Tica Taurus 4000 TP gyorsteszt

Tica Taurus 4000 TP gyorsteszt

Beszavazós sorozatunkba kakukktojásként került be a Tica Taurus. Szétszedés előtt még nem látott vizet, így vadonatújként kicsit kilóg a használt orsók mezőnyéből. Tulajdonosa harcsapergetésre szánta, és az éles bevetés előtt tudni szerette volna, mit várhat el az új szerzeménytől, ezért nevezte be a tesztre. Feltételezem, hogy az olvasóknak sem lesz ellenére a bemutatás, hiszen korábban a fórumon már erősen szorgalmaztak egy Tica boncolást.

Méret:
4000
Súly:
430 g
Áttétel:
5,2:1
Visszaforgásgátló:
fokozatmentes
Fékrendszer:
első fék
Csapágyak:
14+1
Zsinórkapacitás:
250 m / 0,30 mm
Ház:
alumínium
Pótdob:
1 fém (3000 méret)
A gyártó honlapja:

Kezemben gusztálva az orsót, az első benyomásom az volt, hogy nem sajnálták belőle az anyagot. De amellett, hogy masszív, stabil műszernek látszik, a járása is elképesztően könnyű. A látszólag „létszám feletti” golyóscsapágyak megteszik a magukét. A jól felpörgetett és magára hagyott szerkezet hajtókarja 25 fordulatot is megtesz, amíg nyugalomba jut. Az extrém könnyű futás abban is megnyilvánul, hogy a talpánál fogott orsó hajtókarja mindig függőlegesbe áll be, így a fél kézzel hajtós bohóckodást álló helyből elindítva is tudja.

A felkapókar átváltása szintén nagyon könnyen, simán megy. Amit viszont hiányoltam a Taurusból, az a csészefék. A hasonló kategóriájú, igényes pergetőorsóknál a felkapókar kinyitása egyúttal a rotor elfordulását is blokkolja. A Taurus felkapókarja ezzel szemben - a legkisebb mozdulatra is elforduló rotor, és a túlzottan könnyű átváltás következtében - hajlamos a dobás közbeni spontán, egyéni akciókra, ami kellemetlen meglepetéseket okozhat. Éjszakai, lopakodós harcsapergetéskor nincs annál rémesebb, mint amikor az ember a lélegzetét is visszafojtva, csendesen a „forró pontig” ereszkedik, aztán nagy loccsanással lecsapja az orra elé a műcsalit.

Mivel az orsó gazdája - kerülve a felkapókar csattanását - egyébként is mindig kézzel vált, a hasonló malőrök elkerülése végett megkért, hogy iktassam ki a hajtókaros átváltást az orsóból, véglegesen letudva ezzel a felkapókar véletlen átcsapódásának kérdését. Ez nagyon könnyen megoldható volt, csupán egy közvetítő emeltyűt kellett eltávolítani a helyéről.

A jelzett alkatrész kiemelése után a felkapókar csak kézzel váltható át

A spontán átcsapódási hajlamtól eltekintve a felkapókar, és a zsinórvezető görgő körül egyébként minden rendben van. Jó anyagok, és kidolgozott szerkezeti elemek jellemzik, akár csak az egész orsót..

A zsinórvezető görgő dupla csapággyal van felszerelve
Szokatlan, de egyáltalán nem hátrány, hogy a dobok eltérő méretűek

A kisebbik dob peremének átmérője 48 mm, ez nagyjából megfelel a szokásos 40-es orsóméretnek. Az 52 mm átmérőjű nagyobbik dob kapacitását vastag zsinór alkalmazása esetén lehet jól kihasználni.

A Taurus mintaszerűen rakja a fonott zsinórt
A hajtókar holtjátékmentes megoldással, csavarmenettel csatlakozik a tányérkerék acél tengelyéhez
A Taurus fékje erős terhelésre van méretezve

A féklamellák textilszerűen szövött, de merev anyagból készültek, és erősen tapadó, viszkózus szilikonzsírral vannak átitatva. A fékrendszer az orsó méretéhez, és egyéb kvalitásaihoz illően tekintélyes erőt képvisel. A maximális fékerőnél 8 kg (!) terhelésre enged, beállítási tartománya 2 teljes fordulat. Az alsó (avagy az átlagos orsókkal összemérhető) tartományokban, 4 kg alatt finoman indul, ám szorosabb beállításoknál van egy kis letapadása. Pl. 5 kg húzásra indul el, de 4 kg-ra áll be a fék folyamatos terhelés esetén.

