Előző évben - bármennyire is zűrös és összevissza volt nekem 2003 - volt szerencsém Londonban tölteni néhány hetet. A főváros mesés, és látnivalóival, lehetőségeivel betelni szinte képtelenség. Két délelőttöt a városnézésből kimondottan horgászboltok látogatására, és amennyiben lehetőségem adódik, azok fotózására szántam.
Odakinn kicsit más az élet. Példa erre a következő: nem telefonkönyvből keresgéltem pecaboltok után, hanem böngésztem a netet. Így akadt meg szemem a www.farlows.co.uk oldalon. A boltot 1840-ben alapította Charles Farlow, az úriember jókor és jó helyen - 191, The Strand alatt - nyitott. Bár az alapító halála után a 20 század első felében boltja beljebb költözött, varázsából és választékából semmit sem vesztett. Így került az akkorra már híres és minőségi termékeit kínáló The Farlows a londoni Pall Mall street 9 száma alá, ahol ma találjuk. (Alig 5-6 perc sétára a Buckingham-Palace-től.)
A boltocska 3 szinten kínálja a következőket:
- női, férfi és gyermekruházat lovagláshoz
- horgászattal kapcsolatos kiadványok, folyóiratok, videokazetták
- horgászruházat
- legyezőbotok, legyezőorsók
- legyezéshez szükséges kellékek, kiegészítők
- pergetőbotok, pergetőorsók
- műcsalik szinte minden választéka
- szaktanácsadás
A boltvezető készségesnek mutatkozott. Amikor gyenge angolommal elmagyaráztam neki (legalábbis erősen próbálkoztam...), hogy egy magyar honlap munkatársa vagyok, körbemutatott kezével, hogy fotózzak kedvemre. Ebben nem is volt hiba!
Van itt Hardy legyező- és pergetőbot, G Loomis, Sage, hogy csak a legnagyobb neveket említsem. Orsók közül a furcsa és méregdrága Van Staal is megtalálható, a szokványos Penn és Shimano mellett. Legyezőzsinórokból - bár én nem értek hozzá - már-már túlságosan sok volt, ahogyan valószínűtlenül szélesnek tűnt a szőrök, tollak, satuk, ilyen-olyan pamacsok sokasága is. A „normális”, azaz a pergőcsalik választéka sem hagyott kívánnivalót maga után. Tengeri, avagy édesvízi pecára készülünk? Itt mindenhez akad bot, orsó, horog, zsineg, műcsali... minden!
A Rapala mellett a Nils Master, és az idehaza sajnos kevéssé elterjedt Yo-zuri wobblerek fityegtek a polcsíneken, az ír és angol devonok, speciális körforgók, wobblerek mellett.
Élmény volt körbe- és bejárni a boltot, ahol szomorúan kellett megállapítanom, hogy ezeket a holmikat nem a magyar pénztárcához szabták. S bár a kisfiú, aki tízéves forma, ha lehetett, komplett szerelést választott Sage 8 láb hosszú, 5-6-os botból, egy megnevezhetetlen márkájú, titánszürkén csillámló orsóból, valamint hozzá ilyen-olyan zsinegekből, meg persze kész legyekből - nekem nem volt sem pénzem, de főleg angol apám, hogy kifizette volna...
Azért a mostanihoz hasonló - tegnap semmit sem fogtunk, ma pedig nem voltam kinn, voltam, de minek...- időben jól esik elővenni a fotókat, vagy a katalógust, és feleleveníteni a nyári, Angliában és sajnos horgászat nélkül de: horgászboltban töltött órákat.
A képek azt hiszem, önmagukért beszélnek.
