Az újabb edzésnapok némiképp emelték a csapat önbizalmát, ugyanis a sötétben való tapogatózás helyett beindult végre a halfogás. Igaz nem lett könnyebb a dolgunk, de végre sejtjük hogyan is kell a rendkívül finoman kapó halakat megfogni és milyen a megfelelő állagú etetőanyag, amely felkelti az Albert-csatorna lakóinak figyelmét.
A csapat legfőbb problémája, még mindig a legmegfelelőbb etetőanyag keverék kikísérletezése. Az előző írásban szóba került receptek mellé, még két újabb is befutott. Az egyik egy Sensas, a másik pedig egy Van Den Eynde keverék. A Sensas-nak ma nem volt túl nagy sikere. A másik (ez már a harmadik) megismert VDE recept azonban magasan a legtöbb halat eredményezte, az elmúlt napok statisztikáját áttekintve.
Az új keverék a következő:
- 2 kg VDE Record Gardon
- 1 kg VDE Super Champion Gardon
- 1 kg VDE Secret Gardon
- 1 zacskó VDE Gardon aromapor
- 2 kg galambtrágya
- 1,5 kg föld
Talán két dolog tűnik ki ebből keverékből. Kevesebb lett a föld, hiszen 4 kilóról 1,5-re csökkent. Ennek oka, hogy a legfőbb megfogható hal a bodorka. A vártnál lényegesen kevesebb a dévérkeszeg. A bodorka nem kedveli annyira a felhős, nagy ködöt képező etetőket, a dévérkeszeggel ellentétben. De a sűrű hajóforgalom és az állandóan mozgó víz miatt, muszáj némiképp lesúlyozni a szemcséket, ezért kell bele a föld.
Az újabb, hazánkban szinte egyáltalán nem használt és kereskedelmi forgalomban nem kapható adalék a galambtrágya. A belga és holland vizeken, amelyek főként csatornák, elképzelhetetlen nélküle az eredményes horgászat. Kíváncsi lennék rá, hogy anno kinek adta ki az esze, hogy ilyet keverjen etetőjébe. Egy biztos, számtalan galambtenyészet azt a célt szolgálja, hogy a guanót értékesítsék. Elnézést az egyszerű, de lényegretörő megjegyzésért, 'de itt még a szarból is pénzt csinálnak'. Komoly iparág alakult ki, amely a galambok e nemes termékével foglalkozik.
Összegyűjtik, kiszárítják, megdarálják, majd megfelelő mennyiségű vízzel felöntve, tömbökben lefagyasztják.
Mit tartalmaz a galambkaka, mitől ilyen értékes? Nos, olyan magvakat (köles, kender, szezámmag, búza, kukorica, stb.) fogyaszt, amelyet a halak is kedvelnek. A madarak emésztése, azonban igen rossz hatásfokú, kb. 70 %-a az elfogyasztott tápláléknak emésztetlen marad. Ez dúsul, olyan aminosavakkal és fehérjével, amit szintén szívesen fogyasztanak a halak. Egy biztos, kezdetben igen morbid dolognak tűnt a kakát dagasztani, de mára megszoktuk. Az etetőanyag állaga, belekeverve olyan lesz, mintha kukoricapogácsát tennénk hozzá. A megfelelő keveréket ráadásul a szokásosnál nedvesebbre kell keverni, de nem kell kőkeményre gyúrni. Vízbe kerülve nagyon gyorsan szétnyílik, kiadva a benne rejlő bukét és elterül a fenéken, amit nem görget tovább a víz. A kész kaja, enyhén fűszeres, koriander-kender vegyes illatot áraszt. De ez, a hazánkban használatos rendkívül intenzív és erős aromákat meg sem közelíti, ha úgy tetszik jellegtelen.
