Régóta szerettem volna kipróbálni a bojlis horgászatot. Én is úgy álltam neki, mint mindenki. Elkezdtem olvasgatni a bojlis könyveket, tanulmányozni a videókat. Egyre több praktikát ültettem át a szimpla horgászataimba. Ilyen volt például a hajszálelőke, vagy a PVA termékek használata. Aztán eljött a nagy pillanat. Egyik nyári túrámra már bojlit is vittem magammal és elkezdődött az őrület…
A megfertőződés
Ezen a túrán nem bíztam semmit a véletlenre. A már jól megszokott helyünkre mentünk, ahol rendszeresen horgászunk, tehát biztosak lehettünk abban, hogy az amurcsapat meglátogat bennünket a négy nap alatt. Kapásunk volt is szép számmal, de sajnos csak egy pontyot sikerült megfognunk, az is kívülről-alulról akadt. Éreztük, valami nem stimmel, ezért nem is erőltettük a dolgot. A véletlen úgy hozta, hogy az amurozók fórumában verbuválódott „hatosfogat” tagja lehettem. Az első közös horgászatunk alkalmával Grasscarphunter és Atkaihorgász segítségével nagyon sok mindent tanultam: elmagyarázták, hogy miket hibáztam az ominózus túra során. Ezek után már egyenes út vezetett első, „tésztagolyóval” elcsábított pontyom megfogásához, amit a tél beköszönte miatt több nem követett. A „hatosfogat” virtuálisan továbbra is együtt maradt, és az elvonási tünetek jeleként januárban elkezdtük szervezni az évadnyitó túrát, ahol nem a horgászaté, hanem a jó hangulatú bojligyúrásé volt a főszerep! Az ott tanultakat szeretném megosztani a saját bojli készítésével kacérkodó társaimmal.
A bojligyúrás mozzanatai
1. lépés: a száraz- és folyékony összetevők összekeverése (természetesen külön-külön)
Ha fejben már összeállítottuk a legjobbnak vélt receptet, és az alapanyagokat is beszereztük, akkor kezdődhet a munka. A száraz összetevőket egy légmentesen zárható edényben (pl. festékes vödör) keverjük össze a gyúrás előtt két-három nappal, ezzel a különböző illatú, esetleg szagú lisztek összeérnek. Ugyanezt az eljárást kövessük a folyékony összetevők esetében is, melyeket könnyedén összekeverhetünk egy befőttesüvegben. Az aromákat egyszerűen csak öntsük az üvegbe, majd légmentesen zárjuk le és rázzuk össze. Ezután hűtőszekrényben napokig tárolhatjuk minőségkárosodás nélkül.
2. lépés: a tojások feltörése
A 1 kg szárazanyag általában 10-12 db tojást képes felvenni a folyékony összetevők mennyiségétől függően. Ez 10 kg szárazanyag esetén már 100-120 db tojást jelent, ezért a tojásokat tízesével érdemes egy kisebb edénybe felütni és csak ezután a keverőedénybe önteni. Így egy esetleges romlott tojás nem kerülhet nagy mennyiségű tojásba, ezzel elkerülhetjük a nagyobb veszteséget. A tojások homogenizálását nagyban megkönnyíti egy fúrógép és egy festékboltban is kapható keverőszár.
3. lépés: az édesítők és aromák tojásba keverése
Ha a tojásokat teljesen homogenizáltuk, hozzájuk keverhetjük az édesítőszereket (pl. szőlőcukor) és különböző por és folyékony aromákat. Arra minden esetben figyeljünk, hogy csak fokozatosan adagoljuk a por alakú összetevőket, hogy ne csomósodjon az anyag, ezzel megspórolhatjuk a csomók szétnyomkodását.
4. lépés: a lisztek hozzákeverése
Az előre bekevertek liszteket most kezdhetjük a tojás-aromás elegyhez keverni. Ekkor már fokozattan ügyeljünk a mértékletességre, hiszen az egy csomóba összeálló lisztlabdákat nehéz lesz megtalálni, az ilyen hiba majd csak a formázáskor dobja szét a golyót.
5. lépés: a gyúrás
Amikor a gép már nem bírja a keverést, akkor kezdődik az igazán kemény munka: a gyúrás. A masszát addig kell gyúrni és lisztezni, míg el nem válik az edénytől és a kezünktől. Ez bizony kemény feladat.
6. lépés: a formázás
Ha a gyúrás során energiát spóroltunk, és nem liszteztük-gyúrtuk a bojlit rendesen, akkor bizony meg fogunk szenvedni a formázással. Az anyag tapadni fog a kezünkhöz és a rollerhez is. A golyók gyors és méretazonos formázásához pedig a roller és a kinyomópisztoly használata elengedhetetlen.
7. lépés: a főzés és szárítás
Bár elsőre nem is olyan egyértelmű, de ez a két lépés szorosan egybefügg. A golyókat formázás után olyan mennyiségben és annyi vízbe tegyük, hogy a forrás (víz lobogása) megmaradjon. A golyók először lesüllyednek, ekkor nagyon kell figyelnünk, hogy le ne égjenek az edény aljára. Ezt sűrű kevergetéssel tudjuk megakadályozni. Egy idő után a golyók feljönnek a víz felszínére. Ezután még 1-1,5 percig főzzük őket, majd egy tésztaszűrő segítségével kiszedjük. Miután a golyókat lecsöpögtettük, azonnal kezdődhet a szárítás. A már kész bojlikat célszerű hullámpapírra szedni, és ott hagyni kihűlni. A hullámpapír a még megmaradt vizet is felszívja a bojlik alól, ami nagyon fontos, hiszen a sok fehérje miatt nagyon könnyed beindul a penészesedés, ami tönkreteheti munkánkat, és dobhatjuk ki jó pár ezer forintot érő portékánkat. Miután a bojlik kihűltek és látszólag leszáradtak, szedjük őket lyukacsos (zöldséges) rekeszekbe és azokban folytassuk a szárítást. A ládán található lyukaknak köszönhetően a bojli alulról is szárad, ezáltal nehezebben penészedik. Szerencsés helyzetben van az, aki rendelkezik szárítóállvánnyal, hiszen az nagyban megkönnyíti a szárítást. Az első két napban többször forgassuk át bojlinkat, később már elég kétszer-háromszor naponta. A szárítás során ügyeljünk arra, hogy a bojlikat páramentes, jól szellőző helyen és lehetőleg egyenletes hőmérséklet mellett szárítsuk.
8. lépés: tárolás
A bojlikat két módon tárolhatjuk: valamilyen jól szellőző zsákban, illetve fagyasztva. Valamiért nekem szimpatikusabb a fagyasztás. Több fantáziát látok benne. Egy nejlonzacskóba tegyünk annyi golyót, amennyi egy horgászathoz szükséges, majd csepegtessünk a zacsiba pár csepp, a bojli ízének megfelelő boostert és zárjuk le légmentesen. Ezek után fagyasztva hosszú ideig eltarthatók.
Aki kedvet kapott a saját bojli megalkotásához, az áruházban minden szükséges terméket, a különböző bojlis topikokban (Bojli receptek, BOJLI ABC) minden információt (köztük sok receptet) megtalál. Remélem, segíthettem a bojlizással még csak ismerkedő horgásztársaimnak, és belevágnak a bojlikészítés rejtelmeibe, amihez sok sikert és sok szép halat kívánok! Catch & Release!
kbaloo /Keresnyei Imre/