Tavalyi év folyamán horgásztam egy nagyon jót egy számomra addig ismeretlen tavon Horvátországban, amely nagyon megtetszett, és szerettem volna mindenképpen visszamenni az ősz folyamán, de sajnos jött a pandémia és vele együtt a határzár, ami búcsút is intett a horgászatomnak. Idén nyáron viszont, ahogyan a lehetőségeim engedték, újra és nagyon felkészülten indultam útnak, amiből egy szuper horgásztúra kerekedett óriási halakkal!
A vírushelyzet miatt az eredetileg tervezett őszi túráról sajnos le kellett mondanom, így volt időm bőven átgondolni az előző horgászatomat és megtervezni a következőt, hogy még eredményesebb legyen.
Megérkezést követően a legfontosabb feladat a megfelelő hely kiválasztása volt. A hétköznapi kezdésnek hála most bőven akadt szabad állás, többek között a tavalyi helyünk is üresen állt, de szerettem volna a tó középső részére fókuszálni, így itt vertünk tábort.
A meghorgászandó távolság pontos kimérését és megjelölését követően egyből felcsaliztam és bevetettem a szerelékeimet abba az irányba, ahol majd az etetést szerettem volna kialakítani. Azért kezdtem így, mert ezt követően azonnal rakétázni szerettem volna és készültem rá, hogy a lehulló szemek vonzóak lehetnek a pontyok számára.
Az alapozó etetést az alábbi csalogató anyagokból állítottam össze:
- Főtt Tigrismogyoró Mix natúr
- SpéciAdditive - Csípős paprika kivonat
- Record Carp Stick Mix - Fűszeres Vörös Máj
- Carp Boilie főzött - Fűszeres Vörös Máj 24 mm
Az összeállítást követően érdemes picit állni hagyni ezt a csípős-fűszeres keveréket, így a száraz szemeket is megfelelően átjárja a csípős paprika kivonat. Kezdésnek nem kevés, 80(!) rakétával szerettem volna bejuttatni, ami a „kellemes” 38 Celsius-fokos hőmérsékletnél embert próbáló feladat. Mire végeztünk, kicsit „megereszkedve” huppantunk le az árnyékba, de nem nagyon kellett pihenni, mert nagyon hamar megszólalt a jelzőm, és fülig érő szájjal pattantam a botomhoz. A kontaktusfelvétel után pont olyan ellenállással találtam szembe magam, amilyenre vágytam: semmi rángatás, csak erőteljes, lassú, komótos mozgás, ami igazán jó halat sejtet. Minden méter zsinórért meg kellett dolgozni, nagyon lassan akart csak közeledni, de amint a part menti sávban található törést elérte, ő is érezte, hogy baj lehet és még kevésbé akart együttműködni, de végül a hálóban kötött ki. Az öreg tükrös bőven húsz kilogramm felett volt, ami tökéletes kezdésnek indult. Úgy gondoltam, hogy megfogtam a túra legnagyobb pontyát, de az igazság ennél sokkal szebb volt, mert a varázslat csak most kezdődött.
A horgásztúráim folyamán valahogyan mindig nagy hangsúlyt fektetek az első hal megfogására, ez számomra megnyugtató érzést biztosít, egyfajta visszaigazolás, hogy valóan jó az, amit csinálok.
A hal visszaengedését követően sikerült megtalálni a megfelelő ütemet az etetésben, és a kapások sem maradtak el, szebbnél szebb pontyok érkeztek a bölcsőbe.
Az egyik legfontosabb kérdés volt a megfelelő méretű csali megválasztása. Ezen a tavon főszezonban elég komoly a nyomás, számos versenyt is rendeznek itt, a pontyok ennek megfelelően nagyon óvatosan nyúlnak a csalikhoz. A nagyobbak nekem egyáltalán nem váltak be, viszont a kisebbek közül is fontosnak éreztem, hogy minél attraktívabbak legyenek a vízben. Korábban már elkezdtem dolgozni egy továbbgondolt Tornado csalin, amely még a Pop Up XL típusnál is nagyobb a maga 18 mm-es méretével. Ez egy egyszerű süllyedő csali azzal a kis aprósággal, hogy vízbe érést követően rétegesen oldódik a felülete. Úgy éreztem, ez jó választás lehet a nagy pontyok hazájában is.
A pontyoknak nagyon kedvére való volt az oldódó Tornádó Maxi család, szinte minden estben azonos oldódási szintnél érkeztek a kapások, ami utalt a csali éppen optimális méretére.
Ízekben nálam a Tintahal & Barack volt a favorit, mely a kezdetektől nagyon szimpatikus nekem, úgy gondolom, sokat fogok még horgászni ezzel a csalival. Lali a nyári hőség ellenére a tisztán édes ízekkel kísérletezett, amit a pontyok pozitívan értékeltek, az Édes Szamóca ízű csali meghozta egyéni rekordját egy 22 kilogramm feletti tőponty formájában.
Estére már egy kicsit azon szurkoltunk, hogy hátha hagynak minket pihenni néhány órára a halak, mert az izzasztó forróság, a sok dobás, etetés és fárasztás elég rendesen húzta lefelé az energianívónkat.
Az első éjszaka viszonylag nyugodalmasan telt, két kapás ébresztett csupán, amit annyira nem bántam, főleg úgy, hogy mindkét fárasztás 15 kg feletti pontyot eredményezett.
Az éjszakáink jellemzően nyugodtan teltek, talán négy kapás volt a legtöbb ebben a napszakban, de a harmadik este valami egészen meglepő történt. A naplementét követően erősödő szembeszél érkezett, ami kimondottan jólesett a nappali forróság után.
Már az ágyam körül pakolásztam, mikor jelzőm egy erőteljes kapást továbbított felém. A bot felemelését követően elég komoly ellenállásba ütköztem, a hal egyből kérte a zsinórt és nem is szeretett volna lassítani. Nagyon lassan, közel negyven perc után sikerült a parti sávba kényszerítenem, de látni még mindig nem láttam, hogy vajon kivel is hozott össze a sors. Először csak egy hatalmas, teliholdszerű oldal villant meg a lámpa fényénél, de nem akartam hinni a szememnek. „Nem, ekkora tükörponty egyszerűen nem létezhet!”, mondtam ki hangosan. Viszont néhány perc elteltével, amikor felfeküdt a felszínre, bizony be kellett látnom, hogy igenis létezik, és itt van, az én horgomon, és már csak néhány méter választja el a merítő száktól. Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, ahogyan átcsúszott a keret peremén, és magaménak érezhettem ezt a fantasztikus halat. Sok éven keresztül egy 24 kilogramm feletti tőponty jelentette az egyéni csúcsomat, amit éreztem, hogy most sikerülhet túlszárnyalnom ezzel az öreg tükrössel.
Fantasztikus horgásztúrát sikerült zárnunk, ahol számos húsz kilogramm feletti fogást sikerült elkönyvelnünk, közöttük új egyéni csúcsokat is. Nagyon sok hasznos tapasztalattal gazdagodtunk, amelyeket remélem, hamarosan ismét kamatoztathatunk egy újabb kaland keretein belül.
Haskó Tamás
Videó: Haskó Tamás, Barna Lajos, Takács Péter
