IV. Top Mix-Supra Mix Vándorkupa - Dunafalva

IV. Top Mix-Supra Mix Vándorkupa - Dunafalva

Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy az első időpontban, augusztusban meghirdetett versenyt a Duna szokatlanul heves és gyors áradása elmosta. Ezért egy újabb időpontban, október elejére tolódott a rangos megmérettetés, de a rendezők most is azon aggódtak, hogy semmi ne jöjjön közbe, amely a sikeres lebonyolítást befolyásolhatná. A vízállás tökéletesnek bizonyult, az időjárás is kifogástalan volt, csupán azt a „jelentéktelen” dolgot kellett megoldani, hogy a rendkívül sáros, felázott úton bejussanak a versenypályára a horgászok…

A szokatlanul heves és gyors augusztusi áradás, amely ráadásul még tartósnak is bizonyult, hordalékát 20-30 cm vastag iszap formájában, a versenypályára vezető útra (is) lerakta. Ezen egy átlagos autóval lehetetlen volt a közlekedés. A pályát felderítő első „fecskék” gyorsan rádöbbentek, hogy ide csak traktorral lehet biztonságosan bejutni. A helybéli dunafalvai lakosok rendkívül segítőkészek és vendégszeretők. Ők is mindent megtettek annak érdekében, hogy az újabb időpontban meghirdetett versenyen, már mindenki eljusson horgászhelyére. Így végül, mindenkit egy pótkocsis traktor szállított a pályára.

A versenyzőket egy pótkocsis traktor szállította a pályára. Két ismert horgász Fman és Gazza figyel a platón

A versenyre érkező 21 horgász közül senki nem vette zokon, hogy autóját a töltés oldalában kellett hagynia és egy trakesz vitte át a sártengeren. A mezőny 3 db 7 fős szektorban küzdött, a pálya úgynevezett sekélyvízi szakaszán. Itt a vízmélység 2,5-2,7 méter volt, és meglehetősen gyors folyás jellemezte. A rövidülő nappalok miatt nem volt mód kettő forduló lebonyolítására, ezért pontban 10 órakor egyetlen hosszú, 5 órás etapnak vágtak neki a mindenre elszánt horgászok.

A pontos alapozó etetés, reményteli kezdésre ad okot

A halfogás rendkívül döcögősen indult. A sekély, húzós vízbe becsobbanó, nehéz alapozó etetőanyag gombócok hangjától, messzire menekültek a környék halai. Talán fél óra is eltelt, mire a pálya alsó szélső helyén ülő Varga György, végre megfogta a mezőny első halát, egy szép dévérkeszeget. Őt a mellette ülő Dömötör Attila követte. Nekik volt ezután több kapásuk és akasztásuk is, de felettük már szinte semmi. Nem létezik, hogy ők ketten ennyire lezárták volna a halak útját, bosszankodtak a bentebb ülők.

A pálya alsó szélén indult meg elsőként a halfogás. Varga György és Dömötör Attila felváltva fogta halait

Én a pálya abszolút közepén, a 11-es helyen ültem, és jól láttam, hogy ki hogyan próbál halat fogni. Látszódott, hogy ez a pálya most nem az, amelyen horgászni szoktunk, itt most minden egyes halért meg kell küzdeni, és minden kapást szinte ki kell imádkozni. A mezőny jelentős része az első óra után már nem bízott a rakós botos horgászatban, és mind többen próbáltak snecit fogni. A menekülési taktika nem volt rossz, ugyanis ha nem is őrületes tempóban, de folyamatosan lehetett fogni az apróságokat.

A pálya közepén nagy volt a küzdelem minden apró kapásért és halért

Én mindvégig abban bíztam, hogy ha minél többen leteszik a rakóst, és nem csobognak, nem etetnek bentre, talán egyre több halat tudok majd az etetésemre csalni. De ehhez kellően türelmesnek, a ráetetésnél pedig nagyon pontosnak és csendesnek kellett lenni. Aki kézzel dobta be gombócait verseny közben, az nem érintett halat, de még szomszédja sem! Annak volt esélye a halfogásra, aki időben felismerte, hogy kizárólag etetőcsészével szabad ráetetni.

Csak akik menet közben rájöttek, hogy kizárólag etetőcsészével szabad ráetetni, voltak esélyesek a halfogásra
A türelem talán halat terem?!

Elgondolásom és taktikám bevált, ugyanis 1 óra elteltével végre megfogtam első kb. kilós dévérkeszegemet, majd újabb beleúszások és biztató jelek árulkodtak arról, hogy hal(ak) van(nak) az etetésem körül. Annak minden négyzetcentiméterét letapogatva próbáltam kapást kicsikarni. Végül a második óra végén, kettő kifogott és kettő rövidítés közben távozó dévért könyvelhettem el. Ezzel a mezőny közepén jól álltam, de az alsó szélén ülő Varga és Dömötör láthatóan több hallal rendelkezett. A maratoni versenyben a halak kapókedve sajnos nem akart felpörögni, és továbbra is maradt a „halvadászat”. A hátralévő időben még kettő szép dévért és újabb két elszalasztott keszeget írhattam be magamnak. Ha a négy lemaradt dévérem közül csupán egyet sikerül mégis kifogni, hááát…

Négy dévérem több mint 4 kilót nyomott!

Sajnos körülöttem senki nem fogott értékelhető, nagyobb méretű halat. Sőt, a középső szektorban rajtam kívül nem fogott más dévérkeszeget sem. A felső szektorban is csupán egy embernek Bóna Lacinak sikerült ez a bravúr. Az alsó szektorban pedig az alsó kettő versenyző tudott a verseny végére értékelhető mennyiséget felmutatni.

Látszódott, hogy a dunai versenyek történetében érdekes fejezetként szerepel majd ez a nap. A 21 fős mezőnyből tulajdonképpen 14-en fogtak mérhető mennyiséget és kiló fölé mindössze 5 embernek sikerült feltornáznia a magát.

A mérlegelés során hamar kiderült, hogy a felső szektorban Várszegi Gábornak sikerült a legtöbb halat fognia. Ő snecikből gyűjtött össze 1120 grammot. A középső szektor győzelmét nekem sikerült megszerezni. A 4 dévérkeszegem 4340 gr volt. Míg az alsó szektorban Dömötör Attila szerezte meg a szektorelsőséget 4900 gr hallal.

A verseny eredménylistája
A szektor
1.
Dömötör Attila
4900 gr
2.
Varga György
3940 gr
3.
Katona Bálint
600 gr
B szektor
1.
Döme Gábor
4340 gr
2.
Temesvári Gyula
3460 gr
3.
Papp József
440 gr
C szektor
1.
Várszegi Gábor
1220 gr
2.
Fülöp József
860 gr
3.
Bóna László
500 gr
Egyéni végeredmény
1.
Dömötör Attila
2.
Döme Gábor
3.
Várszegi Gábor

A verseny első három helyezettje

Az egyéni helyezettek a szektor első helyezettek közül kerültek ki.

Így első helyen Dömötör Attila végzett. Őt követtem én, bronzérmes Várszegi Gábor lett. Ezenkívül minden szektor első három helyezett versenyzője is díjat kapott.

A verseny boldog győztesei

Nehéz, tanulságos, de jó verseny volt és Papp Józsi örülhet, mert nem kell új vándorserleget vennie, hiszen újabb egy évig Dömötör Attila őrizheti a szép trófeát.

A verseny végén Fülöp József és Major József nem csak a saját, hanem mások szemetét is összeszedte. Példamutató magatartás!

Jövőre találkozunk ugyanitt!!!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.