Nem kis kihívás a Tőzeg-tavi maratoni pontyfogó verseny. A hangulat nem csak a naptól forrósodik pokolivá ezen a nagy halakban gazdag, 4,2 hektáros horgászpályán. A kupa embert nem kímélő erőpróba: akaratot, tudást, leleményességet, kitartást és türelmet bizonyító megmérettetés.
Május 26-án a palicsi sorompó mellett, az aszfaltútból fakadó, süppedő, csak egy járgányt eltűrő kacskaringós homokösvény kalauzolt előre. Fakóságában magabiztosan vezetett udvaron át, elkerített gyümölcsösök mellett, égígérő fenyőerdőn keresztül a csupa szöglet Tőzeg-tó partjára, ahol aztán nyomtalanul beleveszett a gondozott, frissen nyírt, zöldellő pázsitba. Amikor a 7 kilométer hosszú országút végén a gépkocsiból kiléptem, a víz és a fenyvesek illata inkább tengerpartira, mint a füllesztő, tikkadt vajdaságira emlékeztetett. A pontyfogók által igen kedvelt, intenzíven telepített tó partján a vendéglátó házigazdán, a palicsi Šaran Horgász Egyesületen kívül enyhe szellő és az annál erősebben tűző nap fogadott.
Ezen a csütörtökön, a négynapos EURO CARP kupa kezdetének napján, délelőtt 9 óráig 7 ország 24 csapata járta meg ezt, a verseny színhelyére vezető poros utat.
Ki előbb, ki később futott be, de a sorsoláson már mindenki jelen volt. Ismert helybéli személyiségek üdvözlőbeszéde után Ivan Kiralj kétszeres világbajnok, ahogy a barátai nevezik, a „Bojli Király” nyitotta meg a sorsolást. A legkedveltebb helyeknek bizonyuló 15-ös, 16-os, de főleg a 17-es stégeknek a Ribar Berlin 2, az Enigma és az Albanija horgászai örültek. Ezzel szemben a szlovén SLO CT csapattagok csak hangosan dünnyögtek, hisz olyan pechesek voltak, hogy a három utolsó itteni vendégszereplésükön Fortuna mindig a kevésbé eredményes egyes pozíciót sorsolta számukra. Az „urnából” ötödikként húzó Big Carp Team a 22-es stégre - valahová a tó és a világ végére - kerültek. Mögéjük már csak a Tresetište CT és a Soni CT csapat került, akik szinte a Magyarország és Szerbia-Montenegró közötti senki földjébe sorsolták magukat. A Haldorádó csapat a 7. húzóként „kindertojásozta” ki a 7-es számú stéget. Ahogy Ladányi Tamásnak megindult - a húzószám 7, stégszám 7, ország 7 -, elmosolyodtunk, hátha a Haldorádó csapat 777 kilogramm hallal fejezi be a versenyt.
A szervező mindenre gondolt: a résztvevőknek gondjaik gócpontjától, a sorsolás helyszínétől mindössze pár méterre svédasztallal kedveskedett. A megrázkódtatások keserű szájízének leöblítésére a hét ország egy-egy zászlajával feldíszített, különböző ízű és eltérő színekben pompázó koktélok szolgáltak.
A sorsolás utáni lazítást komoly hurcolkodás követte. A fehér szalaggal kijelölt területre be kellett készíteni a versenyzőknek a 72 órás horgászathoz a horgászfelszerelést, az - egyébként nem korlátozott mennyiségű - etetőanyagot, valamint az ezerféle nélkülözhetetlen kelléket, hogy a vízparton négy napra otthont teremtsenek maguknak. Az összes cucc súlya csapatonként bizony elérhette a két-három mázsát is.
Amikor pontban egy órakor megszólalt az etetés kezdetét jelző dudaszó, a versenyzők felsorakoztak a vízparton. Egymás mellé, sőt szemtől-szembe. Ugyanis a kijelölt horgászhelyek egyenletesen oszlottak meg a 400 méter hosszú, 110 méter széles víztükör mindkét oldalán, és a szembeülő vetélytársakat csak a kijelölt felezővonal, valamint az ott meredező faágak akadói választották el egymástól. Repültek az etetőrakéták, becsapódtak a vízfelszínbe, bluttyogtak a bojligolyók. A csapatok beetettek, és megkezdték a horgászatot is.
Vajon ki lesz ezen a maratoni versenyen a legsikeresebb?
A perzselő nap már tette a magáét, a verseny még el sem kezdődött, máris izzadtak a pontyfogók. A forróságot alig enyhítő, váltakozó irányú gyenge szél csak annyira segédkezett, hogy a bojlik egzotikus aromáival átszője és megbolygassa a víz és a fenyvesek illatát.
A csapatok még jóformán bele sem melegedtek az etetésbe, 14:10-kor tízes pontyot szákolt Ivan Kiralj csapata a huszonhármas stégen.
Nagyban tartott a víztükör bombázása, amikor nem megszokott esemény szemtanújává váltunk. Másfél óra múlhatott a verseny kezdetétől, amikor 30 darab 10 kilogrammnál nagyobb anyahallal egy tehergépkocsi érkezett a tópartra. A halakat vízbe kellett engedni. A világbajnok Ivan Kiralj, aki a versenyrendezést is „fellendítette”, feltalálta magát. Kézbe vette a nagy halakat, egyenként vitte őket stégről stégre a csapatok mindegyikének. A versenyzők a bojlis etikai kódex szerint előre megnedvesítve előkészítették a pontymatracokat, és az új lakókat ezekről engedték bele a tóba. Persze minden csapat nagyot fényképezkedhetett a kapitális halakkal.
Az etetés zaja elvette az amúgy is óvatos pontyok kapókedvét. Délután hatig Tamásnak csak egyetlen erőtlen kapása volt. Az esti órák hozták meg az első komolyabb eredményeket. A 17-es stég, ahol Nemčev Braca és Majkić Miša kezelte a horgászbotokat 27,50 kg hallal vezetéshez jutott. Ekkor a partsarokban, a tizenhármason horgászó Autosport NS 16,25 kg-mal volt a második.
Huszonhetedike hajnala nagy meleget jósolt. 9 órakor már 28 fokot mutatott a hőmérő. A napon 34 ºC, a napernyő alatt 30 ºC volt várható. Az első éjszaka után 85 ponty került horogvégre. Ekkorra a 17-es stégen az Albanija CT már 43,45 kg pontyot fogott, de ettől az eredménytől az Autosport NS elsőligás csapat 40,95 összsúllyal és 12 kifogott ponttyal, valamint a Blue Carp Team 40,05 kg hallal alig maradt el. Tamásnak és Andreának a 4 pontya és a 18,95 kg hala 6. helyet jelentette. A másik magyar csapat, Big Carp Team a 14. helyen állt.
A délutáni összesítésben 71 kg összsúllyal és 18 kifogott hallal az Autosport NS átvette a vezetést. Az élen őket a következő csapatok követték: 2. SBS Daris 2 48,95 kg hallal, 3. Blue Carp Team 44,50 kg hallal. Tamás és Andrea még négy pontyot fogtak, és 8 hallal, 44,00 kg összsúllyal feljöttek a 4. helyre.
Eddig 10 db tízes ponty került horogvégre, közülük Tamásnak is sikerült egyet szákolnia.
A Haldorádó csapat körül a Švarc és a Škorpion CT izomlegényei szüntelenül etettek. Meddig bírják még Andrea és Tamás az iramot, a fáradságot és a hőséget?
Ennyi idő elteltével a versenyzők számára egyértelművé vált, hogy a pontykapások hullámokban jelentkezne, méghozzá reggel 6 és 9, délután 18 és 20, valamint éjjel 2 és 4 óra között.
És a kánikula tovább tombolt. 28-án estig az Autosport NS megnövelte előnyét. 139,75 kg hallal vezetett a Dinki CT (90,50 kg), a Škorpion CT (89,15 kg) és az Albanija CT (89,05 kg) előtt. Ebben a pillanatban Tamásék 56,35 kg hallal a 11. helyen, Hermesz Zsolt és Mészáros Tibor pedig 33,25 kg hallal a 14. helyen álltak.
