NEVIS IXXUS Match FD 40, a Karib-tenger kincse

NEVIS IXXUS Match FD 40, a Karib-tenger kincse

A csodás és legendás Karib-tenger egyik meseszép szigetét nevezik így: Nevis. Ma is leginkább a régi korok hajós históriái, az elsüllyedt hajók roncsai, kincsei és a kalózlegendák jutnak eszünkbe, ha a Karib-tengerről hallunk. Modern korunkban a természet kincseivel csábítják e páratlan szigetvilágba az utazókat - talán nem véletlen a márka névválasztása. Nézzük, milyen kincset kapunk a kezünkbe, ha vásárolunk egy NEVIS IXXUS Match FD 40-es orsót!

A Haldorádó csapatától tesztelésre kapott NEVIS IXXUS Match FD 40 orsó lesz a cikk egyik főszereplője.

NEVIS IXXUS Match FD 40

A cikk másik főszereplője a tesztpálya, a Duna, de ellátogatunk egy bányatóra is, aminek szintén van némi köze a Dunához.

A Duna Vácnál

Vácon élek feleségemmel és három gyermekemmel. 87-ben kezdtem horgászni, a Dunán tíz éve horgászom rendszeresen. Elsősorban a finomszerelékes módszereket kedvelem és választom, ha horgászni indulok. Újabban azonban előszeretettel pergetek és kuttyogatok is. Személyes tapasztalataim, ismereteim és horgászeredményeim segítségével szeretném bemutatni az orsót, jellemzőit, előnyeit, hátrányait és bevethetőségét. Műszaki végzettségemet is segítségül hívtam és próbáltam objektív ismertetést, használható leírást készíteni az orsóról. Remélem, segítségetekre lesz, ha dönteni kell egy új orsó beszerzéséről!

A NEVIS IXXUS Match FD 40 első pillantásra minden szempontból megfelel a mai stílusirányzatoknak. Letisztult a forma- és a színvilág. Ha kézbe vesszük, egy igényes, jól kidolgozott és jól összerakott szerkezet benyomását kelti. Szűk és együtt futó illesztési hézagokat látni minden mozgó eleme körül. A szűk hézagok nagymértékben csökkentik a szennyeződések bejutásának esélyét, ami megnöveli az egyes elemek és ezzel az egész orsó élettartamát. A kis hézagméretek gondos tervezést és pontos gyártást tükröznek, ami szintén jó benyomást kelt. A fix, csatlakozó és záró elemek kontúrjai teljesen egybesimulnak. A látható élek simák és sorjamentesek.

Formás, arányos
Finom részletek
Könnyű és erős a cső felkapókar
Pontos illeszkedések
Szűk és együtt futó hézagok
Körmös csatlakozás a távtartó és a tengely homlokoldalánál

A működés jellemzőit nehéz írásban átadni, hiszen azt érezni kell. Mindenki szereti megforgatni, nyüstölni egy kicsit a kiszemelt példányokat - a személyes, egyéni vizsgálatnak nincs is párja. Tényként elmondható, hogy hallható mechanikai zaj és észlelhető ellenállás nélkül fut. Egy gyorsabb, agresszívebb forgatás és elengedés után a jól kiegyensúlyozott forgó elemeknek köszönhetően érezhető vibráció nélkül fut tovább, és több fordulatot is megtesz, mire megáll a szerkezet.

Ötletes tengelykapcsoló csapok a hajtókar és a távtartó hüvely között
Tökéletes illeszkedés az összeszerelés után

6,2:1 áttétel számomra egy érdekes jelenséget is produkált. Ilyen nagy áttételű orsót korábban még nem használtam, ezért meglepődtem, amikor meghallottam a rotor keltette szélzajt (!!!). A szélzajon kívül semmilyen hangot nem produkált. Természetesen normál, rendeltetésszerű felhasználás mellett ez a jelenség sem észlelhető.

Nagyon gyors orsó
A viszonylag nagy fordulatszám miatt a rotort rögzítő anya a kilazulás megakadályozása végett csavaros biztosító alátétet kapott

A precíz működés egyik mai fokmérője az ún. zsinórkép. Az első feltöltéskor 0,17 mm-es feeder és 0,10 mm-es fonott zsinórral tettem próbát. Mindkét dobon látszik, hogy a monofil és a fonott zsinór feltöltése is teljesen egyenletes, a tekercsek kontúrja egyenes. A dob pereme keskeny és lekerekített, átmérője 52 mm. Ezek a jellemzők mind-mind a nagyobb dobástávolságok elérését szolgálják. A fék állítógombja ergonomikus, könnyen forgatható. A fékerő finoman adagolható. A „full” laza és a satufék között négy teljes fordulatot kell csavarni a fékgombon.

