Amikor egy álom beteljesül…

Amikor egy álom beteljesül…

Bálinttal a Haldorádó - horgászkuckóban ismerkedtem meg tavaly nyáron, ahol a horgászattal kapcsolatos alapvető dolgokat segítettem számára elsajátítani. Lelkesedése és hozzáállása gyümölcséül egészen odáig jutott, hogy néhány horgászatomra is velem tartott. Alig egy esztendő elteltével számos horgászélménnyel gazdagodott, köztük olyan fogásokkal, melyre a legmerészebb álmaiban sem gondolt. Hogyan lett mára Bálint rutinos horgász? Az alábbi írásban elmesélem nektek!

A kezdetek:

Tavaly lakóhelyemen egy kis „horgászkuckót” szerveztem a helyi falunapon. Egyértelmű és legfőbb célom, hogy a számítógépek és okostelefonok rabláncaitól megszabadítva, megpróbáljak néhány gyermeket a horgászat világába csábítani. Szerencsére jó néhányan mutattak hajlandóságot erre, akik közül a legtöbben ma már aktívan horgásznak, köztük fiatal horgászbarátom, Bálint, aki már néhány horgászatomra is elkísért. Emlékszem, kétszer is nagyon komoly kihívás elé állítottam, de hibátlanul állta a próbát. Az már első alkalommal kiderült, hogy rátermett, komoly horgász lehet belőle. Korábban még nem sikerült igazán emlékezetes fogásban részesülnie, ezért mindenképpen törekedtem arra, hogy ez megvalósulhasson. Természetesen figyelembe kellett vennem azt is, hogy még csak kezdő fázisban van, ezért még nem akartam a „mély vízbe dobni”, ahol esetleg beleszaladhat akár 10-15 kg feletti halakba, melyek a kezdeti rutintalanságot kihasználva könnyedén megtréfálhatnák, és azzal önbizalmát vesztené. Igyekeztem egy olyan időpontot és helyszínt választani, ahol lehetősége nyílhat néhány jobb halat elcsípni. Első közös horgászatunk helyszíne a Dzsindzsa Horgásztó volt, mely tökéletes alapot nyújtott a kezdeti lépések elsajátításához. A horgásznapunk első fele alaposan feladta a leckét, ugyanis egyetlen kapást sem sikerült kicsikarnunk. Elhatároztuk, hogy helyet változtatunk, bár az is megfordult a fejünkben, hogy feladjuk, de végül csak győzött a horgászat iránti szenvedélyünk, így visszatértünk oda, ahol elkezdtünk horgászni a nap folyamán. A partszéli nádastól úgy 8-10 méterre csináltunk egy alapozó etetést. Bálint kezébe egy nagyon finom úszós készséggel felszerelt bolognai botot adtam, hátha az addig hiába várt jobb hal helyett legalább néhány kisebb kárászt sikerül horogra csalni. Nem ez történt. Csaknem kétórás várakozás után Bálint egyszer csak a botot megemelve megszólalt: „Imi, segíts, elakadtam!”… Kézbe véve a botot, hamarosan rádöbbentem, hogy ez bizony nem elakadás, hanem egy termetesebbnek ígérkező ellenféllel van dolgunk. Lassú, komótos mozgás után halunk elindult. A fárasztást annak tudatában kellett végeznünk, hogy a főzsinórunk mindössze 0,12 mm-es, a horogelőkénk viszont még annál is vékonyabb, 0,10 mm-es monofil zsinór, melynek csomózott szakítószilárdsága alig lehet több 1 kg-nál. Egyetlen rossz mozdulat vagy figyelmetlenség, és a játéknak vége, bár így sem voltam benne biztos, hogy sikerrel járunk. Folyamatosan koordináltam, időnként átvettem a botot ezzel is segítve ifjú tanítványom. Csaknem 70 perces megfeszített küzdelem után sikerült végül merítőbe terelni azt a szép, nyurgatestű pontyot, mely Bálint élete eddigi legnagyobb fogását jelentette a maga 7,5 kg-os súlyával. A halat látva nem lenne túl nagy szenzáció, hiszen számtalanszor fogtak már ennél jóval nagyobbat, azonban ha azt is figyelembe vesszünk, hogy ezt milyen finom felszereléssel és abszolút kezdő horgászként sikerült elérnie, mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény!