Mint említettem már, a csatorna szinte áll vagy nagyon lassan áramlik, hiszen zsilipekkel szabályozott, de nem egy tengerjáró hajó, akár méteres hullámokat is képes kavarni. Nos, ekkor azonnal átrendezi az alapozó etetés helyszínét. Kényesen ügyelni kell a megfelelő keverék mellett a kifogástalan csalira is. Amit a kajába raknak a fiúk, az is rendkívül friss és 'pattogós', a horogra tűzhetőről már nem is beszélve.
A megfelelő szerelékek is egyre jobban finomodnak. Mondhatni 'halálfinom' szerelék jöhet csak számításba. Az úszók mérete 4x16-tól, maximum 2 grammig terjed. Ideális az 1 gramm. Antennája rendkívül vékony és hosszú. Fontos a formája is, amely a mozgó hullámzó vízben hamar kifekszik, ha nem megfelelő. Ideális a cseppforma, felfelé vékonyodó véggel. A főzsinór 0,08 mm, az előke 0,06-0,07 mm. A súlyozást is több részletben kell elosztani. Horog maximális mérete 20-as. Nyerő a 22-24-26! A csali 1-2 szál szúnyoglárva.
Az előke azonban meglepően rövid 15-18 cm. Ennek a lényege, hogy a csalit - rendkívül pontosan elvégzett fenékmérés után - éppen érintőre kell beállítani. Ez azt jelenti, hogy éppen érintse a fenéken pattogó, természetes mozgást végző csali. A rövid előkére kötött horgot érintő halat, máris jelzi a vékony antenna. Ha hosszabb előkét kötnek fel, nem lehet a kapást érzékelni, illetve a szétrágott szúnyog árulkodik, hogy volt érdeklődő. A gumizás is alkalmazkodik a finom szerelékhez. 0,8-0,9 mm a vastagsága, három tagba fűzve (AB tippnél kettőbe).
A vízben sajnos nem hemzsegnek ebben az időszakban a halak, ráadásul van természetes tápláléka is bőven. A minden hétvégén megrendezésre kerülő versenyek, még tovább finomították az egyébként is finnyás halak ízlését. Ez indokolja ezt a rendkívül finom és precíz horgászatot, amit csak megnehezít a percenként elhúzó hatalmas uszályok által keltett hullámzás.
Az iszonyatos koncentráció és a kevés hal jobban fáraszt mindenkit, mint a folyamatos 'halkitermelés'. Ilyenkor döbbenek rá, hogy a magyar vizek milyen sok halat is rejtenek. Mindezek ellenére csapatunk minden tagja egyre jobban érzi a pályát, amit mi sem bizonyít jobban, hogy egyre több hal kerül horogra. A tegnapi edzésnapon a mérlegeléskor derült ki, hogy Vidó Feri majdnem kettő kiló halat (1.970 gr) fogott. Igaz volt közöttük egy 1,6 kilós dévér. Nagy Benő is kifogott egy szép alig kisebb dévért. A finoman kapó, 10-30 dekás bodorkákból pedig, szinte mindenki tudott néhány darabot már horogra csalni. A fogást néhány sügér és egy angolna is színesítette.
Ami kipróbálásra vár még, az Walter Tamás délutáni felfedezése. Szinte mindenki 14,5 méterben horgászik, ide is etet. Tamás egy váratlan ötlettől vezérelve 11 méterben - kezdetben etetés nélkül - próbált halat fogni. Nos a kb. 50-70 centivel sekélyebb padkán ugyanolyan tempóban kezdte el fogni az apró durbincsokat és közöttük felbukkanó bodorkákat, mint a bentebb horgászók, sőt talán még gyorsabban. Ennek az oka, hogy az etetőanyag nem befelé, hanem kifelé sodródik. A folyamatos etetés ellenére a halak így nem befelé, hanem a parthoz közelebb, egyre kijjebb jönnek. Nagy kérdés, hogy érdemes-e csupán ide etetni vagy egyre kijjebb próbálkozva, megtalálni a halak tartózkodási helyét.
