Valamikor tavasszal hagyhatta el a számat az a bizonyos, önbizalomban hiányt nem szenvedő kijelentés, hogy „az a hal, amelyet nem lehet megfogni bojlival, az nem is érdekel”. Azóta sok minden történt, és számos szituáció bekövetkezett, ami mondhatni, gyökeresen megreformálta a csali kiválasztása körüli gondolataimat.
A hazai pontyállomány zöme kukoricán nő fel, ezt ismeri és ezt keresi szinte már ösztönszerűen minden aranyhasú. A rapid pontypecák esetében megtanultam, hogy ezt mindig szem előtt kell tartani!
Annak érdekében, hogy egy látványos, méretében is nagy csalikombinációt kapjak a szelektáláshoz, egy négyes horoggal szerelt előkénél kisebbet nem is kötök be. A csalikombinációm általában 3 és 5 szem között változik, ezt a pontyok aktivitásától teszem mindig függővé.
A horgászatom első negyedében elválik, hogy a pontyok mennyire táplálkoznak intenzíven. Ki kell tapasztalni, hogy az aljzaton fekvő csalit részesítik inkább előnyben, vagy pedig a balanszírozott, meglebegtetett, felemelt csalira jön több kapás.
Az esetek többségében az extrán balanszírozott verzióra érkezik a több kapás, ezt a csalikombinációt úgy érjük el, hogy nem egy, hanem kettő szilikon kukorica szemet helyezünk fel a hajszálelőkére.
Az ilyen jellegű pecához bátran válogassunk a kukorica alapú magmixek közül, de használhatunk etetésre kizárólag főtt kukoricát is.
Mindenkit arra bíztatnék, hogy legyetek kreatívak! Válogassatok a különféle típusú kukoricák közül, teszteljétek egy vízzel teli edényben a csalitok elhelyezkedését, javítsatok a balanszírozásán és a csoda nem marad el!
Forrás: Halmos Mihály
EnergoTeam
