A nyár végével és a szeptember közeledtével az őszi pontyhorgászat egyik legizgalmasabb időszaka kezdődik. A nappalok még gyakran nyáriasak, az éjszakák viszont már hűvösebbek, a víznek is lassan csökken a hőmérséklete, és a pontyok viselkedése is egyre változékonyabbá válik. Ilyenkor a siker kulcsa a megszokások helyett a víz folyamatos figyelése: hol mozognak a halak, mikor indul meg a táplálkozás, mennyi etetésre van szükség, milyen csalit fogadnak el bizalommal. Ezúttal öt, kifejezetten a kora őszi pontyhorgászathoz kapcsolódó kérdésre válaszolok, a helykereséstől a megfelelő etetésen át egészen a nagy pontyok szelektív horgászatáig.
Farkas Gergő
„Szia, Tamás! Szeptember elején még érdemes ugyanazokat a helyeket horgászni, amelyek nyáron működtek, vagy a hűvösebb éjszakák miatt már inkább a mélyebb részeket keressem? Egy 4–5 méter átlagmélységű bányatavon horgászom, ahol több sekélyebb plató és keményebb törés is van.”
Haskó Tamás:
A kora őszi időszakban én még egyáltalán nem költöznék automatikusan a tó legmélyebb részeire. A víz ilyenkor sokszor csak lassan kezd lehűlni, ezért a pontyok továbbra is rendszeresen felkeresik a nyáron megszokott sekélyebb platókat, kagylós részeket és töréseket, főleg akkor, ha ott természetes táplálékot találnak. Sokkal többet számít a szél iránya, a víz oxigén-ellátottsága és az, hogy látunk-e fordulást, buboréksort vagy más egyértelmű halmozgást. Napsütéses, csendes időben napközben gyakran a mélyebb víz ad több kapást, míg estére és éjszakára a sekélyebb részek újra életre kelhetnek. Én legalább két eltérő mélységet próbálnék meghorgászni és az első néhány órában nem az etetés mennyiségével, hanem a helyek összehasonlításával keresném a halat. Kora ősszel a jó helyválasztás sokkal többet ér, mint bármilyen csodacsali.
Kiss Ádám
„A Haldorádó Green Force bojlit szeretném kipróbálni egy szeptemberi, háromnapos nagypontyos túrán. Milyen mennyiséggel kezdenél, és inkább egy méretet használnál, vagy érdemes 20 és 24 mm-es bojlikat vegyesen etetni?”
Haskó Tamás:
A Green Force szerintem kifejezetten jó választás lehet egy ilyen többnapos, szelektív pontyhorgászatra, mert ennél a bojlinál nem a nagy aromafelhő és a gyors kapáskényszer a lényeg, hanem az, hogy a nagyobb, óvatosabb pontyok hosszabb távon is bizalommal táplálkozzanak az etetésen. Én 20 és 24 mm-es méretet vegyesen használnék, mert így kevésbé lesz szabályos az etetés, és természetesebb táplálkozási helyzetet tudunk kialakítani. Kezdésnek nem szórnék be kilókat: egy pontosan kijelölt területre néhány marék bojli bőven elég, majd a kapások és a halmozgás alapján lehet fokozatosan utántölteni. Ha szeretném gyorsabban jelezni a halaknak az etetést, a Long Life bojlik mellé néhány szem oldódó Green Force bojlit is tennék, de az alapot továbbra is a tartós szemek adnák. Horogcsaliként nálam egy szem fekvő bojli vagy egy Green Force Pop Uppal készített, visszafogott snowman kombináció lenne az első két választás. Ennél a családnál én továbbra is a „kevesebb, de pontosabb” etetést tartom a legeredményesebbnek.
Molnár Péter
„Ősszel sokszor azt hallom, hogy a pontyok elkezdenek intenzívebben táplálkozni a tél előtt, ezért érdemes nagyobb mennyiséget etetni. Ez már szeptember elején is igaz, vagy könnyen túl lehet etetni a helyet, ha a víz még meleg?”
Haskó Tamás:
Az őszi nagy étvágy valóban létező jelenség, de szerintem hiba lenne ezt kizárólag a naptárhoz kötni. Szeptember elején a víz sok esetben még kifejezetten meleg, ezért előfordulhat, hogy a halaknak ugyanúgy rövidebb a táplálkozási periódusuk, mint nyáron. Én mindig a kapások számából, a halak méretéből és az etetésen tapasztalható aktivitásból indulok ki, és csak akkor emelem a mennyiséget, ha egyértelműen azt látom, hogy a pontyok gyorsan elfogyasztják a bejuttatott csalit. Rövidebb horgászaton a koncentrált, kisebb etetés gyakran jobb, mert gyorsabban kiderül, hogy jó helyen vagyunk-e; többnapos túrán viszont már lehet tudatosabban felépíteni és folyamatosan fenntartani az etetést. A lehűléssel egyre fontosabbá válhat a jó minőségű, könnyen emészthető, de tápláló bojli, mert a halakat nem pusztán odacsalni szeretnénk, hanem vissza is akarjuk tartani a helyen. Az etetés mennyiségét tehát ne az évszak, hanem a halak reakciója diktálja!
Horváth Bence
„Egy természetes tavon ősszel sok levél, elhalt növényi rész és puha iszap kerül az aljzatra. Milyen végszerelékkel és horogcsalival horgásznál ilyen helyen, hogy biztosan ne süllyedjen el vagy takaródjon be a csali?”
Haskó Tamás:
Ilyen pályán az első feladat mindig az aljzat feltérképezése, mert néhány méter különbségen belül is teljesen más körülmények lehetnek. Ha puha iszapot vagy friss növényi törmeléket találok, én nem erőltetem a nehéz, teljesen fekvő csalit, hanem inkább egy könnyített, balanszírozott bojlit vagy visszafogott snowman felkínálást választok. A cél az, hogy a horog és a csali a törmelék tetején vagy közvetlenül fölötte maradjon, miközben továbbra is természetesen viselkedik. Az előkét ilyenkor általában valamivel hosszabbra hagyom, hogy a süllyedő ólom ne rántsa túl mélyre a horgot a puha aljzatba. Ha van rá lehetőség, mindig keresek egy kisebb, keményebb foltot, kagylós részt vagy átmenetet az iszap és a tisztább meder között, mert ezek az apró eltérések ősszel valóságos pontymágnesek lehetnek. Nem feltétlenül a leglátványosabb végszerelék fogja adni a halat, hanem az, amelyik biztosan jól prezentálja a csalit az adott aljzaton.
Szabó Norbert
„Kora ősszel melyik napszakot tartod a legerősebbnek nagy pontyra? Érdemes egész éjszaka horgászni, vagy a lehűlő hajnalok miatt inkább a délutáni és esti órákra koncentrálnál?”
Haskó Tamás:
Ebben az időszakban én nem ragaszkodnék egyetlen fix napszakhoz, mert a kora őszi pontyhorgászat egyik sajátossága éppen az, hogy a táplálkozási ablakok gyorsan változhatnak. Egy meleg, napos időszakban az esti és éjszakai órák továbbra is kiválóak lehetnek, különösen sekélyebb vízen, míg egy erősebb hidegfront után könnyen előfordulhat, hogy a délelőtti vagy kora délutáni felmelegedés indítja meg a halakat. Nagyon figyelem a szelet is: a friss, oxigéndús vizet toló szél sokszor olyan partszakaszt tesz eredményessé, amely előtte napokig teljesen csendes volt. Ha több napra ülök le, az első 24 órát részben felderítésnek tekintem és pontosan feljegyzem, mikor érkeznek kapások, melyik mélységből és milyen időjárási helyzetben. Ebből nagyon gyorsan kirajzolódhat egy napi ritmus, amelyhez már érdemes igazítani az újraetetést és a csali frissítését. A legfontosabb, hogy ne a nyári rutinunkat próbáljuk mindenáron ráerőltetni az őszre, hanem együtt változzunk a vízzel.
Írta: Haskó Tamás
