A Sporthorgász 2003. novemberi számából

A Sporthorgász 2003. novemberi számából

Vakuval - Balatoni anziksz, Gyakorlat teszi - Csúzli vagy etetőcsésze?, Portyázó horgászok - A Duna-delta meghódítása, A magyar halkincs - Az egérfogóhal, Gyakorlat teszi - Gumit a süllőnek, Portyázó horgászok - Horgászbottal Szibériában I. rész, Elmondok egy történetet - Pezsdülésben, Gyakorlat teszi - Z - mint "cett"


Vakuval
Balatoni anziksz

A Balatonra menni kell, hosszú az ősz. Megtudjuk most: milyen a pálya az akali kikötőben. Mivel etessünk úszóra, feederre, s legyen-e csonti az etetőben. Rág-e a köves, netán a süllő, s paktum köthető-e a mólóvégi balinokkal. Mi kellhet még - hát az illusztris társaság! Páran összeállva, kevés cuccal élvezetes lehet a peca, például az új módi: a balatoni vízben állós.


Gyakorlat teszi
Csúzli vagy etetőcsésze?

Eddig kizárólag a hagyományos módon bejuttatott (kézzel bedobált) és csúzlival belőtt etetési technika állt a horgászok rendelkezésére. Ettől az évtől azonban kiemelt figyelmet kapott a "pole cup", a botra szerelhető etetőcsésze. A módszer nem új, csupán azért került reflektorfénybe, mert a nemzetközi versenyszabályok (CIPS) lehető teszik alkalmazását a versenyeken. Ebből az idei Európa-bajnokságon már ízelítőt kaphattunk, ahol a győztes angol csapat - a precíz, mesterien kivitelezett etetési technikának köszönhetően - nagyon elverte Európát.


Portyázó horgászok
A Duna-delta meghódítása

A deltával ismerkedésre egy teljes napot szántunk, bíztunk benne, hogy ennyi idő alatt többé-kevésbé képben leszünk a horgászattal, a helyválasztással kapcsolatban. Nagyot tévedtünk! Az egésznapos csónakázás során csak elbizonytalanodtunk, estére már azt sem tudtuk, akarunk-e horgászni egyáltalán. A Duna-delta hatalmas terület, s mi csak egy csipetnyi részét jártuk be, mégis annyi halfogásra tökéletesnek látszó helyet találtunk, hogy a bőség zavarával küzdve nehezen tudtunk választani. Hatalmas tavak, hinarasok és töklevelesek, szűk csatornák, holtágak váltották egymást. Többször már azt sem tudtuk Pistivel, hogy hol vagyunk, merre járunk. Végül késő estére megszületett a döntés, táborhelyünket a Sulina-ágon állítjuk fel. Az alacsony vízállás miatt bíztunk benne, hogy a pontyok jobban összeverődnek a haltartóhelyeken.


A magyar halkincs
Az egérfogóhal

A kisebb domolykók általában bandáznak, a nagy domik magányosan vadásznak, revierjüket (vízre hajló fa árnyéka, pillér, oszlop töve) csak a nász idejére hagyják el. A domolykó különösen étvágyánál van, ha az áradó víz tiszta marad, és jól fogható a huzamos áradás első napjaiban. Lépre csalható a gyümölcsökkel: cseresznye, szilva, szeder - ott, hol a növénynek termőhelye van.


Gyakorlat teszi
Gumit a süllőnek

A süllőt kedvelők és többnyire erre a fajra horgászók többször álmodoznak olyan vizekről, ahol kedvenc haluk tömegével fordul elő, kapás kapást ér. Ezeken a helyeken bizony rengeteg lehetőség adódik a tesztelésre, különböző felszerelések és csalik kipróbálására. Összehasonlíthatjuk a botokat és orsókat akció közben, műcsalikat lehet osztályozni, besorolni a fogási eredmények alapján. Nagy szerencsémre megadatott a lehetőség, hogy élőben vegyek részt egy felülmúlhatatlan süllőparádén a Raduta-víztározón.


Portyázó horgászok
Horgászbottal Szibériában I. rész

Az első éjszakát a hajón töltöttük, ahová egymás után érkeztek a környékről mindenféle ismerősök, nem szaporítva a szót, csapatunk egy része a kedélyes vendéglátás végtelensége miatt a fedélzeten vackolt el, ahol hajnalban megtapasztalhattuk, hogy milyen a szeptemberi éjszaka Szibériában. Sütött a hideg a vas fedélzetből, a spéci hálózsákok sem bírtak a váratlan hideggel, aki tehette, keresett a hajón egy aránylag védett zugot, és ott vacogta végig az éjszakát. A túránkat segítő Oroszországban élő szervezők, Gyulai Gábor és Tassonyi Kadocsa elmondták, hogy a legkellemesebb és legkiegyensúlyozottabb időjárás szeptember első felében van. Gondolni sem tudtunk arra, milyen lehet később, hiszen a tél Nyugat-Szibéria déli részén hat, északi körzeteiben pedig nyolc hónapig tart. Csak információként: Nyugat-Szibériában az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -57 Celsius-fok volt!


Elmondok egy történetet
Pezsdülésben

Feri a felső, szemlátomást rövidebb, de mélyebb vizű gátat választotta. Vele tartottam. Néhol a gumicsizma pereméig gázoltunk a tocsogókban, ahogy folyással szemben baktattunk a csipkézettre mosott part mentén. A zátonyok csendes vizében néha balinrablások freccsentek, ezért barátom négyes körforgó villantóra és méterrel felette fehér légyre szerelt. A klasszikus ólmos-legyes készséget a kis vízmélység és a lassabb vontathatóság miatt változtatta villantósra. A csalit maga előtt lóbálva bandukolt felfelé, én mögötte. Mikor elérhető messzeségben nagy loccsanással valami a partnak hajtotta a szélvízi ivadékot, a rablás mögé dobott, és már tekerte is az orsót. A nagy, pamacsos, saját készítésű légy éles V betűt karcolt a sima vízre. A rablás környékére érve hirtelen, heves tajték közepette eltűnt a légy, nagyot rándult barátom kezében a bot, nyekkent egyet az orsó. Az erős fonott zsinór miatt szigorúra állított fék azonban csak egy kirohanást engedett, aztán hamar megadta magát a tettes. Tátott szájjal közeledett a másfeles balin a határozott húzásra.


Gyakorlat teszi
Z - mint "cett"

Vannak a világban olyan fogalmak, nevek és formák, amelyek hol itt, hol ott bukkannak elő. Az ember teljesen meg van zavarodva egy esetleges viszontlátásnál, mert nem igazán biztos benne, hogy valóban látta már azt a dolgot valamikor valahol, vagy csak úgy rémlik, mintha látta volna már. Ilyen "dezsavü" érzés kerített hatalmába a minap néhány pillanatra engem is, amikor a legújabb Balzer villantókollekciót pakolta ki elém a pultra Zoltán, egyik kedves horgászboltos ismerősöm.
- Ezek nem "efcet" villantók véletlenül? - kérdeztem azonnal.

Mielőtt választ kaptam volna, észrevettem egy nagy, piros Z betűt az egyik körforgó csomagolásán. Olvastam valahol, hogy az F. Z. monogramm német nyelvű betűzéséből alakult ki a márka, az Effzett. Szóval ez a nagy Z betű az új villantókon nem véletlenül van ott! Az eredeti DAM Effzett műcsaliknak nagy tisztelője vagyok, most viszont, hogy találkoztam szintén német márkájú hasonmásaikkal, kíváncsi lettem, hasonlóan fogósak-e az új villantók, mint amelyekre hasonlítanak...

-

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.