Háromfai Nemzetközi Bojlishow 2002. - 1. rész

2002-12-12

Idén a szlovákiai Szenzál Carp Club három csapatot indított eme nemes versenyen. Mindhárom csapat az első tízben végzett, ami azt hiszem nagyon szép eredmény. Különdíjként mindenképp megérdemlik, hogy egy cikk erejéig még foglalkozzunk velük. Kiváltképp, hiszen a fiúk hajlandóak voltak megosztani a Tisztelt Olvasókkal néhány trükköt, receptet és féltve őrzött titkot.

A továbbiakban szeretnék kicsit foglalkozni külön-külön minden csapattal, hiszen mindegyik más-más módon és más csalival készült a versenyre. Elsőként a Szenzál Team I. csapatot említeném. Cafik Péter és Snévajs Pál összetételű csapat, már pár héttel a verseny előtt hazai vizeken gyakorolt. Próbálták kitapasztalni, milyen csali lesz a fogós ebben az időszakban, és belőni a cájgot. A versenyen a sorsoláskor nem nagyon kedvezett nekik a szerencse. Utolsóként a huszonnégyes számot húzták, ami az eddigi tapasztalataik alapján nem a legjobb hely. Választási lehetőségük azonban nem volt. Ebből kellett kihozniuk a lehető legtöbbet.

Az első nap eredménytelenül telt. Több helyet etettek a fiúk. Néha beeveztek, hogy lekontrolálják az etetést. Az etetésre szánt bojliból nem nagyon hiányzott azt egyik helyen sem. Így ment ez egészen hajnali két óráig, mikor végre először megszólalt a kapásjelző. Péter volt a szerencsés, aki a csapat első pontyát a partra segíthette. Már a bevágásnál érezhető volt, hogy nem egy bandanagyról van szó. A mérleg kerek öt kilót mutatott. A következő kapásra délutánig kellet várniuk. Öt perccel negyed öt előtt újra Peti indulhatott "bevetésre". A megakasztott hal nagyon hamar megadta magát. Alig volt nagyobb az előző kifogott példánynál (5,90 kg). Alig három és fél órával később Péternek újra munkája akadt. Ahogy a kapásjelző megszólalt, és a hal húzta a féket, már tudták, hogy nem kis példánnyal lesz dolguk. A fárasztás is ezt igazolta. Nem adta magát könnyen az ebadta. Behúzott az első töklevelesbe. Volt mit csinálnia a fiúnak, hogy kibogozzák onnét. Végül sikerült. Negyed órára volt szükség, hogy a parton tudhassák a 13,10 kilós pontyot. Ezután éjszakai pihenőre tértek a srácok. Reggel negyed ötkor a kapásjelző hangjára ébredtek. A változatosság kedvéért megint csak Péternek kedvezett a szerencse. Szépen vitte a hal a féket. Méretben nem sokkal maradt el az előzőnél (11.10 kg).

Harmadnap délelőtt végre Palinál is megtört a jég. Szinte el sem akarta hinni, hogy az ő kapásjelzője jelez. Pedig igaz volt! Nagy izgalmak közepette alig tíz perc alatt vezette partra a potykát. A mérleg 8,45 kilót mutatott. Ezután a verseny végéig még hat halat sikerült fogniuk. Ebből Péter négyet (2,60 kg, 7,25 kg, 3,45 kg és 6,45 kg), Pali pedig kettőt (6,05 kg és 2,30 kg).

Összesítve a csapat 71,40 kiló halat fogott, amivel alig maradtak le a dobogóról. Elegendő lett volna egy tízes potyka, ami ezen a tavon nem ritkaság. Negyedikként boldogan vették át a helyezésért járó díjat.