Nevis Patriot 3000 gyorsteszt

Nevis Patriot 3000 gyorsteszt

Ha valaki csak a Haldorádó utóbbi néhány orsótesztje alapján próbálna meg képet alkotni a horgászati szokásainkról, könnyen támadhatna az a téves képzete, hogy Magyarországon mindenki csak kapitális pontyokra és harcsákra horgászik. Természetesen mi is tisztában vagyunk vele, hogy ez nincs így, képletesen szólva a vizeinkben is „több a veréb, mint a túzok”. Ezért most az egyensúly helyrebillentése érdekében egy finomabb módszerekhez való orsót állítunk a reflektorfénybe. Annál is inkább, mert a végtelennek tűnő téli hónapok után már bizonyára mindenki sóvárog egy jó kis vérpezsdítő kora tavaszi keszegezés után, melyhez a Nevis Patriot széria legkisebb tagja kitűnő partnernek ígérkezik!

Méret: 3000
Méretsor: 3000, 3500, 4000, 5000
Tömeg: 318 g (mért)
Áttétel: 1 : 5
Visszaforgásgátló: holtjátékmentes, tűgörgős
Fékrendszer: első fék + hátsó nyeletőfék
Csapágyak: 5 + 1
Dobperem átmérője: 45 mm
Dob magassága 19,5 mm
Zsinórkapacitás: 0,25/450, 0,30/350, 0,35/260 mm/m
Zsinórbehúzás: 70 cm / hajtókarfordulat
Ház és rotor anyaga: üvegszál-műanyag kompozit
Dob anyaga: alumínium
Tartozék: fém pótdob
Ár: 15.990 Ft

A finomszerelékes horgászok sokoldalú orsója a legkisebb Nevis Patriot

Egy orsónál nem elsődleges az esztétikum, de azért nem is elhanyagolható szempont. Ezen a téren igazán jó adottságokkal száll versenybe a Nevis Patriot. Sötét metálszürke színét élénkíti a dob szolid arany csíkozása, és karcsú, elegáns vonalait a beépített nyeletőfék ellenére is megőrizte.

A nyeletőféket gyakran társítják gondolatban a bojlis horgászmódszerrel, és nem egyszer került már túlfűtött hangulatú viták középpontjába annak létjogosultsága vagy sportszerű volta. A sarkított véleményekben az egyik szélsőség megtestesítője a botjaitól távol horkoló, besörözött kocapecás, a másik pedig a spicc rezdülését a nap 24 órájában szakadatlanul, árgus szemmel figyelő „halminátor”, holott a többség valahol a két pólus között van. A magam részéről ez ügyben messzemenően egyetértek „rinocerosz5” fórumtársunk álláspontjával, aki nemrég frappánsan összefoglalta, miért is szereti a nyeletőfékes orsókat. Utólagos engedelmével szeretném kölcsönvenni idevágó sorait: „… a horgászatok 90%-ában én is a bot mögött ülök és figyelem a spiccet… A maradék 10%-ban etetek, eszem, szükségemet végzem, a horgászcimborámnak segítek a szákolásnál, ha nincs semmi izgalom, akkor megkötöm a következő bedobáshoz szükséges hajszálelőkét, hozzákeverek az etetőanyaghoz valamit, gombócot gyúrok stb. Én szeretem ilyenkor is biztonságban tudni a felszerelésemet, ezért gondolom úgy, hogy a nyeletőre egyértelműen szükség van.

Rablóhalas horgászmúltammal még annyit fűznék hozzá, hogy élőhalas vagy halszeletes fenekezésnél sem hátrány, ha nem kell tigrisugrással a vízbe bukó botunk után vetni magunkat egy váratlan, botvivős balinkapás esetén.

Egy szó, mint száz, sok helyzetben jól jöhet a nyeletőfék, és szinte hihetetlen, hogy milyen észrevétlenül bele tudták „préselni” ebbe a kis szerkezetbe, méghozzá anélkül, hogy bumfordivá vagy túl nehézzé vált volna.

Szépen rakja a zsinórt a kis Patriot az alumínium dobra
Az esztergált fém zsinórklipsz igazán minden igényt kielégít
Plusz dobalátét nem jár az orsóhoz, de szerencsére ezzel az eggyel is éppen jól alakult a zsinórprofil, nem kellett variálni
A felkapókar egyszerű, megbízható váltószerkezettel rendelkezik
A nagyméretű, könnyen forgó zsinórvezető kíméletesen bánik a vékony zsinórokkal is

A fék teljesítményének részletezése előtt szeretnék egy röpke eszmefuttatást tenni a régi vesszőparipámról, ami most éppen ide kívánkozik.

Az első és hátsó fékes orsók szerkezeti adottságait és a fékek erősségét összehasonlítva érdekes ellentmondást tapasztalhatunk. A hátsó fékes orsók felépítéséből adódóan a dobtengely teljesen végigér a hajtóműházon és a fék blokkjában támaszkodik a hátsó vége. Logikus, hogy egy ilyen konstrukciójú szerkezet könnyebben elviseli a fárasztáskor fellépő feszítő erőket, mint egy első fékes orsó, amiben a dobtengelynek nincs ilyen hátsó megtámasztása. Mégis az a visszás helyzet áll fenn, hogy a hátsó fékes orsók maximális fékereje általában jóval kisebb a hasonló kaliberű elsőfékes orsókénál, tehát az elvileg jobban terhelhető dobtengely által nyújtott potenciál lényegében nincs kihasználva.