Bálinttal a Haldorádó - horgászkuckóban ismerkedtem meg…
… ahol a legalapvetőbb horgászattal kapcsolatos gyakorlatokat sajátíthatta el
Első közös horgászatunkon máris egy pompás hallal büszkélkedhetett, melyet nem akármilyen körülmények között sikerült végül megfognia

A folytatásban…
A második alkalom már jóval nagyobb kihívást tartogatott horgászbarátom számára, ami nem más, mint a folyóvízi horgászat. Bálint még soha életében nem horgászott a Dunán, ezért igyekeztem ezúttal is olyan helyszínt választani, amit korábban alaposan feltérképeztem, így jó eséllyel vághattunk neki az újabb kalandoknak. Nem csalódtam kis barátomban, hiszen a cseppet sem kellemes, csípős hajnali időben a több száz méteres gyalogolást is vállalta a nem kis mennyiségű felszerelést cipelve. A legfontosabb mozzanatokat lépésről lépésre igyekeztem elmagyarázni és a gyakorlatban is bemutatni, melyet pillanatok alatt elsajátított. Horgászatunk történetét most nem részletezem, hiszen egy korábban megjelent (A Duna két arca – II. rész) írásom beszámol erről. Első közös horgászatunk alkalmával már belekóstolhatott egy izgalmas finomszerelékes fárasztás rejtelmeibe egy pompás, nyurgatestű ponty közreműködésével. Lehet-e még ezt fokozni? Lehetett! Folyóvizeink egyik legkitartóbb, legjobb harcosait, a márnákat próbáltuk üldözőbe venni. Mondhatni, cseppet sem könnyű feladat hárult Bálintra első folyóvízi bevetése során, de a lelkesedés ezúttal is meghozta a várva várt sikert és ezzel egy újabb egyedi élményt.

Lelkes és tanulékony, ez rövid időn belül kiderült
Legelső dunai horgászatán máris komoly ellenfélre akadt…
… végül egy szép márna legyőzésével sikerült újabb trófeát begyűjtenie
Rendkívül büszke vagyok kis barátomra, akivel tökéletes volt az összhang!

A hideg idő beköszöntével már nem akartam újabb kihívás elé állítani, így a következő közös horgászatunk a kora tavaszi időszakig váratott magára. Mindeközben természetesen nem maradtunk tétlenek, hiszen két feederbottal és néhány aprósággal is megajándékoztam, majd meginvitáltam a XI. Haldorádó Pontyhorgász Napok rendezvényre, ahol az izgalmas élmények mellett az előadásokon is rengeteg hasznos tapasztalatot gyűjthetett. Mi több, még a tombolasorsolásnál is rámosolygott a szerencse, így az ott megnyert kiegészítők, illetve néhány akciós termék beszerzése tökéletesen megalapozta az első tavaszi horgászatot.

Bálint megörökölt tőlem két feederbotot, így a kellő alap már megvolt a tavaszi szezonkezdéshez

Új év, új felszerelések, új remények… Ennek tudatában indultunk el első idei közös horgászatunkra, melynek helyszíne az Ökördi Szigetes-tó. A tavon horgásztam már korábban, és az itt szerzett tapasztalatom, illetve a tógazda vendégszeretete is nagyban közreműködött abban, hogy ebben az évben itt próbálkozzunk először. Ezúttal Bálint apukája, Laci is velünk tartott. A napsütés ellenére, kifejezettem hűvös időnk volt, alig 10 fok lehetett, ráadásul nagyon kellemetlen, hideg szél fújt. Bálint már saját felszereléssel rendelkezik, így minden adott volt számára. Az egyik végszerelék összeállításánál még a segítségére siettem, a másikat viszont már önállóan elkészítette. A horgászat során mindjárt elsőre sikerült egy kisebb pontyot fogni, aztán a nap végéig szinte kizárólag kárászokat tudtunk horogra csalni. Mindeközben végig figyelemmel kísértem Bálint tevékenységét. Amíg mi, „lusta pecás” módjára egész nap a reggel elfoglalt helyen próbálkoztunk, addig amolyan igazi „cserkelő” horgásszá vált, mellyel sikerült azt az eredményt elérni, amit Lacinak és nekem nem. Bálint rutinos horgász módjára oldotta meg a feladatot, délután több méretes pontyot is megfogott, kifárasztott, majd merítőbe terelt, és mindezt teljesen önállóan! Dunai horgászatunk során elsajátított olyan hasznos teendőket, mint pl. a kíméletes horogszabadítás vagy a halak óvatos visszaengedése éltető elemükbe, melyet itt is nagyszerűen alkalmazott. A nap végén nem győzte fogadni a gratulációkat elismerésre méltó hozzáállásért és a sikerért, amiért keményen meg is dolgozott!

Idei első horgászatunk kellemetlen, hideg szélben zajlott
Bálintot ez sem zavarta, leleményességének köszönhetően végül sikerrel járt
Öröm volt látni ezeket a pillanatokat…
A tisztelet mindenekelőtt!

Örömmel töltött el, hogy alig néhány horgászat kellett mindössze ahhoz, hogy most már önállóan is megoldjon néhány feladatot. Ha kellő türelmet és segítőkészséget mutatunk az érdeklődő fiatalok számára, egészen biztos, hogy a jövő horgásznemzedékének tagjaivá, sikeres horgásszá válhatnak. Úgy éreztem, ez az a pont, amikor Bálintnak elmondhattam, hogy „készen van”. Az etetőanyagok összeállítása, a végszerelékek elkészítése, a készségek bevetése, a halak fárasztása, merítése, a kíméletes horogszabadítás és az óvatos visszaengedés… A teljesség igénye nélkül, mindet egytől-egyig hibátlanul teljesítette, így nem maradt más hátra, mint egy igazi meglepetéssel szolgálni, ahol tényleg kapitális méretű halak megfogására is reális esélye nyílhat.
Az általam kiszemelt, de Bálint számára egészen a megérkezésig „hétpecsétes” titokban tartott Szászpa Horgásztó messze földön híres csodaszép halállományáról, melynek megóvására kiemelt figyelmet fordítanak a tó üzemeltetői, ezért szigorú, de nem betarthatatlan szabályokat vezettek be minden jó érzésű, a halak védelmét előtérbe helyező, tisztességes sporthorgász örömére. Nem titkolt célom volt, hogy Bálint számára igazán különleges élményeket szerezzek egy 10 kg-ot meghaladó testtömegű ponty, esetleg tokhal formájában. Ehhez mérten igyekeztem mindent úgy előkészíteni, hogy reális esélyünk legyen erre. Habár a Szászpa Horgásztó számos nagytestű halat rejt, cseppet sem lehetünk biztosak abban, hogy sikerül belőlük akár egyet is horogra csalni. A sokszor megfogott, kitanult halak megfogása nem mindig egyszerű, a tavat gyakran látogató törzshorgászok között is előfordul, hogy nem sikerül, hiába a megszokott, „tuti” csali vagy a favorit hely.
Egy kora nyári nap reggelén a tó 9-es állásán foglaltunk helyet. Mintegy 35-40 méterre a sziget irányába csináltam egy alapozó etetést, majd ezt próbáltuk meghorgászni. A „gyenge kezdés után erős visszaesés” leírás e napra is elmondható volt. Az első néhány dobást követően még sikerült egy kisebb pontyot elcsípnem, azonban utána a dévérkeszegek gyakorlatilag megszállták az etetést. Sajnos Bálintnak sem sikerült túl jól a kezdés, bár egy bőven kilogramm feletti szép kárásszal, illetve néhány szebb dévérrel azért csak jelezte, hogy Ő bizony nem betlizni jött. A csalik közül igencsak széles palettát vonultattunk fel, az oldódó-lebegő pelletek valamennyi tagját, köztük az itteni titkos favorit Kék Fúzió változatot is. Próbálkoztunk a kisebb, Hybrid Method pelletekkel is, ám a nap végéig nem sikerült átütő sikert elérnünk. Az etetőanyagokat is próbáltuk variálni, de nem tapasztaltunk jelentős változást. Egy kicsit szomorú voltam, hogy ezúttal nem sikerül majd a terv, amit kigondoltam a horgászat előtt, pedig csak egyetlen kívánságom volt: mindenképpen szerettem volna, ha Bálint életre szóló élményekkel tér haza… de egy ideig tanácstalan voltam.

Horgászatunk első hala, mely még biztatónak ígérkezett a nap további részére nézve
Bálint azért jelezte, hogy nem betlizni jött: egy jócskán kilogramm feletti kárásszal tudatta ezt számunkra
Az etetésünket gyakorlatilag megszállták a dévérkeszegek, melyek közül jócskán akadt a nap folyamán

A késő délutáni órákban meglátogatott minket Kriszta, a Szászpa Horgásztó csinos házigazdája, akivel tartalmas, jókedvű beszélgetésbe bonyolódtunk. Az igencsak szerény eredményeinkkel szembesülve azt tanácsolta, hogy próbáljuk meg a parttól alig 2-3 méterre, mert gyakran ez menti meg az idejáró horgászokat a betlitől. Na de ki ismerné jobban a tavat, mint maga a tógazda? Így hát tanácsát megfogadva a partközelben próbáltunk szerencsét.