Bal oldalon a fonott, jobb oldalon a monofil zsinórkép
Aránylag nagyméretű dob

A NEVIS márka azonos kategóriába sorolható orsói nagy hasonlóságot mutatnak, külsőleg mindenképpen felfedezhető az egységes dizájn. A műszaki tartalmat illetően is van összehasonlítási alapom, mert szerencsés módon a birtokomban van egy másik NEVIS márkájú orsó is. A múlt év elején vásároltam egy NEVIS LEGACY FD 50 típusú orsót. Ez egy 7+1 csapágyas pergető orsó. Gumihalazásra-pergetésre és feederezésre használom.

A márka sajátosságai egyértelműek
Zsinórképek fonottal és monofillal

Nagyon szeretem, mert könnyű, erős, nagyon megbízható és jól néz ki. Fékje ennek is könnyen állítható és finoman adagolható. Futása, kiegyensúlyozottsága, „fílingje” teljesen megegyezik az IXXUS Match 40-es orsóval. A zsinórkép tökéletes mindkét típusnál, fonott és monofil zsinórnál is. Végül, de nem utolsósorban: ezeket a jellemzőket egy tízezer forint alatti orsónál már megkapjuk. Az IXXUS Match 40 ára jelenleg 9.990 Ft.

Persze tudom, hogy egyrészt a majdnem tízezer forint már nem olyan kevés pénz, másrészt sokan jobban bíznak a presztízs márkákban. Ide kell most írni azonban azt is, hogy lassan minden horgásztermék az olcsó munkaerőt kínáló Kínából származik. Ráadásul Kína ma már nemcsak másol és bedolgozik, hanem saját fejlesztésű termékekkel is előrukkol, és ez bizony egyre jobban beleszól a piaci versenybe.

Visszatérve a NEVIS IXXUS Match FD 40 orsóra, nézzük az „extrák” listáját. Két teljesen egyforma alumínium dobot, valamint egy fekete szövetzsákot is kapunk az orsó mellé. A dupla hajtókar manapság egyre elterjedtebb. Nekem, a nagy áttétel mellett, ez is újdonság volt. Csak később, a teszthorgászatok során váltak világossá a dupla hajtókar a gyakorlati előnyei - de ezekről majd később…

Az első fék mindkét dob része
Forgácsoltak a dobok

Amikor megkaptam az orsót, sietve kicsomagoltam és kézbe vettem. Az első gondolatom az volt, hogy ez a 40-es méretű orsó többféle módszerhez is kiváló lehet. El is döntöttem, hogy több módszerrel, több helyszínen is tesztelni fogom. „Egy mérés - nem mérés”, mondják az én szakmámban. Ezt át is ültettem a horgászatba: egy teszthorgászat - nem teszthorgászat.

A cikk céljául az orsó bemutatása és tesztelése mellett a helyszín, a Duna és az orsó segítségével folytatott folyóvízi horgászat bemutatását is fontosnak tartottam. Elsősorban a kezdő vagy a folyóvízi horgászattal most ismerkedő finomszerelékes horgászoknak - egészen pontosan a dunai horgászhelyek és az ott alkalmazható eredményes finomszerelékes módszerek sikeres kiválasztásában - szeretnék pluszban néhány használható tippet, tanácsot, hasznos információkat adni.

A Duna a váci Szent Erzsébet sétányról

Az első teszthorgászatra az egyik lakhelyemhez közeli, általam kedvelt és ismert helyszínt választottam. A módszer feederezés egy hagyományosnak és univerzálisnak mondható végszerelékkel.

Az általam alkalmazott végszerelék formák

A szeszélyes, esős májusi időjárás és az áradó folyó ellenére belevágtam az első tesztelésbe. Csak pár órásra terveztem az egészet, mert komoly viharfelhők gyülekeztek és tudtam, hogy a kezdődő áradás is nehezíteni fogja a dolgomat.