A Patriot és a többi hasonló felépítésű nyeletőfékes orsó szerencsésen egyesíti magában az erős első fék és a hozzá illően stabil, terhelhető dobtengely által nyújtott előnyöket. Ez a konstrukciós előny akkor megfontolandó, ha a nyeletőféket egyébként soha az életben nem terveztük használni (én szóltam ;-)).

A „fajtiszta” pergető orsók egy részét is lepipáló, hibátlan első fékkel lep meg bennünket ez a pickerbotra termett kis orsó. Az 5 kg-os maximális fékerejéhez a filclamellás fékekre jellemző sima, egyenletes zsinóradagolás párosul

A fékekkel kapcsolatban él egy különös sztereotípia a köztudatban, ez is régóta fúrja már az oldalam, most itt az alkalom, hogy kifejtsem. Általában a pergető orsóktól várjuk el a nagyobb teljesítményű féket, miközben, mondjuk, egy 3-as ponty lényegesen erősebben és kitartóbban küzd, mint egy hasonló méretű süllő, csuka vagy balin. Ráadásul pontyban ez egyáltalán nem számít ritka méretnek, az említett ragadozókból viszont nem mindennapos az ekkora zsákmány. Szóval megint oda lyukadunk ki, hogy igenis helye van egy „békéshalas” orsón az erős és megbízható féknek, és talán gyakrabban is jut szerephez, mint a pergető társain.

Persze rablóhalas vonalon is elkél néha a szigorúság. Pl. fában, fonott zsinórral való mártogatáshoz nem egyszerű olyan orsót találni, ami elég könnyű a folyamatos kézben tartáshoz, amellett megfelelően erős fékkel is rendelkezik.

A CNC megmunkálású, füstszínűre eloxált alu hajtókar az alapszinten szokásos, átdugós-csavaros megoldással csatlakozik a tányérkerékhez
Az oldal leemeléséhez szokás szerint előbb a rotort kell leszerelni
A hajtóműre ráfér egy kis kenés, a tesztelt példányban viszonylag kevés volt a zsír

A hajtómű kellemesen simán pörög, akár „elengedett kézzel” hajtva is forgásban tartható (nem mintha ez horgászati szempontból kritérium lenne, de árulkodik az orsó jó futásáról).

A hajtókarnak van egy kis holtjátéka, de az összkép ezzel együtt is pozitív.

A nyelető szerkezet könnyű járású, jól kitalált konstrukció. A botot tartó kéz kisujjával is könnyen kioldható, ami vészhelyzetben jól jöhet (pl. csónak alá szaladó halnak gyorsan zsinórt tudunk engedni, hogy elkerüljük a bottörést).

Ez az alaphelyzet, a nyeletőfék kallantyúja hátrafelé áll, a váltó szerkezet nyugalomban van
A kallantyú előretolásával élesítjük be a nyeletőféket. Ilyenkor két dolog történik az orsó gyomrában. Egyrészt kiemeljük a blokkoló reteszt (1), ezzel működésbe lép a nyeletőfék, másrészt a visszaváltást végző kar (2) is készenléti helyzetbe áll. A hajtókart megtekerve a tányérkerék oldalán lévő négy bütyök valamelyike 1/4 fordulaton belül visszalöki alapállásba a váltó szerkezetet
Ez az a bizonyos 1-es számú retesz, a helyéről kiemelve. A bonyolult alakú kis alkatrészt vastag vaslemezből sajtolták (tehát nem öntvény), így biztosan jól fogja bírni az ide-oda csattogtatást
Ez pedig a kipakolt nyeletőfék. Klingerit lamellás, száraz rendszerű, finoman szabályozható, teljesen beszorított állapotban fél kilós húzásra enged
A nyeletőfék váltószerkezetét ügyesen oldották meg. Karbantartáskor a rugós-emeltyűs részhez nem kell hozzányúlni, mert nem akadályozza a hajtómű alkatrészeinek kiszerelését, és akkor sem fog véletlenül szétugrani, ha ebben a félig szétszedett állapotban kapcsolgatjuk
Szemünk előtt a kibontott visszaforgásgátló és rotor csapágy
A tányérkerék tengelyének két vége és a bronz csiga mellett a dobemelést végző kulisszakerék is golyóscsapágyazva van

Összegzés:

Kis súlya, erős szerkezete és remek fékrendszere igazán sokoldalú orsóvá teszi a Nevis Patriot sorozat legkisebb tagját. Nem csak feeder- vagy pickerboton mutat jól, hanem matchbotos, bolognai vagy akár mártogató horgászatnál is ki tudjuk használni előnyeit, sőt pergetni is minden további nélkül alkalmas, tehát jó eséllyel indul a „ha csak egy orsóm lehetne” vetélkedőn.