A Sikeres Sporthorgász 2008. januári tartalmából

A Sikeres Sporthorgász 2008. januári tartalmából

Kapitális harcsa Bácsbokodról, Menyhalak estéje, Amerikából jöttünk… II. rész, Pontybarátok - Gyula bácsi, Osztrák vizeken, Pergetô-útmutató - Csörgős-zörgős kísérletek, Maconkai csukacsodák, Nehéz a dolga…

Kapitális harcsa Bácsbokodról

2007 sem múlik el fantasztikus fogás nélkül. A legendás Bácsbokodi-víztározón október 28-án, a nappali órákban hihetetlen bravúrnak lehettek tanúi az ott tartózkodó horgászok. Kis Ferenc bajai horgász egyórás fárasztást követően 231 centis, 80,15 kilós harcsát emelt a csónakjába. A fogás azoknak meglepő, akik nem ismerik a tározót, nincsenek tisztában a múltjával. A kilencvenes években sorra kápráztatta el a horgászokat kapitális méretű harcsáival és pontyaival, az utóbbi időkben viszont kevesebb hír érkezett a fogásokról.


Menyhalak estéje

Hosszú évek óta az idei novemberi este volt az első, amikor tíznél több menyhalat sikerült fognunk. Hogy ez sok vagy kevés, döntse el a kedves olvasó. Mi mindenesetre fenemód büszkék voltunk menyhalfogó tudományunkra. Ami - köztünk legyen szólva - nem valami ördöngösség, hiszen kevés olyan ostoba hal van, mint a menyhal. Talán kicsit bántó a megjegyzés, de a helyzet az, ha olyan helyen vagyunk, ahol a menyhal is szeret tartózkodni, akkor nehéz hibázni.


Amerikából jöttünk… II. rész

Utazásunk egyik célja az volt, hogy az USA Országos Nyílt Egyéni Bajnokságán (2007 US Open Matchfishing Championships) a lehető legjobb eredményt érjük el. Ennek érdekében mindent úgy szerveztünk, hogy a két versenynap előtt ötöt edzhessünk a pályán. Ez nem pusztán szórakozás volt! Igen komoly fizikai és szellemi igénybevétellel járó, szisztematikusan felépített, tudatosan végigcsinált edzésterv, melynek során számos kérdésre kerestük a választ. Hogy ez milyen jól sikerült, ékesen bizonyítják az eredmények!


Pontybarátok - Gyula bácsi

A szó elszáll, az írás megmarad. Bocs a szójátékért, de Szoó Gyula bácsi közelgő 75. születésnapja miatt is megérdemli, hogy papírra vessük tapasztalatait, életének vízparton töltött, feledhetetlen emlékképeit. A róla készült fotókra tekintve, de legfőképp, ha életben látjuk az ecsédi tógazdát, horgászmestert, álmunkban sem gondolnánk, hogy ennyi sok esztendő van már a háta mögött. Hál’ istennek, az idő nem hagyott mély barázdákat sem az egészséges testen, sem a nemes lélekben.


Osztrák vizeken

Még a pisztráng és a szajbling fogásának tilalma előtti napokban jártam Altausseeben, a stájer Salzkammergut talán leghangulatosabb településén. Évek óta vadászom olyan vizekre, ahol a műlegyezés mellett megtűrik a pergetőket is. Örömmel írom le, hogy ebben a régióban több patak és tó is található, ahol a pergetés engedélyezett! De ez legyen az én magánügyem; az igazság az, hogy ezen a vidéken a műlegyes horgászat dívik, szigorú tilalmi időkkel, profi ellenőrzéssel, garantált haltelepítésekkel.


Pergetô-útmutató - Csörgős-zörgős kísérletek

Az alapfelállás már-már ismerős: újabb Tisza-túra. Bár legutóbbi sikerünk miatt az Élőn való gumihalazás nagyon csábító, erősek és elszántak maradunk, és nem hagyjuk magunkat eltántorítani igazi célunktól, a csukázástól, ami öt éve szokásunkká vált vízeresztés idején.


Maconkai csukacsodák

Dérer Isvánnal, a maconkai horgászegyesület elnökével régi barátság köt össze, így mindig szembesülök odaadó munkájával, a halak és a vizek iránti szeretetével. Tulajdonképpen a magyarországi „Fogd ki és engedd vissza!” mozgalom élharcosa, rengeteget tett már egy szebb, halakban bővelkedő jövőért. Tetteinek értékét nagyban növeli az a tény, hogy náluk a - szokástól eltérően - nem csak a pontyok részesülnek kíméletes bánásmódban. Életfilózófiája és hozzáállása megteremtette annak a lehetőségét, hogy olyan horgászparadicsom alakuljon ki Maconkán, mely párját ritkítja az országban.


Nehéz a dolga…

Azon a hűvös hajnalon olyan érzéssel néztem a tovasikló csónakok után, mint amikor Toldi a távolodó katonákat figyelte. „Hej, ha én is egyszer köztetek lehetnék, szép magyar vitézek, aranyos leventék.” Háromfán épp akkor indult a 24 órás ragadozófogó verseny. A szívem szakadt meg, hogy azon a mesés vízen nem szállhatok magam is csónakba, hogy csukákkal, süllőkkel küzdjek. Csak álltam és merengtem, miközben azzal nyugtattam magam, hogy hamarosan, ha fogni nem is, de legalább fotózni fogok szebbnél szebb halakat.

-

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.