Minimálcucc

Amikor megérkeztem, látszott a sok úszó hordalékból, hogy az áradás az előrejelzés szerint megindult. Ilyenkor rengeteg hordalékot szállít a folyó, az egészen pici szöszök és törmelékek milliárdjaitól kezdve a kommunális szeméten át a hatalmas fatörzsekig. Éreztem, hogy a feederezés nem nagyon fog menni, mert a sodrásban feszülő zsinór mindent össze fog szedni…

Csőre töltve

Egy 3,45 m-es medium feederbotra szereltem fel a NEVIS IXXUS Match 40-es orsót. A főzsinór 17-es, az előke 12-es volt. A súlyt egy 20 grammos a dróthálós cső feederkosár adta, amit én mindig meglapítok egy kicsit, hogy jobban megálljon a fenéken.

Lapítás és „tuningólom”, késleltetett kioldódással

10-es vékonyhúsú horgot kötöttem a 30 cm-es előkére. 30 cm-es fekete, merev gubancgátló csövet és háromrészes karabineres forgót használtam még. Ezt a végszerelék formát, 1,5-3 m vízmélységben és közepes áramlásban használom. Tapasztalatom szerint a mélyebb és/vagy erősebb sodrású vízben nem lehet biztosan megállítani és a fenéken tartani a hosszú és merev gubancgátló csövet, az ellenállása miatt.

Állandó horgászsegédem, Zelda :-)

A csali csonticsokor, ami a favoritom. A Dunán minden hal szereti mérettől, fajtól függetlenül. A kosárba folyóvízi etetőanyag került. Többnyire a középkategóriás magyar gyártmányokat vásárolom, de ősszel szívesen kísérletezek a drága, prémium kategóriás folyóvízi etetőanyagokkal és adalékokkal is.

Pár órás feederezésnek nagyon kevés a felszerelés és a csali igénye

Az első kapás és az első hal öt percen belül megérkezett.

Neki is megvan a létjogosultsága

Tudom, sokan most felszisszennek a kép láttán. Véleményem szerint azonban a gébeknek is megvan a létjogosultságuk és azt szeretném, ha minden horgász hasonlóan gondolná. Nem tartom korrektnek azt, hogy e parányi halacskát tesszük felelőssé a vizeink ellen elkövetett súlyos hibákért. Nem tartom horgászhoz méltó magatartásnak azt, ha szadista módszerekkel veszik el az életét a horogra akadt egyedeknek. Sajnos ilyen hozzáállással találkozom a folyóparton.

Elterjedésük és elszaporodásuk talán csak a természet egyik válasza arra, amit mi, emberek műveltünk és művelünk a természetes vizeinkkel, folyóinkkal és ezek lakóival. Szeretném elmondani az én véleményemet és tapasztalataimat a gébekkel kapcsolatban.

Aki régebben horgászik a Dunán, azt tudja, hogy milyen „nehéz pálya”. Igazán eredményesnek lenni csak sok-sok tapasztalat birtokában és a folyó partján eltöltött hosszú idő után lehetséges. Például új helyek keresésekor, felderítésekor csak az a néhány megfogott géb jelent(het)i az egyetlen visszajelzést… „jól csináltam mindent!?” Ha a kapást és a kiemelést követően géb van a horgunkon, biztosra vehetjük, hogy horgunk a fenéken várja a halakat. Folyóvízi horgászatkor ez ilyen visszajelzés nélkül közel sem annyira egyértelmű, mint egy állóvízi horgászatnál. Ez a szabály a folyóvízi úsztatásokra még inkább érvényes! Ha több gébet is fogunk sorozatban és kapásuk jól észlelhető, az azt jelenti, hogy kellően érzékeny a felszerelésünk a finom kapásokhoz is. De jelentheti azt is, hogy van táplálék, vagy etetőanyag a fenéken a horgunk közelében, amit a többi megérkező és a fenékről is táplálkozó halfaj is értékelni fog. Jelenti azt is, hogy elakadás nélkül tudunk a kiszemelt fenékrészen horgászni. A gébek nyüzsgésére pedig előbb-utóbb felfigyelnek a dévérek, jászok, a márnák is. Tapasztalataim szerint ahol van géb, ott van (vagy lesz) más is… ahol géb nincs, ott többnyire más sincs. Amikor aztán elmaradnak a gébkapások, biztosra vehetjük, hogy megérkeztek, akikre vártunk. Nekem ezeket a szabályokat tanították ezek a kicsi halacskák, én így állok hozzá. Ha valaki továbbra is e halak következetes ritkítása mellett tör pálcát, annak azt tanácsolom, hogy kíméletesen ölje meg, fagyassza le szőröstül-bőröstül és tegyen vele próbát menyhalra!

