A Sporthorgász 2004.augusztusi tartalmából

A Sporthorgász 2004.augusztusi tartalmából

Tereskei horgászatok - Minden kezdet nehéz - Avagy horgásztechnikák gyerekeknek, A magyar halkincs - A "Palóc" folyó, Perfect megoldás - Spiccbottal a csatornán, Hazai vizeken - A Gerecse kincse, a Gyermelyi-tó, Kelet kincsei - Nyékládházi-kavicsbányatavak - István-Gólem-tó, Nyugdíjasoknak - A dunai hal, Kis-balatoni furcsaságok, Horgászélet, halvilág - Amit a horgász is megtehet - Öntevékeny állományszabályozás

Tereskei horgászatok
Minden kezdet nehéz
Avagy horgásztechnikák gyerekeknek

Miután öcsémmel, Benjivel már több közös horgászaton voltunk túl, megérett az idő egy hosszabb horgásztúrára. A kezdeti snecizések, a kissé már komolyabb keszegezések és etetőkosaras pontyozások után elérkezettnek láttam, hogy akár egy kapitális méretű ponttyal is megküzdjön. Mivel sikerélményt mindenképpen biztosítani akartam Benjinek, az országos hírű, rendkívül jól telepített Tereskei-tóra látogattunk el egy hétvégén. Biztos voltam benne, hogy a "csodavízen" annyi élménnyel gazdagodunk, olyan sok kapásunk lesz, hogy a bojlizás iránti végleges "beoltást" és a tanulást egyaránt kivitelezhetjük.


A magyar halkincs
A "Palóc" folyó

Széles, nyugalmas völgyben kanyarog az Ipoly - vagy ahogy a palócok hívják: az Ipó -, amely a szlovákiai Vepor-hegység Ipoly nevű hegye alatt, Losonctól északra, 1000 méter körüli magasságban ered, de az országhatárt Ipolytarnócnál már 164 méter tengerszint feletti magasságon éri el, és Szobnál torkollik a Dunába, 254 kilométeres futás után, 104 méteres tengerszint feletti magasságban. Vízgyűjtőterülete 5108 négyzetkilométer, Magyarországra ebből 1518 négyzetkilométer esik. Fő vízválasztója a Börzsönyön, a Cserháton, a Karancson, a Szlovák-érchegység nyúlványain, a Veporon, valamint az Osztrovszki- és a Selmeci-hegységen halad keresztül. Nyugaton aránylag alacsonyan, alig 200 métert meghaladó hát mentén fut végig a Burdáig (Helembai-hegység). A vízgyűjtő jelentős része hegyvidék, a többi dombság és síkság. Nagyobb mellékvizei közé tartozik Szlovákiában a Korpona- és a Selmec-patak, idehaza a Kemence- és a Börzsöny-patak.


Perfect megoldás
Spiccbottal a csatornán

Szűcs Balázst a magyar csapat számára sikeres tizedik Európa-bajnokság után, egy újabb fontos versenyre való felkészülésen sikerült meglesni. Balázs - mint az Európa-bajnok magyar csapat legfiatalabb tagja - a Velencei-tavon megrendezett versenyen is remekül helyt állt, és eredménye nélkülözhetetlen volt a csapat jó szerepléséhez. Az újabb kihívást a Kunhegyesen megrendezendő Klubcsapatok Országos Bajnoksága és az Országos Egyéni Bajnokság jelenti. Amikor ezeket a sorokat olvassák, a klubcsapatok bajnokságán már túl leszünk, de az augusztus 5-8. között megrendezendő egyéni bajnokság még ránk vár!


Hazai vizeken
A Gerecse kincse, a Gyermelyi-tó

Jól kiépített út vezet felfelé a tóhoz, amely persze lent van egy hangulatos völgyben, 16 hektáron elterülve, szépen megművelt szántók, dombok ölelésében. A tó eredetéről csak annyit, hogy a hatvanas évek végén öntözés céljára fogták meg a vizet egy völgyzáró gáttal, később halastavat üzemeltettek a gyermelyiek. A kilencvenes évek elején aztán fordulat következett, mert a kevésbé gazdaságos haltenyésztést felváltotta a horgászat. Pintér István tógazdával járom körbe a tározót, amelyről minden különösebb udvariaskodás nélkül mondhatom, megvan az első eurokomform horgásztavunk. A tározót övező gyepet ugyanúgy nyírják, mint az osztrák tavak partján, szép számmal vannak ácsolt asztalok, padok, esővédő beállók, korszerű szeméttárolók, tiszta illemhelyek, a nehéz horgászcsomagokat kiskocsikon viszik ki a horgászok a kiválasztott helyre. Több részen is engedélyezett a bográcsolás, kivétel az erdőaljához közel eső rész. Apróság de mégis fontos: a tó partján sok volt a kanadai nyár, amelynek pihéje ha rászáll a zsinórra, igen kellemetlen tud lenni. Ezeket a fákat kivágták, és másokat ültettek a helyükre.


Kelet kincsei
Nyékládházi-kavicsbányatavak
István-Gólem-tó

Halállomány tekintetében elmondhatjuk, hogy a környék agyonrabolt, törpével fertőzött vizeihez képest népes halfaunával büszkélkedhet. A vízkezelő ÉMHE tavasszal és ősszel telepít, leginkább pontyot, dévérkeszeget, jászkeszeget, csukát, süllőt, balint, korábban szép számmal helyezett ki amurt, valamint kárászt. Évtizedekkel korábban fekete sügér és garda - járulékhalként - is került a tóba, melyekből ritkán ugyan, de a mai napig is horogra akad egy-egy példány. Ezek mellett - köszönhetően a nádasoknak - igen jó a természetes szaporulat is. Mivel a telepítések a harmincas évektől folynak, igazi őshalakra is lehet számítani, amit mi sem bizonyít jobban, mint a rekordlistára küldött példányok. Nyáron, kora ősszel pontyra, amurra pályázva érdemes komoly felszereléssel érkezni, mert soha nem lehet tudni, mikor botlunk egy matuzsálembe. Persze a tendencia nem azt mutatja, hogy mindennapos lenne a húszon felüli zsákmány, de sokakat ért már kellemetlen meglepetés. Például tavaly szemtanúja voltam egy közel órás fárasztásnak (csónakból, 35-ös zsinórral), mely szakítással végződött. Az amur becslésem szerint túl volt a negyven kilón.


Nyugdíjasoknak
A dunai hal

Tisztelt horgászbarátom! Kérte, hogy küldjem el az én kedves dunai halaimat. Mármint, hogy fényképen, hiszen ahogy írta: még soha életében nem látott domolykót, jászt, márnát, szilvaorrút. Itt küldöm az általunk készített, a főváros térségében leggyakrabban megtalálható békés halak fotóit, továbbá egy ritka tüneményt elektronizált világunkban: a paducról készül hagyományos vízfestményt.


Kis-balatoni furcsaságok

Jó híreket kaptunk helybéli barátainktól, ezért bevágódtunk Laci barátommal a kocsiba, és irány a Kis-Balaton. Termetes harcsák reményében érkeztünk, de csak némi fehérhal sikeredett. Mégis érdemes volt megtennem a hosszú utat, mert egy újságírónak nemcsak minden áron halat kell fognia, hanem az újság által biztosított fórumon hasznára lennie közösségének. A jobbítás szándékával teszem most ezt, felhívva a figyelmet az itteni horgászati lehetőségek tarthatatlan állapotára.


Horgászélet, halvilág
Amit a horgász is megtehet
Öntevékeny állományszabályozás

Sajnos észre kell venni, és ki kell mondani: iszonyatosan nagy córesz (zűrzavar, ködösítés) van itten a természeti kincseink megbecsülése, gondozása és - leszűkítve a témakört - a horgásztevékenység szabályozása, valamint a mai kor természeti és gazdasági viszonyainak megfelelő halgazdálkodás területén. Ezzel összefüggésben, egy hosszúra nyújtózkodó mondatban, fölteszek én most itt egy kérdéssort: Mondják meg nekem (nekünk), hogy összehangolt, tervszerű, a magyar halasvizek teljes spektrumát átlátó, és azon belül az eltérő, helyi érvényű körülményeket meglátó, és mindenekfölött szigorúan szakszerű, minden lobbiérdektől független KÖRNYEZETVÉDELMET és ezzel szorosan összefüggő HALGAZDÁLKODÁST ki szervez, ki irányít, ki végez (végeztet)? És ki ellenőriz, ki kér számon, ki szankcionál, ki büntet, ha akár hanyagul-mulasztásos, akár gátlástalanul-tudatos TÖRVÉNYSÉRTÉS állapítható meg valahol? És tessék mondani, egyértelműen ki vannak osztva a szerepek? Vajon a különféle - témában illetékes - állami hivatalok, szakminisztériumi osztályok, önkormányzati szervek, tudományos (kutató) intézmények, társadalmi szervezetek (jelesül a Mohosz és megyei nyúlványai), és még sorolhatnám, de minek… következetesen és összehangoltan elvégzik-e a jogszabályok által rájuk szabott-bízott feladatokat?

-

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.