A pár dekagramm különbség a fáradt, kimerült versenyzőknek új erőt adott. Szerencsére volt idejük, és tovább küzdhettek. És újabb halakat fogtak.
Május 29-én délben a bírói sípszó véget vetett a maratoni pontyfogó versenynek.
Helyezés | Csapat | Stég | Összsúly (kg) |
1. | Auto sport NS CT | 13 | 171,35 |
2. | SBS Daris 1 | 11 | 127,15 |
3. | CT Doktori UB | 3 | 102,5 |
4. | Dinki CT | 20 | 92,55 |
5. | Albanija CT | 17 | 89,05 |
6. | Tresetište CT | 23 | 83,2 |
7. | Blue Carp Team | 9 | 76,55 |
8. | SLO CT | 12 | 75,85 |
9. | Soni CT | 24 | 75,1 |
10. | CT Škorpion | 8 | 75,1 |
11. | Haldorádó | 7 | 73 |
12. | SBS Daris 2 | 18 | 66 |
13. | GMS CT | 21 | 65,1 |
14. | Enigma CT | 16 | 58,75 |
15. | Švarc CT | 6 | 55,95 |
16. | Pumpkins CT | 5 | 53,5 |
17. | BIG CT | 22 | 43,05 |
18. | RS CT | 4 | 42,65 |
19. | Meleg bait Austrija | 2 | 33,25 |
20. | Ribar Berlin 2 | 15 | 32,05 |
21. | Slučajni partneri | 0 | 30,95 |
22. | I.C.T Dreammakers | 19 | 24,95 |
23. | Ribar Berlin 1 | 10 | 14,25 |
24. | Jagodina CT | 14 | 7,25 |
Tamásnak a 7,75 és 8,90 kg-os utolsó két kifogott hala elegendő volt ahhoz, hogy a verseny végéig megtartsa a 11. helyet. Zsolték csak egy 8,90 kg-ost fogtak, és lecsúsztak a 17. helyre.
És egy kis statisztika: a Tőzeg-tavi EURO CARP kupa 2005. versenyen 1384 kg és 255 db hal került horogvégre. A halak átlagos tömege 5,43 kg. A Blue Carp Team fogta ki május 28-án a verseny legnagyobb halát, egy 15,45 kg-os tükröst.
Akik az aranyérmet átvették: Autosport NS CT (Goran Mesaroš és Darko Omaljev).
Ezüstérmes: SBS Daris 1 (Branko Ristanović és Danilo Ristanović).
Bronzérmes: CT Doktori UB (Aleksandar Purić, Lazar Marković és Slobodan Gajić).
Gorannak kimagaslóak az idei eredményei, akárcsak a horvátországi Šumbaron, a Kudosi-tavon, a Crni viren, ugyanúgy a Tőzeg-tavon is egyformán bizonyította a szerencséjét és tudását.
A verseny végén Ivan Kiralj, világbajnok és házigazda elsőként szólalt meg. Jó megmérettetésnek ítélte a 2005-ös Tőzeg-tavi EURO CARP kupát, egy észrevétellel: a pontyok még ívtak, ami hozzájárult a tavon a fogás alakulásához.
Komoly kihívás a „Catch@Release” szerelmeseinek ez a maratoni pontyfogó verseny. A hangulat nem csak a naptól forrósodik pokolivá ezen a nagy halakban gazdag pályán. A kupa embert nem kímélő erőpróba: akaratot, tudást, leleményességet, kitartást és türelmet bizonyító megmérettetés. És mindez a szorongató, szűk arénában történik, ahol a pontyfogó gladiátorok hallják is és látják is vetélytársaikat, egymás elől etetik el a pontyokat. A pontyfogók minden érzékszervükkel átélik a küzdelmet. Ez a sajátságos hangulat a Tőzeg-tó maratoni versenyének varázsa.