Az esti feederezés második dobására várni kellett egy negyedórát, mert több hajó is egyszerre haladt el a horgászhelyem előtt. Ilyenkor mindig behúzom a végszereléket, vagy várok a dobással addig, amíg lecsillapodik a hullámzás. A „nehéz pálya” meghatározásban ez is benne van. A NEVIS IXXUS Match 6,2:1 áttételi arányának köszönhetően nagyon gyorsan tudtam bevontatni a végszereléket. Ez jól jön akkor is, ha például későn vesszük észre a közeledő hordalékot, vagy egy elhaladó hajó szívóhatása elől kell menekülni…

Aki most ismerkedik a dunai horgászattal és a főág partjára készül, annak azt tanácsolom, hogy a hajóforgalomra fokozottan figyeljen. Ha közel van a hajózóút a kiszemelt horgászhelyhez, célszerű megvárni egy-két nagyobb hajó elhaladását és megfigyelni a hullámzást. Még ezek után is legyünk mindig figyelmesek, ha hajó halad el, mert egy pillanat alatt elviheti minden értékünket egy nagyobb hullám. Ha közeledik egy nagyobb hajó, már időben menekítsünk mindent a hullámzással érintett területen kívülre, biztonságos távolságra. Javaslom, hogy szedjük ki ilyenkor a végszereléket, a haltartóval a halakat és tegyük matracra vagy a száktartó táskára. Javaslom még a háromlábú bottartó használatát, mert a kemény sóderes és köves partokon képtelenség leszúrni és megállítani egy hagyományos egyszárú bottartót.

A háromlábú állvány bírja a kisebb hullámzást is

Én nagyon ritkán horgászom a Dunán egyszerre két bottal. Tapasztalataim alapján partról könnyebb, gyorsabb és eredményesebb kezelni egy botot. Ha mégis két bottal horgászom, azt kizárólag csónakból teszem, ugyanis csónakból szerintem könnyebb kezelni a két botot. Így mindig több idő jut a tényleges akcióra, mert egyrészt kevesebb a szerelés, másrészt véletlenül sem fog egymásra sodródni a két végszerelék. Az első teszthorgászatra is egy bottal érkeztem.

A második dobásra nem érkezett kapás úgy jó negyven percig, ezért újat dobtam. A harmadik dobás után húsz perccel igazi „megrezegtetős-bebólintós” kapás érkezett. Bevágtam és egyből éreztem, hogy ez már nem géb! Gyönyörű, igazi „bennszülött” volt a kapás elkövetője, egy darabos paduc!

Ezen a szakaszon ez egy átlagos méretű egyed
Neki is megmutattam a Nevist :-)

Csodaszép, jó kondícióban lévő egyed volt, gyorsan útjára is engedtem. Kihangsúlyoznám, hogy már őt is tilalmi idő védi! Bizakodva néztem a vízre a következő dobás lendítése előtt, de sajnos a látvány hamar lelohasztott.(Itt most meg kell jegyeznem, hogy az érkezesemet követően az eső folyamatosan esett, kisebb-nagyobb intenzitással.) A negyedik dobásra nem került sor, mert egy félelmetes, fekete zivatarfelhőt pillantottam meg délnyugati irányból közeledni. Az erősödő szél és a villámlások láttán úgy döntöttem, hogy nem kockáztatom meg a maradást. Akár életveszélyes is lehet a vezetőképes horgászbottal cikázó villámokkal tomboló viharban „hadonászni”. Az áradás, a hordalékok és az eső ellenére is maradtam volna a halas élmények kedvéért, de a vihart mindig komolyan veszem, és ezt tanácsolom minden horgásztársamnak is!

Komolyan kell venni

Elég rövidre, mindössze háromdobásnyira sikeredett az első teszthorgászat, de elmondhatom, hogy szerelem első dobásra! A NEVIS IXXUS Match FD 40-es orsóval nagyon jó összhangban van a közepes feederbotom és jó helyen van a páros súlypontja. Az orsó nagyon gyors, nagyon csendes és mentes minden vibrációtól. Beázásnak jelét nem észleltem, másnap sem. A dupla hajtókart a bevágás pillanatában azonnal megtalálja a kéz és biztosan megáll a ráfektetett felszerelés. A féket egyelőre nem sikerült próbára tenni, de remélem, azt is sikerül tesztelni majd.