A délután folyamán meglátogatott minket Kriszta, aki mintegy varázsütésre, meg is hozta a szerencsénket

A csalitüskére mindössze két szem Haldorádó fokhagymás SpéciCorn, míg a kosárba Fluo Energy - Ördögűző került. A nap vége felé a part is elcsendesedett, így izgatottan vártuk, mi lesz az eredmény. A beszélgetés közepette – váltást követően alig néhány perc múlva – Bálint két apró pöccintésre lett figyelmes, majd erőteljes, botgörbítős kapásra vágott be. Azonnal tudtuk, hogy kőkemény ellenféllel van dolgunk. Hatalmas kő esett le a szívemről, végig azon imádkoztam, csak sikerüljön merítőbe terelni. Folyamatosan igyekeztem Bálintot tanáccsal ellátni, az orsó fékjét időnként húzni vagy lazítani. Élmény volt látni, hogy minden bizonnyal élete eddig legnagyobb halával küzd, de csak negyed óra elteltével derült ki, hogy egy csodálatos tőponty van a horgon. A merítést, majd a bölcsőbe emelést követően szinte kicsattantam a boldogságtól és az örömtől! Pont úgy fogadtam Bálint fogását, mintha én lettem volna a helyében, aki egykedvűen, ám meglepődve vette tudomásul, mekkora halat sikerült legyőznie. Pár perc múlva aztán már felszabadultan sietett a fotózáshoz és a mérlegeléshez, melynek során hal több mint 13 kg-ot nyomott. Leírhatatlan volt a boldogságunk, az örömünk, hogy a közös munkánk egy ilyen nem mindennapi fogás eredményeiben mutatkozott meg, ami legfőképp Bálint érdemeihez fűződik. 

Perceken belül elcsavarta Bálint botját egy komolyabbnak ígérkező ellenfél
Azt hiszem bármelyik kezdő horgásztársam megirigyelhetné Bálint csodálatos fogását, egy 13,5 kilogrammos gyönyörű tőponty személyében!
Boldogságom határtalan, újfent csodás élményekkel gazdagodtunk!

Boldogan engedtük útjára halunkat, majd jókedvűen folytattuk tovább a horgászatot arra gondolva, hogy most már jöhet bármi, azt sem bánjuk, ha egy kapásunk sem lesz, hiszen a kitűzött cél teljesült, horgászatunkat csodás siker koronázta. A nap vége azonban további izgalmakat tartogatott. Rövidesen mindketten halat fárasztottunk, melynek során eddigi legnagyobb pontyomat sikerült a bölcsőbe emelni, majd Bálint is feltette a napi horgászat „i” betűjére azt a bizonyos pontot egy több mint 8 kilós fogással.

A nap vége még további izgalmakat tartogatott…
… melynek során előbb nálam…
… majd Bálintnál is bölcsőbe került egy termetesebb ponty
Büszke vagyok és boldog, a kitűzött cél újfent teljesült!

Azt hiszem, nagyon sok kezdő horgásztársam méltán lehetne büszke magára, ha alig néhány horgászat elteltével egy ilyen kapitális fogással büszkélkedhetne. Bálintnak sikerült mindössze 4 közös horgászat alatt megfogni egy akkora tömegű pontyot, ami nekem az elmúlt több mint 20 év horgászata alatt egyszer sem sikerült. Rendkívül büszke vagyok, és cseppet sem bánkódtam amiatt, hogy ifjú tanítványom ebben a tekintetben ilyen gyorsan lekörözött. Ezek és az ehhez hasonló élmények adhatják meg az alaphangot egy fiatal horgász karrierjének elkezdéséhez és sikeres folytatásához. Bálint mára rutinos és önálló horgásszá vált, néhány horgászversenyen is részt vett már. Igaz, eddig még nem sikerült komoly eredményt elérnie, de ami késik, az nem múlik. Elszántsága, kitartó és lelkes munkája, valamint az eddig megszerzett tudás lehet a garancia arra, hogy komoly eredményeket érjen el.
Hát, így vált valóra egy álom, így lett Bálintból igazi horgász…

A kezdetek, majd a közös munkánk eredményei

Írta: Holler Imre
Fotók: Holler Imre, Forgó Kriszta

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: