Hogyan fogjunk nagy pontyot?Harcsafogó cimborákA versenyhorgászat varázsa - Szélsőségek és meglepetések Európa-bajnokságaNagyító alatt - A bolognaiPontybarátok - Mosom kezemetA legyezők uraPergető-útmutató - Feketézők klubjaMesterfogások - Úszós pellethorgászat
Az országot járva rengeteg emberrel találkozom, beszélgetek. Általában három témakör vetődik fel a ponty horgászatával kapcsolatban: a hol, a hogyan és a mivel kérdése szinte mindig elhangzik, igazi slágernek számít. S egyre többen kérdezik tőlem, hogyan fogjanak nagy pontyot. Ez mostanában rendkívül aktuális, mivel több bojlis versenyt is rendeznek, ahol öt vagy akár tíz kiló a súlyhatár. Rengeteg horgász szeretne szelektálni a pontyok között, és főleg a kapitális, 10-20 kilón felüli pontyokat megfogni. Lehet, hogy egyedül maradok a véleményemmel, de szerintem nem lehet szelektálni a pontyok között. Természetesen vannak taktikák, különböző módszerek, amikkel nagyobb esélyünk lehet egy szép példányra, de a kicsiket kizárni lehetetlen feladat. |
A balatoni harcsák útja kiismerhetetlen - mondják sokan, akik vendéghorgászként próbálnak harcsát fogni a tavon. Van benne igazság; különösen az utóbbi évtizedben vagyunk erőteljes változások szemtanúi. A neves tihanyi, fonyódi, máriai, vonyarci, szigligeti, györöki, aligai vizek adnak ugyan harcsát, de messze nem annyit, mint húsz vagy harminc évvel ezelőtt. |
A horgászok 2008-as Európa-bajnokságát, huszonnégy ország részvételével, a csehországi Uherské Hradiste kisvárosban, a Morava folyón rendezték június 28-án és 29-én - azaz a foci Eb-vel egy időben. Az utóbbi persze nem túl fontos, de amikor a meglepetésekről esik majd szó, kiderül, hogy nem véletlenül jegyeztem meg. |
Ezt a bottípust az elmúlt évezred utolsó századának nyolcvanas évei közepén készítették az olaszok. Bolognában voltak a gyárak, ahol az elsőket készítették, innen származik a bottípus neve. Az idők során több ízben előrukkoltak a világversenyeken az olaszok a bolóval, egyéniben és csapatban gyakran a dobogó legmagasabb fokára állhattak. |
Frank Warwick és Ardy Veltkamp világhírű bojlis specialistáknak nincs miért bizonygatni ártatlanságukat, hacsak azért nem, mert több tucat tonna ponttyal birkóztak meg pályafutásuk során. Tették ezt Európa-szerte a legrangosabb horgászvizeken, most pedig egyre többet kacsingatnak Magyarország felé. Lelkiismeretük tiszta, hiszen a halak iránt őrületig fokozódó szerelmükön túl a megbecsülés, a kíméletes bánásmód terén is az élen járnak. Számunkra különösen becsülendő önzetlen segítségnyújtásuk, minden érdeklődő horgásztárs iránti nyitottságuk és tanácsaik. Ami pedig a kézmosást illeti, rövidesen kiderül… |
Norvégia a vadon élő lazac hazája; több mint ötszáz tiszta vizű és erős sodrású folyóvízben van esély a keményen harcoló, óriási ezüstlazac kifogására. A híres „lazachordozó” norvég vizek, az Alta, az Orkla, a Gaula és a Tana közül - mind Oslóból, mind Stockholmból - legkönnyebben a Trondheim-fjordba torkolló Gaula folyót lehet megközelíteni. A „horgásztermést” összesítő listán a Gaula folyó évi 15-30 tonnával a második helyen áll, csupán a tízszer hosszabb és ezer kilométerrel északabbra fekvő Tana előzi meg. |
Valamiért hirtelen indíttatást éreztem, hogy szerencsét próbáljak egy általam szinte ismeretlen területen, a fekete sügér horgászatában. Sok mítosz és legenda övezi e halfajt, pedig a komoly pergetőhorgászati hagyományokkal rendelkező USA-ban mindennapi „kenyérhalnak” minősül, sőt a műcsalik jelentős része is e hal megfogására készül. Éppen ezért nyoma sincs az itthon jellemző, már-már FBI-aktákba illő titkolózásnak, ami a hazai feketézőket jellemzi. |
A pellettel való céltudatos horgászat egyre több horgászmódszert „fertőz” meg. Míg néhány éve kizárólag a bojlisok ismerték és alkalmazták, manapság teljesen szokványos, hogy ezzel horgásznak a nagy halra pályázó feederezők vagy a hagyományos fenekezőt bevető horgászok is. De mi van az úszós technikát előnyben részesítő horgászokkal, akik szintén pellettel kívánnak csalizni? |
-
