Sárkorcsolya-tánc, ismétlődő felhőszakadás, apró pontyok támadásai jellemezték a pontyfogó világbajnok Szerbia és Montenegró 2005-ös évi országos bajnokságának fináléját. Hogy kik védik majd Belgiumban a világbajnoki címet? Tartsanak velem!
A pontyfogó horgászszövetség (Carp Föderáció) horgászvíz bíráló bizottsága a bajnokság második helyszínéül a Fruška gora szigethegy egyik gyöngyszemét, a 2400 méter hosszú és 400 méter átlagszélességű erdeviki Moharač-tavat jelölte ki. Így a bajnokság szünetében a bojlizó első ligások szem előtt tartva a vadvíz kevésbé adakozó tulajdonságát, kedvükre morfondírozhattak azon, hogy az apróbb termetű pontyokra, vagy inkább a kapitális halakra horgásszanak. Számoltak azzal, hogy akinek az utóbbi bejön, az szinte biztosra veheti, hogy dobogóra kerül. Emlékezzünk csak vissza a második fordulóra, mennyire megbolygatta Mile Dragić CT húszas pontya a táblázat állását. Mindenesetre kemény küzdelem elé néztünk.
Vajon zökkenőmentes lesz-e a folytatás a megpróbáltatásokkal teli első helyszín két fordulója után?
Ahogy közeledett a kijelölt időpont, már látszott, hogy a harmadik forduló színhelyének esze ágában sincs kesztyűs kézzel bánni a pontyfogó mesterekkel, sőt rosszmájú hozzáállásával jócskán borsot is tört a pontyfogó szövetség vezetői és a versenyzők orra alá. Először a száraz időben is nehezen járható lankás partjai váltak a tömérdek esőtől csúszóssá és teljesen hozzáférhetetlenné, amivel ki is kényszeríttette, hogy a Carp Föderáció kihirdesse a bajnokság időpontjának egy héttel való eltolását. A „technikai okok” megszűntével, június 17-én, amikor a csapatok végre megkezdhették a horgászatot, azon kellett aggódniuk, hogy a hírek szerint a tavon már két hete senki sem fogott pontyot, csak az apró törpék haraptak. E verseny tétje azonban túl nagy, és minden csapatnak egyenlően mostohák a feltételek, így hát maradt a „mindent bele” mottó.
Megkezdődött a verseny. Volt, aki a kapitális pontyokat kereste, mások a „ha bármekkora ponty vagy, szereted és beveszed a bojlit, én kifoglak” elven taktikázott. Hogy ki járt jobban?
Bojan Bojanić, a nagybecskereki Carp Sistem CT tagja, akinek módszere a termetes pontyokat célozta, szombaton este még hal nélkül volt, amikor rájött, hogy az egyébként nagyméretű halakkal teli versenypálya ezúttal nem fog hatalmas egyedeket adni.
- Amikor az első napi mérlegelés eredményét megtudtam, ahol az átlagfogás 1,11 kg-nak bizonyult - magyarázta Bojan, a pontyfogó szövetség vezetője -, rádöbbentem, hogy sokunkat meglepett a tó viselkedése. Módszert váltottam, de bevallom, felkészületlenül ért bennünket, hogy 60-70 darab pontyot kell szákolnunk ahhoz, hogy az eredménylistába 4-5 kiló halfogást jegyezzünk. Csak az apró pontyok kaptak, és kiváltságos szerencsének tűnt egy-egy kilón fölüli ponty kifogása. A versenyszabályok szerint az 1 kg-on aluli fogások nem kerülnek be a versenynaplóba.
Így volt ez a harmadik forduló végső dudaszójáig. Nem volt ám minden ponty pont!
Hogy nagy volt a küzdelem, bizonyítja az, hogy a verseny végéig egyetlen csapat sem maradt méretes ponty nélkül. A forduló legnagyobb halát, egy 2,3 kg-os tükröst a Mirkić CT tagja, Mirko Jevremović kerítette horogvégre.
Csak a vasárnapi utolsó mérlegelés árulta el a győztesek nevét. Összesen 97 db méretes hal került a pontyzsákokba, ami 1,22 kg átlagtömeget jelentett. Ebből a Proizvodnja Mile Dragić Zrenjanin csapata 24,15 kg-ot, a Sremska Mitrovica-i Štuka CT 14,05 kg-ot, a Mirkić CT pedig 12,25 kg-ot fogott.
És, ha nagyhalat nem is fogtak, de ami az előző két fordulóban nem jött be, az végre itt sikerült: az összesítésben Proizvodnja Mile Dragić CT átvette a vezetést, a Soko Štark és a Sport Commerce csapata előtt. A veteránok lepecázták a KWS CT sporthorgászait, akik a harmadik forduló után az 5. helyre csúsztak.
Július 8.-án, az utolsó, mindent eldöntő IV. fordulóban a délutáni napsütés mintha maga az országos bajnokság csalija lett volna… A Moharač-tó harcmodort váltott, nem ellenkezett, megengedte, hogy a versenyzők a partjára telepedjenek és horgásszanak, és csak ekkor zúdította a pontyhorgászokra a csintalan tó szövetségese, a felhőszakadásos ítéletidő az égből azt a tömérdek vizet, amitől aztán még a botvégét sem látták a csapatok. Volt is a lejtős tóparton sárkorcsolya-tánc, apróbbnál apróbb pontykapás, csúszkálás, szákolás, pocsolyában totyogás. A tó tökéletes haditervét bizonyította a két egymást követő zivataros éjszaka.
72 órán át, a forduló végéig tizenöt legkitartóbb csapat állta és ülte a sarat, és gyűjtögette az apró halakat, mert nagyobb ezúttal sem jelentkezett. Még az éj leple alatt a közvetlen nádszélbe kimerészkedő termetes amurok sem voltak kíváncsiak a bojlikra. A verseny utolsó napján a pontyozók inkább a tó meredek partjáról és sártengeres lankáiról kivezető lehetőségeket kutatták, semmint a pontyok gyülekezőhelyét.
Végeredményben 111 db méretes ponty került a bajnokságot záró forduló pontozólistájára. A statisztika szerint az átlagfogás 1,48 kg. A Carp Racin Team versenyzője, Sremska Mitrovica által horogra csalogatott 5,05 kilogrammos ponty bizonyult a legnagyobb kifogott halnak, és a 37,95 kg összfogással ők nyerték el a IV. forduló aranyérmét is. A bronzérmet 21,35 kg ponttyal Djordje Stupovski és fia Pavle, a belgrádi Linea effe CT szerezte meg. Az összesítésben aranyat érő második helyre 32,80 kilogrammal Mile Dragić -Zrenjanin csapata, Milorad Kedža és Miodrag Mlinarić került.
Ez a második hely a szó szoros értelmében aranyat ért, hisz az összesítésben megszerzett 91 pont bőven elegendő volt a 2005. évi aranyserleg, aranyérem és az országos bajnok titulusának megszerzéséhez.
Helyezés | Csapat | Pontszám |
1. | CT Proizvodnja M.Dragić Zrenjanin | 91 |
2. | KWS CT Zemun | 73 |
3. | Soko Štark CT Beograd | 72 |
4. | Mirkić CT Vrnjačka banja | 69,5 |
5. | Sport Komerc CT Niš | 69 |
6. | Carp Racin Team Sremska Mitrovica | 64,5 |
7. | CT Vrbas | 64 |
8. | Carp sistem CT Zrenjanin | 61,5 |
9. | Linea effe CT Beograd | 59,5 |
10. | Carp team Štuka Sremska Mitrovica | 58,5 |
11. | Čigra CT Kruševac | 51 |
12. | Autosport NS CT Novi Sad | 49,5 |
13. | Lav CT Žitiste | 47 |
14. | CT Stara Pazova | 42,5 |
15. | AGROHEM Blue carp CT Novi Sad | 42 |
16. | Big carp CT Ruma | 38,5 |
17. | Enigma CT Beograd | 29 |
18. | Čari ribolova CT Nova Pazova | 26 |
19. | Vivas CT Kikinda | 23,5 |
20. | CWP CT Ćuprija | 2,5 |
Az idei pontyfogó bajnokság kellemes meglepetése a zimonyi KWS Carp Team. Az első országos bajnoksági szereplés ezüstérmet hozott a csapatnak. Ivan Kocić és Ivan Ristić mind a négy fordulóban jól horgászott, összesen 73 pontot gyűjtöttek össze, tudásuk és szerencséjük is volt, így sikerük megérdemelt. Mindössze egy pont lemaradással, 72 ponttal bronzérmesek lettek a Soko Štark CT csapat tagjai, Jovan Manojlović és Dragan Jovanović.
A Szerbia és Montenegró Pontyfogó Szövetség szabályzata szerint a bajnokság dobogósai képezik a világbajnoki keretet. Tartalék csapatként csatlakozik még hozzájuk a 4. helyezett Mirkić Carp Team, azaz Mirko Jevremović és Predrag Antonijević.
Az említett csapatok megszerezték az áhított pozíciót, amely megnyitotta számukra a lehetőséget, hogy szeptemberben Szerbia és Montenegrót képviselve megvédjék a világbajnoki címet a belgiumi ponty- és amurfogó világbajnokságon. Természetesen az utolsó szó a Carp Föderációé, remélhetőleg a szövetség hamarosan hivatalosan is közzéteszi a válogatott keret listáját.
Predrag Šimšič világbajnok, a Pontyfogó Szövetség elnöke, a harmadik országos bajnokság menetét értékelve kijelentette:
Gyakorlatban szereztünk új tapasztalatokat, amiből sokat tanulhattunk. A történéseket szem előtt tartva a Carp Föderáció megtesz minden tőle telhetőt, hogy a jövőben magasabb szintre emelje az országos bajnokság minőségét.
Hogy mi lesz Belgiumban, meglátjuk.
A világbajnoksághoz sok sikert kívánunk, fiúk. Görbüljön!
Szöveg: Kazi István
Foto: Predrag Šimšić
