• Az első süllő
  • Sajnos a nagyok hanyagoltak
  • Reggeli tálalva
  • Útban kifelé
  • Végre valami darabosabb
Fogás ideje: 2011-08-17 08:45:00
Időjárás: Tiszta
Napszak: Nappal
Horgász: jesse-james
Fogás helye: Felső-Tisza
Súly: 0.58 kg
Hossz: 33 cm
Csali: csontkukac + kukorica
Módszer: feeder
Éjszakai pecára mentünk ki a Tisza-partra. A Nap már lemenőben volt, mire lecuccoltunk a palajra. Barátnőmet gyorsan leültettem egy feeder mellé, aztán szépen magára is hagytam. Engem a párszáz méterrel lejjebb rabolgató tuskós süllők jobban izgattak, úgyhogy gyorsan le is léptem. A nagy lelkesedés azonban hamar lelohadt. Mire odaértem, már síri csend fogadott. Hiába dobáltam mindenfelé, mindenféle csalival, kapás nem jött. A süllők addigra sziesztát fújtak. Mormoltam magamban valami nem túl szépet, mikor megcsörrent a telefonom. Asszony hívott, hogy fogott valami félelmetes fejű rondaságot. Sejti, mi az, de nem biztos benne, ezért jó lenne, ha megnézném. Visszabaktattam. Na vajon mit tartott a kezében? Hát persze, hogy süllőt. Nem volt az az emberevő méret, de élete első süllője. Ami nekem nem jött össze a tuti helyen, tuskók között, pergetve, az neki össze jött a homokpadon, feederezve, csontival. Ismét mondtam egy cifrát. A sötétség beálltával én is a székben ülést választottam, és bedobtam egy pickert. Fogtunk néhány márnát, de csak az ifjoncok jelentkeztek, max. fél kiló körüliek. A márnákat váltották később a küllők, amiktől nem tudtunk szabadulni. 11 óra körül már rájuk untunk, úgyhogy a pihi mellett döntöttünk. Megágyaztunk a homokon, és eltettük magunkat. Reggel 5 körül a felkelő nap sugarai, és a Tisza hűvös párája ébresztett minket. Jóízűen megreggeliztünk, aztán repülhettek megint be a cájgok. Márnákkal indult a reggel, fogtunk megint vagy 8-9 darabot. Sajnos a méretek az estiekhez képest nem nagyon változtak. Beláttuk, hogy nagy bajszossal itt most nem fogunk összefutni, és a küllőseregtől is félve a trágyagiliket félreraktuk. Kirámoltam a táskámat, hogy akkor mi más van, és találtam egy fél üveg Amur Lamour kukoricát. Ezzel csalizva (+1-2 csonti) ment vissza a szerkó, a paducok pedig úgy tűnik, erre vártak. Alig állt be a vízben a cucc, már rá is ugrott az első kb. 30 dekás vésettajkú. Őt követte rögtön a képen látható szűk 60 dekás társa, ami egyben a horgászatunk legnagyobb hala lett. 11 óráig lett még néhány hal, majd a nagy hőségben lassan leálltak a kapások. Délben úgy döntöttünk, ennyi elég volt. Bottörő jószágokba nem futottunk bele, de azért nem unatkoztunk. Jó kis peca volt. Terítékfotó nem lett, mert minden hal rögtön ment vissza. Pár fordulóval felhordtuk a cuccot a kocsihoz, és mentünk haza. Zsóti
* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.