A második teszthorgászatra a DCM horgásztavon került sor. Ez egy sóderbánya tó a város határában. A történelem előtti időkben a tó helyén folyt a Duna magával hozva a hegyekből tovagörgetett hordalékát, amiből aztán az a vastag sóderréteg keletkezett, amit most is folyamatosan bányásznak. Ezen a tavon lehetőségem volt match orsóként próbára tenni a tesztalanyt. A szezon kezdetén előszeretettel látogatok el ilyen intenzíven telepített horgásztavakra. A klasszikus match módszert a váci Duna szakaszon amúgy sem lehet művelni.

Hetek óta gyenge fogási eredményekről érkeztek hírek, javában tartott a ponty- és a dévérívás a tavon. Ehhez jött még a szintén hetek óta tartó szeszélyes időjárás. Ezek ellenére azonban a horgászat mellett döntöttem. Korán reggelre terveztem az indulást, azonban csak délelőtt tudtam elindulni, mert szakadó esőre és erős szélre ébredtem aznap. Sajnos egész napra maradt is a szeszélyes időjárás: hosszabb-rövidebb időre többször eleredt az eső és feltámadt a szél. Ehhez jött még a már említett ívással összefüggő kapástalanság.

A DCM horgásztó

Érkezésem után előkészítettem az etetőanyagot. (Bocsánat a rossz minőségű képekért, de a folyton változó fényviszonyok nem könnyítették meg a fotók készítését!) Édes jellegű anyagot kevertem, karamell és vanília aromával. A száraz összmennyiség négy kilogramm volt és ehhez jött még csonti, darabolt giliszta és magkeverék.

A match etetőanyag, mézeskalács őrlemény, őrölt háztartási keksz, karamell aroma és magok. A pihentetést követően mindig kíván még egy kis vizet az etetőanyag, utána indulhat az alapozó etetés

Amíg pihent a megnedvesített anyag, felállítottam a horgászállást. A tavon van egy különlegesen szép és egyedi félsziget, ami benyúlik nagyjából a tó feléig. A félsziget vége kedvelt, szinte mindig foglalt, eredményes hely. Talán a rossz időnek köszönhetően vasárnap ellenére nagyon kevés horgász volt a parton, így el tudtam foglalni az ígéretes félsziget-véget. Szemben, kb. ötven méteres távolságban nádfal húzódik. A nádfalon túl a sekély vízben látványosan zajlott az ívás.

Amíg pihen a bekevert etetőanyag, felállíthatjuk horgászállásunkat

A feederzsinórt 17-es süllyedő zsinórra, a medium feederbotot pedig 390-es, 5-25 gramm dobósúlyú matchbotra cseréltem. Szerelékem többi alkotó elemei a következőek voltak: fixen szerelt, tízgrammos, önsúlyos waggler, 2,1 gramm fő- és 0,9 gramm jelzőólom, mini forgó, tizenöt centiméteres 15-ös előke, 6-os pontyozó horog.

A csúzlis etetést a nádfal előtt lévő törésre lőttem. A vízmélység kb. 80 centiméteres volt. Csonticsokorral és csonti/csemegekukorica szendviccsel horgásztam végig az első 1,5-2 órát - eredménytelenül. Az állandó szél lassan, de minduntalan eltolta a szereléket az etetésről. Valahogy meg kellett tartanom az etetésen a horgot, mert tudtam, hogy csak így lehetek eredményes. A jelzőlomhoz húztam az egyik főólmot, az előkét harminc centiméteresre hosszabbítottam és letettem az egészet a fenékre. A módosítást követő dobás után, szépen állt a szerelék az etetésen. Egy szem csemegekukoricával és félórás várakozás után sikerült végre megakasztatom és megszákolnom az első pontyot.

Formás tőponyt

Az éppen elálló esőt követően a szomszédos helyre érkezett egy helyi horgász (Fekete Jánosnak ezúton is szeretném megköszönni a fényképezésben nyújtott segítségét!). Örömmel vette a ponty fogását, mert talán ez is előre jelezte már az ívási időszak végét és a táplálkozás beindulását!