A letapadás valószínű oka, hogy a bütykös, fém alátét közepén lévő lyuk indokolatlanul nagy átmérőjű. Így a féklamellák erős terhelés esetén szinte betüremkednek ebbe a lyukba. A lyuk éléhez préselődő textil anyag megmozdítása pedig nagyobb kezdeti erőt igényel, mint sík felületek találkozása esetén.

Rengeteg csapágy, de mindnek megvan a maga helye

A 10 feletti csapágyszámú orsóknál a laikus szemlélő első reakciója, hogy hova a jó francba voltak képesek ennyi golyóscsapágyat belesuvasztani a konstruktőrök, mi szükség van erre egyáltalán?! Alapjában véve semmiképp nem árthat, ha a forgó alkatrészeknél csapágyat építenek be, hiszen a súrlódás csökkentése a könnyed futást, és az élettartam növelését is szolgálja. A Taurus zárt kivitelű, jó minőségű csapágyai eleget is tesznek feladatuknak. Nézzük végig tüzetesen, hol a helyük!

A tányérkerék tengelyén van két darab, a főtengelyen (csiga) további kettő. Ezek a legfontosabbak az orsó teherbírása szempontjából. További 2 csapágy található a dobemelő csigatengely két végén. A képen nem látszik ugyan, de 2-2 csapágy rejtőzik a zsinórvezető görgő alatt, és a hajtókar fogantyúban is. Talán e két utóbbi nem annyira nélkülözhetetlen, de ha már lúd, ugye… Két újabb golyóscsapágy dob sima forgását hivatott biztosítani. Eddig már 12 darabnál tartunk, és most jönnek a csemegék. A csigatengely furatában mozgó dobtengely súrlódásának mérséklésére is beépítettek egy csapágyat.

A dobtengely kilépési pontján elhelyezett golyóscsapágy és teflon betét a tengely súrlódását csökkenti a minimumra

Végül pedig a dobemelő csúszka megvezetését is egy golyóscsapággyal biztosították a tervezők, ezzel tehát megvan mind a 14 db. A plusz egy pedig - ahogy ezt már megszokhattuk - a fokozatmentes, görgős visszaforgásgátló, ami ha funkciójában nem is, de küllemében csapágyra emlékeztet.

A dobemelő csúszka vezető csapja egy golyóscsapágy közbeiktatásával érintkezik a hajtómű házzal
A visszaforgásgátló az orsó egészéhez illően robusztus kivitelű
A hajtómű a Taurus fő erőssége

Az orsó hajtóművének részletezése is megérdemel egy hosszabb bekezdést. Maga a konstrukció nem számít újdonságnak, hiszen a minőségi orsók meghajtása és dobemelő mechanizmusa hasonló elvek szerint épül. Az anyagok megválasztását illetően azonban a Taurus messze az átlag fölé emelkedik. Nem csupán a csiga, hanem a tányérkerék is bronzból készült, nem spiáter öntvény, mint az orsók túlnyomó többségénél. A tányérkerék anyaga, nagy mérete, masszív, széles fogazata, és acél tengelye egyaránt jó terhelhetőséget, és hosszú élettartamot sugall. A dobemelő csigatengely fogaskereke is fémből (alumínium) készült. Minden egyes tengely két ponton golyóscsapágyazott, az illesztések példa értékűek.

A visszaforgásgátló kapcsolója melletti résen a por és a víz bejuthat a hajtóműbe

Egyetlen negatív észrevétel kívánkozik csupán a hajtómű értékelésének végére A visszaforgásgátló váltó kallantyújánál egy kicsit „szellősre” sikerült a hajtómű ház. Körültekintő bánásmód (nem kell vele homokozni, és vízbe mártani), és rendszeres karbantartás mellett azonban ez az apróság nem befolyásolja az orsó használatát, de nem árt, ha tisztában van vele a tulajdonos.


Összegzés

A boncolás, fotózás, és a cikk megírása között egy teljes szezon telt el. Azóta már néhány 20-40 kilós harcsa „benne van” az orsóban, és gazdája kedvező tapasztalatokról számolt be a használat kapcsán. A teszt tanulságaival, és persze a józan megfontolással is összhangban a féket nem „csontra húzva”, hanem közepes beállításnál használja, így az tökéletesen működött az izgalmasabb fárasztások közepette is. A száraz teszt után a gyakorlatban is bebizonyosodott tehát, hogy a Taurus alkalmas a harcsapergetés nagy igénybevételt jelentő, ugyanakkor precíz szerkezetet követelő feladatának ellátására is.

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: