Szerbia és Montenegróban, az egyéni és csapatvilágbajnok háza táján megkezdődött az Országos Pontyfogó Bajnokság. A második fordulóban Mile Dragić Zrenjanin csapata húszkilós pontyot is fogott.
Szerbia és Montenegró két helyszínen és négy fordulón zajló Országos Pontyfogó Bajnokságán 20 csapat pontyhorgászai vetették be boszorkánykonyhájukban elkészített, hajszálra fűzött, horogszárra kötött bojligolyóikat. Természetesen egyértelmű cél vezérelte őket, hogy minél több pontot érő pontyot pecázzanak ki.
A legeredményesebb és legfiatalabb szerbiai sportágban persze még nem egészen zökkenőmentes a versenymenet. Már az országos bajnokság színhelyeinek megválasztásakor gondokkal küszködött a Carp Föderáció erre a célra kinevezett, horgásztavakat értékelő bizottsága, hiszen Szerbia és Montenegró határain belül nincs elegendő, a nemzetközi „Fogd ki és engedd vissza” pontyozás szabályainak megfelelő tó. Több olyan tógazda kellene, aki felvállalná a bajnokság fordulóján a házigazda szerepét. Végül Szerémségben, Ruma közelében a Fruska gora lejtőin fekvő Kudos-tó vált az első két forduló küzdelmeinek színhelyévé.
Április 22-én délelőtt 10 órától kezdtek, és a 60 hektár területű, 1700 méter hosszú, 700 méter legnagyobb szélességű, 6 méter átlagmélységű tavon 24-én délután hat óráig folyamatosan horgásztak a résztvevő csapatok.
A forduló napsütéssel kezdődött, de a folytatásban a minden csínyre friss hónap arra sem volt rest, hogy hűvös széltenyerével bele-belecsapdosson a nyelekre figyelő pontyozók arcába, sőt arra sem, hogy az éj leple alatt dérrel díszítse ki a vacogó horgászok sátrait. A versenyzőket nemcsak az időjárás ostorozta, hanem a tógazda egyik határozata is. Ugyanis a verseny kezdete előtt, bármennyire is tiltakoztak a versenyzők, az illetékesek hajthatatlanok maradtak, csatlakoztatták az időjárási végletekhez azon döntésüket, amellyel a kimondottan halszegény horgászhelyeket is a versenybe iktatták. Szinte kilátástalan helyzetbe került az a csapat, amelynek a sorsoláson Fortuna hátat fordított. A nagybecskereki Carp Sistem horgászainak például 8 méteres mélységben kellett harapós kedvű pontyot lelni…
Az elmondottak ellenére, a nagy mélységű, egyenetlen medrű tavon a zimonyi KWS újonc elsőligás csapat két Ivicája, Kocić és Ristić horgászott legsikeresebben. Ők 27,6 kg pontyot fogtak a Sport Comerce (24,7 kg) és a Soko Štark (18,4 kg) csapata előtt Ivan. Ristić, a győztes csapat tagja kapta horogvégre a forduló legnagyobb halát is, egy 11,15 kilogrammos pontyot.
Az első fordulóban tehát kezdők győztek, ami elegendő ok volt arra, hogy május 13-án, a második forduló kezdetén a Kudos-tó partján jobb helyezés reményében tizenkilenc csapat sporthorgásza dörzsölje a tenyerét. A tavaszi szellőben még az akácfaillatba mártózott piros pipacsok is megértően bólogattak. De viríthatott a part menti sétányból kipattanó sárga pitypangtenger, bólogathattak kedvükre a pipacsok, a versenyzők se láttak, se hallottak, csak egyetlen dologra összpontosítottak: két hete vezet már az újonc elsőligás zimonyi KWS csapat, őket kell valahogy lebillenteni a csúcsról!
A sorsolás izgalmain átesve, 10 órakor már vízbe csobbantak a medret feltérképező ólmok, majd az etetőanyaggal telitöltött rakéták is. Még a kimondottan rossz 2-es és a 20-as számú horgászhelyre sorsolt csapatok sem hagyták magukat, pedig tisztában voltak azzal, hogy előttük a ponty ritka, mint a fehér holló.
Az etetés utolsó csobbanásai utáni vízkarikák még el sem simultak, amikor váratlan és szinte felfoghatatlan dolgok történtek. Egy traktor bukkant fel a Kudos-tó töltésén és akarattal belevágtatott a mit sem sejtő verbászi Vrbas C.T. csapat sátrába, amit a benne lévő felszereléssel, készlettel, kellékekkel együtt pillanatok alatt össze is taposott. Sőt, a helyszínről érkezett nem hivatalos jelentés szerint a tumultusban a két verbászi versenyző, Vladisavljević Miodrag-Jure és Herdi Stevan is könnyebben megsérült.
Újabb megpróbáltatásokkal kellett megbirkóznia a Pontyozó Szövetségnek. Azok, akik a világbajnoki titulusig vezető úton már annyi különböző, eléjük tornyosuló akadályt leküzdöttek, ismét próbatétel előtt álltak. Meg kellett találniuk a legjobb és legelfogadhatóbb, szabályokba nem ütköző megoldást. Nem hagyhatták figyelmen kívül a Vrbas C.T. két játékosának sérülését, a versenyfolyamatból nem szándékos kiesését, azonkívül az ország minden részéről ideérkezett versenyzők megrázkódtatását, sőt a csapatok utazási és etetőanyagba belevert költségeit sem, ami ugye hazánkban nem kis tételnek számít…
Az illetékesek a résztvevőkkel megvitatták a történteket, végezetül az igazgató bizottság döntött. Teljes volt az egyetértés, a versenyzők állapota kielégítő, halat eddig még nem fogott senki, folytatódhat a forduló.
És a bojlik újra a vízbe potyogtak. Rájuk pedig később pontyok haraptak. A mérleg is dolgozott, és a verseny végére a kifogott halmennyiség alapján el is döntötte, ki a győztes.
Az Autosport Carp Teamben, Goran Mesaroš és csapattársa eredményesen horgászott, 54,70 kg hallal és a 2. forduló aranyérmét is kifogta. A Mile Dragić Zrenjanin csapat (Milorad Kedža, Pera Petrašević és Miodrag Mlinarić) csak öt pontyot fogott, de mivel közöttük volt a forduló legnagyobb hala is, egy 20,00 kilogrammos tükrös, a 39,10 kg összsúly meghozta nekik az ezüstérmet. A Mirkić Vrnjačka Banja (Pedja Antonijević, Mirko Jevremović), valamint a nagybecskereki Carp Sistem csapata az utolsó pillanatokig küzdött a bronzéremért. Habár Bojan Bojanić, a válogatott vezetője és Predrag Šimšić világbajnok szám szerint több pontyot fogott, mint Mirkić csapata, mégsem kerültek dobogóra, mert 28,85 kg kifogott hallal a 29,90 kg ellenében lemaradtak.
A második fordulóban 56 ponty került szákba, összsúlyuk 279,05 kg, ami 4,98 kg-os átlagot jelent.
A tenyérdörzsölés ezúttal nem segített. Az összesítésben a táblázat élén csak egy pirinyó változás történt, éspedig a harmadik helyről csúszott fél ponttal a Soko Štark csapata az Autosport NS mögé. Az első két helyen pedig - immár 44 ponttal - megmaradt a KWS C. T. Zemun, másodikként pedig 40 ponttal a Sport Comerce Prokuplje.
Az első helyszín két fordulója után kialakult sorrend
Hely | Csapat | Pontok |
1. | KWS C. T. Zemun | 44 |
2. | Sport Comerce Prokuplje | 40 |
3. | Autosport NS C. T. Novi Sad | 39,5 |
4. | Soko Štark C. T. Beograd | 39 |
5. | Proizvodnja Mile Dragić Zrenjanin | 38 |
6. | Vrbas C. T. Vrbas | 35 |
7. | Mirkić C. T. Vrnjačka Banja | 33,5 |
8. | Carp System Zrenjanin | 30,5 |
9. | Enigma C. T. Beograd | 29 |
10. | BIG Carp Ruma C. T. Ruma | 28,5 |
11. | LAV C. T. Žitište | 28 |
12. | Čari ribolova Nova Pazova | 26 |
13. | Linea effe C. T. Stara Pazova | 25,5 |
14. | Čigra C. T. Kruševac | 24 |
15. | Agrohem - Blue Carp Novi Sad | 24 |
16. | Carp Racin Team S. Mitrovica | 23,5 |
17. | Vivas C.T. Kikinda | 23,5 |
18. | Stara Pazova C. T. S. Pazova | 21,5 |
19. | Štuka C. T. Sremska Mitrovica | 21,5 |
20. | CWP C. T. Ćuprija | 2,5 |
Természetesen a mérlegelés után valamennyi ponty, a már megszokott, halakkal történő kulturált bánásmódú „Fogd ki és engedd vissza” horgászszabályok szellemében mind visszakerült a tóba. Az összegyűjtött pontszámok viszont megmaradtak, és nagyon fontosak, hiszen a négyfordulós országos bajnokság végén akik dobogóra kerülnek, azok képezik majd az országos válogatott keretet, és ők védhetik meg 2005 őszén, a belgiumi világbajnokságon a világbajnoki címet.
A két helyszínre és négy fordulóra szervezett megmérettetés kudos-tavi része lezajlott. A befejező két forduló június 10-én kezdődik, házigazdája az erdeviki Moharač-tó.