Segítséggel én is a képen lehetek :-)

Délután két óvatos kapás volt még, de eredménytelenül vágtam be mindkétszer. A teszthorgászat alatt egy fél kiló körüli dévért szákoltam még, de a szakadó esőben nem sikerült a kép. A tóra váltott sporthorgász napijegy pedig nem engedélyezi a fogott halak tartószákba tételét. (Természetesen elhozni sem szabad a kifogott halakat ilyen napijegy birtokában.)

Az IXXUS Match orsó fékjének tesztelése is megtörtént végre, mert igazi pontyos viselkedéssel, vehemens, oldalirányú kirohanásokat produkált a hal, amit a peca elején beállított fék végig, beavatkozás nélkül, biztonsággal lereagált. Még a nádfal egyik nyílásán is átszáguldott a fárasztás ideje alatt, a sekély, bozótosokkal tarkított ívási területre. Ekkor kicsit aggódtam is a 15-ös előke miatt. Az orsó nagy áttételének előnyeit újfent megtapasztalhattam. Nagyon gyors, dinamikus horgászatot tett lehetővé. Például a szél miatt elhibázott dobások időveszteségét a gyors behúzásoknak köszönhetően nem éreztem soknak. Igazi match orsó! Kiváló páros a háromkilencvenes matchbottal, jó helyen van az összeállított felszerelés súlypontja. A nagy áttétellel nagyon gyorsan lehet bevontatni és korrigálni a rontott, nagyobb távolságú dobásokat is. A nagy dobátmérőnek köszönhetően az érzékeny süllyedő zsinórt kíméletesen és lágyan kezeli.

A következő teszthorgászatra egy igazán legendás helyszínt választottam. A Duna még mindig áradt, azonban a vízállás nem volt túl magas. Ilyenkor érdemes kipróbálni néhány csendesebb öblöt, holtágat, mellékágat. Az áradás elől a főágból sok-sok hal ilyen helyekre húzódik. Én is egy ilyen helyet választottam, az úgynevezett tassi ötös és hatos vizet.

Tass V., VI. és a Turbina-öböl

Este öt óra körül érkeztem meg. Pergetést terveztem egész éjjelre, másnap reggelig. Talán a képen is látszik, hogy eléggé be volt borulva, ezért vártam az indulással. Szerencsére csak egy kisebb zápor lett a borúból, így egy óra kényszerpihenő után végre bepakolhattam a csónakba és indulhattam az ígéretes helyek felé.

Indulásra készen

Mivel nem kellett nagy távolságokat megtenni a vízen, ezért csak két pergető botot és két doboz műcsalit készítettem a csónakba, a többi felszerelésemet az autóban tudtam hagyni. Egy közepes erősségű pergető botra szereltem fel az IXXUS Match 40-es orsót és egy erősebb botra a LEGACY FD 50-es orsómat.

Ennyi elég is lesz

A „helyi erők” elmondása szerint, harcsára is jó eséllyel számíthatok az éjszaka folyamán. Több ígéretes helyet a magas vízállás miatt csak csónakkal lehet megközelíteni, így a jó harcsás helynek tartott osztósziget csúcsát is. Első utam ide vezetett, de útközben láttam még több izgalmasnak ígérkező helyet is

Csónakkikötő és kijárat a főágra
Ide vissza kell jönni

Éjjel fél egyig végiglátogattam az osztósziget körüli helyeket. Felváltva dobáltam az erősebb felszereléssel harcsára, a másikkal pedig süllőre. Sajnos nem volt még egy rávágásom sem, ezért úgy döntöttem, hogy visszamotorozok a kikötőbe és tartok egy kis pihenőt.

Sajátos hangulata van a fényeknek és a víz zúgásának köszönhetően

A vacsora és a pihenő után körülbelül kettő órakor a torkolatban kezdtem és haladtam a Turbina-öböl felé a jobb parton. Egy kisebb, vízből kiálló bokorcsoport fölé horgonyoztam le. Az első dobással sikerült szépen kicentizni a kiálló ágakat és néhány méternyi vontatás után egy lágy, elakadás-szerű rávágást éreztem. Óvatosan behúztam és már éreztem is, hogy megakasztottam az éjszaka első halát. Rövid, de annál cifrább volt a fárasztás. Csukaszerű kiugrásokkal és heves fejrázással tette élvezetessé a fárasztást ez a szép, kiló körüli süllő.

Kiemelésre jelentkezik
Különleges, fekete pöttyös mintázatú süllő a tassi hatosról

A visszaengedés után továbbálltam és megállókat tartva lassan haladtam felfelé, míg el nem értem az este megfigyelt bedőlt fa alá. Átszereltem gumihalra és próbáltam letapogatni a víz alatti elhelyezkedését. Az ismeretlen terepet először mindig gumihallal igyekszem felderíteni, így „olcsóban” megúszhatom az akadók feltérképezését. Ezt javaslom a pergetéssel most ismerkedő horgásztársaimnak is: egy akadókkal, kövezéssel tarkított dunai pályán a drága wobblereket csak akkor kössék fel, ha egy adott helyszínt már sikeresen letapogattak, kiismertek. Ehhez jó lehet egy olcsóbb gumihal vagy egy horgoktól megszabadított wobbler is. A felderítés után egy felszíni wobbler mellett döntöttem. Felváltva dobáltam hol a part elé, hol a bedőlt fa koronája elé. Az egyik bevontatásra vehemens rávágás érkezett és egyből meg is indult a hal a meder felé. Bevágni nem is volt időm, de nem is kellett, mert olyan hevesen védekezett, hogy csak tartani kellett a botot. Az első kirohanásból és a további viselkedésből éreztem, hogy egy jó balin a tettes. Nyugodtan és élvezettel lehetett fárasztani, mert amikor először megpillantottam a fejlámpa fényében, nyomban láttam, hogy a wobbler teljesen eltűnt méretes pofájában. Az előző süllőt éppen tartotta a hátsó hármashorog egyik ága, de itt nem volt szó ilyenről. Keresztben kapta be a műcsalit azzal a lendülettel, amivel rárontott.

Az utolsó pillanatok a kiemelés előtt

A wobbler kiszabadítását kicsit megszenvedtük, ezért siettem útjára engedni. A nagy igyekezetben őt sem mértem meg, de jó hármasra saccoltam.

Remek dunai balin

Remek halak, remek vízen, remek, viharmentes éjszaka! Ezekkel az élményekkel indultam a csónakkikötő felé a csodálatos hajnali derengésben. Eléggé fáradt voltam már, ezért nem dobáltam tovább. Ráadásul várt még rám több mint száz kilométeres autókázás.

Remekül helytállt egy kis pergetésben is az IXXUS Match. Remekül, gubancolódás nélkül kezelte a fonott zsinórt is. A nagy áttétel miatt azonban a megszokott ritmust le kellett lassítani ahhoz, hogy a vontatási sebességek a különböző műcsaliknál megfelelőek legyenek. Érdemes ezt megjegyezni, ha akár kényszerből, akár célirányosan pergetésre fogjuk be ezt az orsót. Természetesen a pergető botnak és a többi elemnek is összhangban kell lennie az orsóval, hogy folyamatosan érezni tudjuk műcsalink mozgását. A fék nagyon jó, nem tapad le, nem lazul fel. Most is tette a dolgát minden beavatkozás nélkül, tartotta az előre beállított fékerőt.

A bevezetőre visszagondolva és összefoglalva tapasztalataimat az orsóról, azt kell elmondanom, hogy egy modern, megbízható és több módszerhez is remekül bevethető orsót gyártott a NEVIS. Nyilván elsősorban olyan tulajdonságokkal ruházták fel, amelyek a match horgászatban teszik előnyössé a használatát. Én azonban egyáltalán nem tartom szentségtörésnek, ha valaki felszereli akár egy feederre, akár egy pergető botra. Természetesen az arányokat és az összhangot bot, orsó, zsinór stb. között mindig be kell tartani. Több módszert is kedvelek és beszerezni a teljes arzenált ezekhez a módszerekhez nem kis anyagi áldozat. Sok horgásztársamhoz hasonlóan, az én anyagi lehetőségeim is erősen korlátozottak, ezért kompromisszumokat kell kötnünk egy-egy új eszköz beszerzésénél. A mondás szerint „az olcsóbb mindig drágább”, így én inkább olyat választok, ami több módszerhez is bevethető, drágább, de megbízhatóbb is. Ilyen megközelítéssel is jó választás lehet ez az orsó. A cím alapján pedig kincs lehet annak, aki specializálódott a match horgászatra, de kincs lehet annak is, aki egy jó minőségű, elérhető, univerzális orsót keres a hétköznapokra…

Hruskó Attila (atti030)
Fotók, ábrák: google, Hruskó Attila

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: