Ebben az írásban egy olyan élet történetét mesélem el Nektek, amely úgy 20 éve kezdődött és napjainkban vált teljessé. Egy fiatalemberről szól, aki már gyermekkorában is kitüntetett figyelmet szentelt a halak és a természet szeretete iránt, nemrég pedig egy hűvös éjszakán eljött a várva várt nagy hal, mely kerek egésszé formálta horgászélete eddigi létét. Ha felkeltette érdeklődéseteket ez az izgalmas történet, akkor olvassátok tovább e sorokat, mely elmeséli ezt a valóra vált álmot!

Ülök a szobámban, egyedül. A nyár csodás emlékei keringnek a fejemben. Emlékszem még, egy forró augusztusi napon történt, mikor a lágyan lengedező szél simította arcunkat az öreg fűzfa árnyékában. Csodás nap volt… Ezt a napot önteném most szavakba, ezt nyújtanám át minden kedves olvasónknak. Sok szép élménnyel gazdagodtam e napon, amelyet természetesen a tóparton töltöttem, feederbotjaim mögött. Kíváncsiak vagytok, miért oly kedves e nap számomra? Ha igen, gyertek velem, elmesélek mindent!

Horgászatunk érdekességét az adta, hogy egy kis családi csatát vívtunk. Szerettük volna a feederes és a nehéz fenekező technikát összehasonlítani. Vajon melyik lesz az eredményesebb kedvenc tavunkon? Párom, Peti a finomszerelékes technikával, én pedig a hagyományos fenekezővel vettem üldözőbe a halakat. Kíváncsiak vagytok a végeredményre? Tartsatok hát velünk!

Nagyon sok időmet elveszi az iskola, így kevesebb időm jut a szabadidős tevékenységekre, ezzel együtt a horgászatra is. Azonban amikor kedves párommal megtudtuk, mikor kezdődik az őszi szünetünk, nem sokat gondolkodtunk azon, hogy miként is töltsük el ezeket a napokat, hiszen mindkettőnknek ugyanaz jutott az eszébe: „Itt az ideje egy jó kis őszi túrának!”. A hely nem volt kérdéses, irány Baranya gyöngyszeme, a Merenyei-tározó! 4 naposra terveztük a bojlis horgászatunkat.

Augusztus 2-án a Balatonra készültünk a kedvesemmel, ahova horgászfelszerelést nem tudtunk vinni, tehát úgy gondoltuk, hogy előtte lévő nap elugrunk egy közeli tavacskához horgászni egyet. A falu, ahova a tó tartozik, Tótszentgyörgy, és kb. 5 km-re van a lakhelyünktől, Szigetvártól. Ezen a vízterületen esett meg az első „bűnbeesésem” is. Akkor hatalmas élménnyel tértem onnan haza, rengeteg halat sikerült becserkésznem. Nem voltak hatalmas méretűek, de kifogásuk örömmel töltött el. Innen indult a horgász „pályafutásom” is. Már nagyon régen nem jártam ott, ezért örültem is, hogy visszatérhetek oda. Nagy reményekkel hajtottam este álomra a fejem, főleg, hogy Peti azt mondta, sok-sok pontyot rejt a tó, nem nagyokat, de a hal az hal.

Hogy lehet egész nap csak ülni, várni és várni, míg valami megbirizgálja a botot? Én is így vélekedtem, mielőtt részese lettem ennek az élménynek. A párom mutatta meg nekem, hogy mit is jelent a horgászat. Ő vezetett be ennek a csodás sportnak az élményeibe. Mikor elkísértem egy horgászatra, nem értettem, hogy is gondolhattam idáig unalmasnak a pecát. Elkezdtem ismerkedni a horgászattal, és szerelmese lettem. Azóta próbálom megismerni rejtelmeit és beletanulni mindenbe.