Batéi sokadalom

Batéi sokadalom

A környékünkön lévő eldugott, számomra ismeretlen vagy csak hallomásból ismert horgásztavak felkutatása és a Haldorádó termékek újabb próbája közben akadtam rá egy gyöngyszemre, ahol sikerült több élménydús horgásznapot eltöltenem. Ha velem tartotok, elmondom az egyik ilyen nap részleteit.

A Batéi-tó Kaposvártól 15 km-re található, a 61 sz. főútról könnyen megközelíthető, halban gazdag horgászvíz. A tóban a természetes akadók remek menedéket nyújtanak az uszonyosoknak.

Jó kis búvóhely

A tópart szépen rendben tartott, gondozott, a parton körben esőbeállók találhatók. A stégek nekem ugyan kicsinek tűntek, de a partról is kényelmesen lehet horgászni.

Ezek a stégek versenyládához készültek

A halőrház melletti tető alatt sorakoznak a pakolást segítő kiskocsik. A tógazda és a halőr készségesen segít mindenkinek. Akit érdekel, a vízről minden információt megtalálhat a tó honlapján.

Az első horgászatunk során Dani fiammal zuhogó esőben látogattuk meg a vizet, ám nem kevés sikerben volt részünk. Haldorádó Nagy Ponty etetőanyaggal, Nagy Ponty és Magyar Betyár kukorica tuning csalival a szakadó eső ellenére is sok szép halat fogtunk.

Szép halak az első túráról

Ezért határoztam úgy, hogy ismét ellátogatok ide. Párommal, Lilla lányommal és Sándor fiammal egy szép, napsütéses reggelen felkerekedtünk és útnak indultunk a tó felé. A vízhez kiérve egy jónak tűnő helyen megálltunk és előpakoltuk a „fegyvereinket”.

Készülődés a bevetésre

A vizet kémlelve észrevettem, hogy a tóban lévő egyik természetes akadó mellett nagyobb a mozgás, ezért úgy döntöttem, hogy az egyik bottal ezt, a velem szemben lévő száraz bokor szélét fogom meghorgászni, a másikkal pedig a nyílt víz felé dobtam.

Ez volt az egyik nyerő hely

Sándor fiam most ismerkedik a feederbotos horgászattal, emiatt úgy terveztem, hogy megpróbálom még jobban megkedveltetni vele ezt a technikát. Kezdeti bizonytalan lépéseit segítve közösen összeraktunk neki két szerelést, közben igyekeztem érthetően elmagyarázni a szerelék összeállításának lényeges elemeit és az általam leggyakrabban alkalmazott fogásait. Orsóira csévélt 22-es főzsinórok gubancgátlós etetőkosár alá kötött 0,12 mm-es Sufix Feeder Braid előkén lógó 8-as Gamakatsu G-Carp Super Hook-ban végződtek. Az én 360-as és 390-es MH D.G. Spro Pellet Feeder pálcáimon a 0,22 mm-es Spro Carp Maxx főzsinóron 0,12 mm-es Sufix Feeder Braid, illetve 0,18 mm-es Spro Vision előkék lógtak ugyanolyan kosarakkal és horgokkal, mint a fiam két szerelésén.

Leggyakrabban használt végszerelékem felcsalizva a Haldorádó Nagy Ponty etetőanyaggal és Red Tuning Nagy Ponty pellettel

Amíg az etetőanyaggal és a szerelék elkészítésével foglalatoskodtunk, addig Lilla lányom spiccbottal vallatta a part menti vizet, de nem sok sikerrel, ezért úgy döntött, hogy inkább önkéntes segítőnk lesz. A segítő kéz elkélt a nap folyamán, mert nemegyszer volt, hogy Sanyával egyszerre fárasztottunk, és a lányom merítette meg a halakat egymás után. A nap végére már profi módon kezelte a merítőt.

Merítésben már profi

Az etetőkosarakba a már első alkalommal is kiválóan teljesítő, maroknyi konzervkukoricával felturbózott Haldorádó Nagy Ponty etetőanyagot töltöttünk.

A mai etetőanyag keverék

A horgokra 6-mm-es neonzöld technopufival könnyített giliszta és Haldorádós Nagy Ponty kukorica tuning szendvics, illetve a hajszálelőkékre szivaccsal megemelt Haldorádós Nagy Ponty Red Tuning pellet került.

Ez a szendó délelőtt volt igazán jó

A délelőtt folyamán a gilisztás kombináció volt a nyerő, míg délután a pellet jött be jobban a halaknak. Az első kapásra nem kellett sokat várni, fiam botja szépen görbült. Egy ügyes fárasztás végén lányom szákolta meg a szép kis tükröst, ami fertőtlenítés és fotózás után mehetett vissza a vízbe.

A nap első hala

A jó kezdést még jobb folytatás követte. Kapás, bevágás, fárasztás, merítés, horogszabadítás, fertőtlenítés, fotó és visszaengedés, és ez így ment szinte egész délelőtt. A közös örömpecából rövidesen kisebb házi verseny kerekedett. Fiam ügyesen fárasztotta egymás után a potykákat, nekem is kapaszkodnom kellett a botjaim végébe, hogy ne maradjak alul a csatában. Dél környékén alábbhagyott a kapás intenzitása, fiam egy szép kis nyurgával, én egy szabvány tövessel zártam a délelőtti etapot. Végre levegőt is vehettünk és elfogyaszthattuk az elemózsiánkat.

Egy nyurga ebéd előtt…
… és hozzá egy töves

Ebéd után próbálgattam a csalikat sorban, de vissza kellett térnem a fent említett pellethez, mert csak ezt voltak hajlandóak megenni a bajuszosok. Fiamnak tanácsoltam, hogy próbálkozzon ő is a Haldorádós Nagy Ponty Red Tuning pellettel.

A délután nekem indult be jobban, előbb egy érdekes pikkelyes szépség, majd egy kis fekete görbítette meg a spiccet, de fiam hamar behozta a lemaradását, mert sikerült megakasztania és ügyesen kifárasztania egy 5,6 kg-os tükröst.

A délutáni forduló első…
… és második hala
Sanya a nap legnagyobb halával

A sikeres merítés után fertőtlenítés majd fénykép, és a rövid gyönyörködés után ő is mehetett vissza az éltető elemébe.

Szabad vagy!

A visszaengedés után fiam leült és fülig érő szájjal, remegő kézzel ivott egy nagy pohár vizet, majd közölte, hogy ez volt az eddigi legnagyobb pontya. Ez a hal megsokszorozta a halfogás iránti vágyát és még nagyobb kedvvel dobta be újra a szerelését.

A Nagy Ponty Red Tuning pelletre megindultak a kapások, egymás után húztuk a halakat. Lányom szorgalmasan ingázott kettőnk között a merítővel, míg párom igyekezett mindent megörökíteni az utókor számára. Sajnos e szándékát majdnem meghiúsította a lemerülő akku, de szerencsére sikerült elemet szerezni és (ugyan lemaradt néhány kép, de) a lényeg megvan. A két Döme Gábor nevével fémjelzett Pellet Feeder botomat megdolgozták a pikkelyesek rendesen.

Kapásra váró pálcák
Munkában a D.G. Pellet Feeder

Az egyik halam fárasztása közben lányom érdeklődött, hogy „orsós bottal hogyan lehet kifárasztani a halat?” Magyarázat helyett a kezébe nyomtam a botot és közben magyaráztam neki a tennivalókat.

Az oktatás

Nagyon élvezte a kialakult helyzetet, ügyesen pumpálta a halat kifelé, de hamarabb elfáradt, mint a vonal másik végén lévő potyka, így kisvártatva visszakaptam a botomat. Megbeszéltük, hogy a tavaszi szezont úgy kezdjük, hogy ő is „orsós” bottal horgászhat már.

A nap végére kellemesen elfáradtunk, de élményekkel gazdagodva gondoltunk vissza az elmúlt napra. A háziversenyt nagyon szoros küzdelemben egy pontynyi előnnyel én nyertem, de súlyra Sanya végzett az élen.

A nap mérlege: 25 db ponty, 4 szakítás és pár leakadás. Itt kell érdekességként megjegyeznem, hogy az első horgászaton Danival több nagyon szép dévérkeszeget fogtunk, míg ezen a napon csak pontyok jöttek. Összegzésként minden jól vizsgázott, fogósak voltak a csalijaink (a 25 db pontyból 14 db a Haldorádós Nagy Ponty Red Tuning pelletre érkezett, a többi a giliszta-kukorica-pufi szendvicsen akadt fenn), remekül működött az etetőanyag és el is fogyott nap végére, jól dolgoztak a botok és mi is nagyon jól éreztük magunkat.

Azt hiszem, két fővel sikerült növelni a feederbotos horgászok népes táborát, mert mindkét fiam ezt a technikát választotta a sokféle horgászmódszer közül. A hazaúton megbeszéltük, hogy ide visszatérünk ismét, de tovább keressük azokat a vizeket, amelyeket még nem ismerünk és ott is kipróbáljuk ezeket a csalikat és etetőanyagokat.

Mindenkinek hasonló élményeket kívánok!

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: