A Haldorádó fórumán a VIII. HBK Horgászversenyről beszélgetve vetődött fel a sukorói evezőspálya, mint a lehetséges következő Baráti Kör verseny helyszíne. A VB élményei után nagyon sokan szerettünk volna itt horgászni, megnézni, hogy mit is tudunk mi, amatőrök ebből a vízből kihozni. A világbajnokságon már érdeklődtem a helyi halőrnél a lehetséges horgászatról és a versenyrendezés lehetőségéről is. Szerencsére bíztató válaszokat kaptam. Ebben a tudatban vetettem fel a fórumon, hogy esetleg a IX. versenyt rendezhetnénk itt. Az új helyszín hatására nagyon gyorsan felpörgött a fórum, egyre többen jelezték, hogy jó az ötlet, sokan jönnének versenyezni. Az időpont volt csak kérdéses. Mivel éreztem a csapat fokozott érdeklődését, felvetettem, mi lenne, ha még az idén rendeznénk egy találkozót. Szeptember 11-én indult feliratkozás. Nem akartam hinni a szememnek, szinte percenként növekedett a jelentkezők száma, egy nap alatt elérte a harmincat! Azonnal nekiláttam a szervezésnek, szeptember 13-ra már minden összeállt.
Hajnali öt után pár perccel érkeztünk a helyszínre, koromsötétben kerestük az 1000. métert, ahol a versenypálya kezdődik.
Szerencsére az időjósok nagyot tévedtek, a havazás és az orkánerejű szél elmaradt. Hűvös volt az idő, kicsit mozgott a levegő, de ez parádés időjárás volt az ijesztő ígéretekhez képest.
A sorsolás megkezdéséig 30 versenyzőt regisztráltunk. A „standard” indulókhoz sok új „arc” is csatlakozott.
A hidegre való tekintettel - ahogy Micimackó mondja - mi nem énekelni, hanem melegíteni kezdtünk. Előkerültek a zsebekből a finomabbnál finomabb lélekmelegítők. Egy-egy korty a horgászat előtt még belefért. A sorsolás után mindenki elfoglalta a kihúzott helyét. A harminc mindenre elszánt versenyző benépesítette a partot. A gyors szerelés és etetőanyag keverés közben mentek a szokásos ugratások, anekdoták, valamint megkezdődött az új cimborákkal való ismerkedés. Fél nyolckor a duda jelezte, lehet etetni. A nagyon szűk felkészülési idő ellenére szinte mindenki időben el tudta kezdeni az etetést. Nyolc órakor újabb dudaszó jelezte a horgászat kezdetét.
A délelőtti fordulóban a szabályok értelmében kizárólag egy úszós készséggel lehetett horgászni. Az időjárás kifejezetten rossz volt, hogy finoman fejezzem ki magamat. Így a horgászok legfőbb ellenfelévé nem a szomszéd, hanem az egyre erősödő K-i (oldalirányú) szél vált, amely csontig hatolt. Az erőteljes széllel az ellentétes irányú vízáramlat is felerősödött. Úgy folyt a víz, mint egy csatornán. Mindez nem igazán kedvezett a könnyű úszós készségeknek. A dolgot tovább nehezítette, hogy 10-11-ig szinte teljesen szemből sütött a nap. Nos, aki ekkor nézni akarta, az sem láthatta úszóját a csillogó víztükör miatt. Az ideálisnak éppen nem mondható feltételek mellett azért hallottunk néhány halfogásról szóló kósza hírt. A mezőny jelentős része matchbottal és önsúlyos úszóval horgászott különböző távolságban. Többen próbálták a rakós botot is, de az erőteljesen lehűlt (8 Celsius-fokos) vízben a sekély padka és környéke már nem adott keszeget. Akik időben eszméltek, jól vették észre, hogy a „sok kicsi, bizony sokra megy!”. Leheletfinom szerelékkel 1 szál szúnyoglárvával a padkán is lehetett halat fogni. Ez azonban kizárólag apró durbincs volt. Ebből 2-3 darab tett ki 1 dekát.
Az A szektorban Schneider Zoltán ügyesen ismerte fel a kicsi halak jelentőségét és 16 darab aprósággal magasan nyerte szektorát!
A B szektorban Döme Gábor még rajta is túltett, hiszen 76 db (spiccbottal fogott) apró durbincsa + 2 darab dévérkeszege már „tetemes” 860 grammot nyomott. Ezzel le is hengerelte szektorát. Amikor az után érdeklődtem, hogy hol sikerült ezt a két szép dévért horogra keríteni, megdöbbentő választ kaptam. Ugyanis Gábor a parttól 60 méterre egy 20+8 grammos úszóval, mindenkitől távolabb horgászott. Elért eredménye végül őt igazolta. Ráadásul a délelőtt folyamán ő fogta a mezőny legnagyobb halát is, egy 460 grammos dévérkeszeg személyében!
A C szektorban Ifjú Sipos Gábor diadalmaskodott. 6 darab dévérkeszegje csodaszámba ment ekkor a pályán. Ezeket leheletfinom szerelékkel, matchbottal sikerült kifognia. Szektorát és az úszós kategóriát 1.450 grammal magabiztosan nyerte!
Volt a délelőtti fordulónak egy nagy vesztese is. Sori ügyesen felépített taktikájában a rablóhalas horgászat szerepelt. Élő kishallal próbált csukát vagy süllőt fogni. A verseny második órájában aztán megérkezett a hőn áhított ragadozó! Valami őrült tempóban húzta víz alá az úszós szerelékét. Rövid nyeletés, majd határozott bevágás következett. „Megvan (!)”… de néhány másodperc után megkönnyebbült szereléke, a (valószínűleg) csuka kereket oldott. Ha ez meglett volna, Sorinak komoly esélye lett volna az úszós kategória győzelmére, sőt akár a legnagyobb halra is!
Az első forduló (úszós kategória) végeredménye:
A szektor
- Schneider Zoltán
- Néder Attila
- Orsós Gábor
B szektor
- Döme Gábor
- Merényi Botond
- Sári Zsolt
C szektor
- Ifj. Sipos Gábor
- Ambrus Huba
- Ducza Tamás
Az úszós kategória győztese: Ifj. Sipos Gábor 1.450 grammos fogással.
Szerencsére a kapástalanság nem vette el a lelkes csapat kedvét, mindenki újult erővel vágott neki a délutáni (helyváltoztatás nélküli) fenekező versenynek. Ebben a körben a picker- és feederbotoké lett a főszerep.
A versenyzők nagy része az előző, úszós etetésén horgászott, de voltak, akik távolabbi dobásokkal próbálkoztak. A horgászmódszer-váltás sem hozta meg a remélt nagyobb fogást, bár kedvező előjel volt, hogy alig kezdődött el a verseny, Döme Gábor máris egy dévérkeszeget szákolt. „Mi lesz itt?”, gondoltuk még akkor… Több halat reméltünk, de az eddig sem túl meleg levegő tovább hűlt, az ég beborult, a szél is tovább erősödött. Mindez végképp nem kedvezett a halfogásnak. Ismét az apró, szinte súlytalan durbincsok adták a fogás zömét, néhány dévérkeszeggel vegyítve.
Az teljes lehetséges csaliarzenált bevetettük, de a legmerészebb húzást, a Halibut pelletet azért megmosolyogtuk! Természetes vízen, Magyarország második legnagyobb tavában, 8 Celsius-fokos vízben majd pont Halibut pelletet eszik a hal? Hát ez még viccnek is jó! Mészáros Robi azonban nem viccelt, és mindent egy lapra (pontosabban fenekező végszereléke horgára) feltéve, bedobott a 10 mm-es Van Den Eynde Halibut pellettel. A verseny utolsó órájában egy gyönyörű, kereken 3 kilós tőpontyot szákolt. Nem akartunk hinni a szemünknek, pedig igaz volt! S nehogy az a vád érje Robit, hogy csupán a véletlen műve volt mindez, újracsalizott, majd bedobott. Nem telt el fél óra, és újfent halat, egészen pontosan egy 1.925 grammos tőpontyot szákolt! Nem volt kérdés, hogy ennek a napnak Robi a hőse. Örök tanulság marad ez mindenkinek, soha ne felejtsétek el, hogy VDE Halibut pellet legyen mindig a táskátokban!
A második forduló, fenekező kategória végeredménye:
A szektor
- Nyika Sándor
- Néder Attila
- Pogácsás György
B szektor
- Mészáros Róbert
- Id. Sipos Gábor
- Döme Gábor
C szektor
- Ifj. Sipos Gábor
- Sipos Zsolt
- Ducza Tamás
A fenekező kategória győztese: Mészáros Róbert 4.925 grammos fogással.
Az összetett verseny végeredménye:
- Ifj. Sipos Gábor 2 pont, 1.940 gramm
- Döme Gábor 4 pont, 1.180 gramm
- Néder Attila 4 pont, 120 gramm
A legnagyobb halért járó kupát Mészáros Róbert vihette haza, nagyobbik pontya 3000 grammot nyomott.
A versenyen fogott mennyiség nem döngeti a rekordfogás kapuit, sajnos sok ügyes pecás hal nélkül maradt. Viszont ismét találkoztak a régi cimborák, és több új ismerőst is szereztünk.
A végén leírom Fekete Tamás úr, a helyi halőr véleményét: „Még ilyen rendes társaságot nem láttam itt! Kora hajnalban megérkeztek, gond nélkül elfoglalták a helyeiket. Hangos szót nem hallottam tőlük. Gratulálok a csapatához, uram!” Ez nagyon jólesett :o)
Az eredményhirdetés és Döme Gabi zárószavai után elköszöntünk egymástól, találkozunk jövőre!
Írta: Bodnár Gyula
Fotók: Bodnár Gyuláné, Mariann
