Nő  horgászbottal…

Nő horgászbottal…

Hogy lehet egész nap csak ülni, várni és várni, míg valami megbirizgálja a botot? Én is így vélekedtem, mielőtt részese lettem ennek az élménynek. A párom mutatta meg nekem, hogy mit is jelent a horgászat. Ő vezetett be ennek a csodás sportnak az élményeibe. Mikor elkísértem egy horgászatra, nem értettem, hogy is gondolhattam idáig unalmasnak a pecát. Elkezdtem ismerkedni a horgászattal, és szerelmese lettem. Azóta próbálom megismerni rejtelmeit és beletanulni mindenbe.

Nem jártam eddig sok tavon, de egy azok közül, amin eddig próbálkoztam, nagyon magával ragadott. Minden tó szép, de számomra a Merenyei-tározó kiváltképpen a szívemhez nőtt. Végre volt valamivel több szabadidőm, és újra meglátogattam ezt a csodát.

A kis kedvenc

Május 1. volt ez a nap. A munka ünnepén muszáj volt a hobbimnak hódolnom, szinte egyértelmű volt, hogy ha nem suli, akkor pihi, és ha pihi, akkor peca! Jó alkalom volt ez végre. Délután 4 órára sikerült leérnünk. Az idő nem volt valami kedvező, ezért először meglátogattuk barátainkat, Baloot, Csarszt és Grasst. Ők akkor már igen sok pikkelyessel büszkélkedtek, ezért mi is a szép halakban reménykedtünk. Kis idő múlva elindultunk helyet keresni magunknak, ami nem bizonyult egyszerűnek. Nagyon sokan voltak a tavon, és nekünk két hely kellett egymás mellett, mivel a párom, Peti ezen és a következő napon bojlizott, én pedig reggeltől álltam neki. Az idő pedig egyre csak rosszabb lett, hideg szél kezdett fújni, és csöpögött is az eső. Megérkezésünk napján segítettem a kedvesemnek bójázni és behúzni, amitől tartottunk is kicsit a nagy hullámok miatt, de a horgászok Istene megkegyelmezett nekünk, elkergette a felhőket és a szelet, a vizet pedig lecsendesítette. Miután olyan 20 óra felé végeztünk, lecsücsültem a székembe és pihentem, hiszen a nap további része számomra a másnapra való felkészülést jelentette. Párom felszerelése ekkor már „élesítve” volt, bizakodva vártuk, mit hoz az este.

Párom cuccai beélesítve

Az idő nem volt a legtökéletesebb, de egy idő után szerencsére javult a helyzet. A naplemente egyszerűen gyönyörű volt.

Csodálatos naplemente
Egyszerűen gyönyörű!

Sátrat nem vittünk egy éjszakára, ezért a kocsiban készítettük el fekhelyünket. Az éjszaka kezdetben nem volt hideg, de olyan 22 óra felé igencsak elkezdett lehűlni a levegő, és az eső is megeredt néha-néha, de szerencsére nem volt nagy zuhi. Éjjel nem sikerült valami sokat aludnom, mert már nagyon be voltam sózva. Fél 6 kor felkeltem, mert innentől kezdhettem meg egynapos horgászatomat!

Itt töltöttük az éjszakát

Petit alig bírtam kiverni az „ágyból”, hogy segítsen nekem kipakolni ezt-azt az autóból. Szegénykém aludni szeretett volna, de én már nagyon be voltam indulva. Összeraktam a botokat, elkészítettem az egyszerű, sima fenekező szerelékem, kiültem a stégre, és már indulhatott is a halvadászat. Az etetőanyag Top Mix erdei gyümölcsös volt egy kis kukoricával vegyítve. Egyszerű kaja, de kapós! A horogra a klasszikus csonticsokor került. Az egyik szereléken lévő csontikat beáztattam egy kis epres dipbe, a másikon natúr változatban kínáltam a halaknak.

Egyszerű végszerelék
Ezzel csábítottam a halakat

Nem is kellett sokat várnom az első halra! Már nagyon régen horgásztam, de most újra átélhettem a hallal való küzdelmet. Jó érzés töltött el.

Még nagyon beöltözve, tartva a hidegtől, a nap első halával

Ezután elkezdett melegedni az idő, a halak is szépen jöttek. Figyeltem a jelzőt, felugrottam, tekertem a zsinórt, szákoltam a halat, megszabadítottam a horogtól, aztán be a szákba. Újracsaliztam, dobás és várakozás. Így ment ez egészen estig.

Szuggerálom a jelzőket: „Mozgás fiúk, mozgás!”
Élesítem a fegyverem :-)

Szépen jöttek is a picikéim. Éhesek voltak, én meg próbáltam őket jóllakatni. A nap meg egyre inkább odatűzött hozzám. Éreztem, hogy nem lesz ez így jó, de a halakért mindent… :-) Bár jól megizzasztottak a kárászkák.

És jöttek, és jöttek, és jöttek…
Nekem ők is csodaszépek
:-)

Aztán amikor azt hittem, ebben a tóban már csak kárász van, akkor megjelentek mások is. Ők viszont akkorák voltak, hogy nem engedték, hogy szákba tegyem őket, hiszen már túl voltak a limiten.

Megjöttek a dévérek is

Egy jó adag kárász volt már a haltartóban, mikor átszereltem a botomat. Felraktam a horogra 2 szem scopexes kukoricát, hátha megjön a ponty is. De azok biza nem értékelték a felkínált finomságot. Lassan pedig elérkeztünk a nap végéhez, amikor neki kellett állnunk összepakolni. Mikor ezzel már végeztünk, kiemeltük a halakat a vízből, és készülhettek a képek az elejtőjükkel, azaz velem :-) Láttam, hogy Peti nagyon büszke rám, hiszen nem rágtam a fülét egész nap, nem nyavalyogtam, ÖNÁLLÓAN horgásztam, és meg kell vallanom, nagyon élveztem!!!

A végeredmény engem is meglepett

Miután leadtuk a fogási eredményeinket a büfénél, újabb fantasztikus élményekkel és a napon kellőképpen leégve indultunk hazafelé. Erre a tóra bármikor, újra és újra visszajönnék, de szerintem ezzel nem csak én vagyok így! Örülök annak, hogy a horgászok népes táborába tartozhatok, valamint annak is, hogy közöttük sok ismerősre és barátra tettem szert.

A vízparton járva, szerencsére egyre több lányt, családanyukát látok horgászbottal a kezében. Szóval nem csak engem fertőzött meg ez a nemes hobbi, de írást sajnos szinte csak a férfiaktól láthatunk. No de majd eztán! Ezt persze nem fenyegetésnek szánom… :-) Várom megtisztelő hozzászólásaitokat, és remélem, élvezni fogjátok első írásomat. Ha tetszett, örömmel osztom meg veletek további élménybeszámolóimat is.

Török Zsófia (Bojliszsófi)

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: