerelékem összeállításánál több 2026. évi újdonságot is igénybe vettem, melyek közül kiemelek párat:
E tavon – „bojlis” mivoltából is adódóan – az etetőhajós-behúzós módszer alkalmazása megengedett, így én is éltem ezzel a lehetőséggel. Behúzásonként bag mix, sózott csemegekukorica, pár szem csonti és pinki, valamint felezett bojli egyvelege került az etetőhajó rakterébe. Mindezt vagy PVA hálóba, vagy PVA bagbe tömörítve igyekeztem még koncentráltabbá tenni, amit a következő képeken is láthattok:
Nem szeretnék senkit sem bírálni, illetve pálcát törni bárki feje felett, de az előrejelzések sajnos nem igazolódtak be. Irgalmatlan hideg szél és egész napos szürke felhőzet jellemezte az idei Valentin-napot. Bízom benne, hogy a szerelmesek napja ennél derűsebben telt… Bár a halak még várattak magukra – az első 3 órában nem sikerült eljutnom kapásig –, nem ültem tétlenül. Jó alkalom adódott, hogy az új, Black Edition Carp Eva tárolóinkról készítsek pár fotót. Bevallom, nem volt nehéz dolgom. Hiszen igazán fotogén, pofás darabok:
Csalik terén kisebb wafterekkel, Ronnie rig Pop-Upokal is próbálkoztam. Lássuk, melyek voltak ezek:
Végre-valahára megérkezett az első kapás is! A balos botomra egy olyan intenzív, húzós kapás érkezett, hogy hirtelen meglepődve csak pislogtam nagyokat. Sok mindenre számítottam, de ebben a fagyos vízben erre igazán nem. Rövid fárasztást követően partra is került az első jelentkező, aki bár a kapás kezdetekor még „nagyfiúnak” tűnhetett, a szákba kerülve láthattuk, hogy csak a lendület volt olyan nagy. Viszont megvan az év első pontya, aminek hihetetlenül örültem. És ezt nemcsak kisfiammal élhettünk meg közösen, hanem Novotnik Gábor barátommal és kedves családjával is, akik kilátogattak egy rövid pecára hozzánk. Így evidens volt, hogy barátom nagyobbik fia, Regő is velünk pózolhatott büszkén a képen:
Újabb csendes óra következett, melyet a két jómadár hangos kacaja és életbevágó kérdései törtek meg, melyek közül elég sűrűn hangzott el a következő: „Mikor fogunk már halat, Apaaaa???”.
Ilyenkor van az, hogy reménykedünk magunkban és mormogunk pár imát a bajszunk alatt, hogy a halak is vevők legyenek arra, amit éppen az adott pecára kitaláltunk. Talán ennek eredményeként 10 perc különbséggel sült el mindkét botom, és ennek nyomán már olyan halakat meríthettem meg, amilyeneket – azt gondolom – a horgászat megkezdése előtt is bőven aláírtam volna. Az eredmény egy pocakos, gömbölyű tükörponty és egy totálisan más profilindexű, kifejezetten nyurga példány lett, amely már alulról karcolta a 10 kilót.
Lássuk ezt a két pompás halat:
A nyerő csalik és felkínálások:
Ezeknek a rapid, alkalmanként pár órás horgászatoknak egyetlen igazán fájó pontja van, hogy nagyon gyorsan véget érnek. Ez a nap is hasonlóan gyorsan elszaladt, de azt gondolom, hogy jelen körülmények között sikerült a pecát kimaxolni. Végre vízparton lehettünk, sikerült megfogni az év első halait, valamint sikerült bebizonyítani azt is, hogy a Valentin-nap telhet el így is, a vízparton, horgászattal. Köszönöm, ha elolvastad! Találkozunk a vízparton! Sziasztok!
Írta: Ördög Erik
Fotók: Ördög Erik, Novotnik Gábor
