Már egy ideje beszéltük, hogy össze kéne hozni egy jó kis feederezést a kemény fagyok előtt, azonban valamiért mindig csak halogattuk a dolgot. Végre mindkettőnknek volt egy szabad hétvégéje, ezért elhatároztuk, hogy a szombati napot horgászattal fogjuk tölteni és meglátogatjuk az ácsi pontyokat. Az előrejelzéseket nézegetve 5-12 fokos hőmérsékletre és napsütésre, néhol gyenge szitáló esőre volt kilátás.
Én éjjeli műszak után fél 7 körül érkeztem meg a tóra. A hőmérő 4 fokot mutatott. Az autóból kiszállva jobbnak láttam, ha felveszem a kabátot is, mert nem kicsit fáztam. Mindössze egy zacskó Ördögűző etetőanyagot kevertem be, azonban mikor át szerettem volna törni a rostán, akkor kellett ráébrednem, hogy azt bizony előző nap elfelejtettem betenni a kocsiba. A megfelelő állag elérése után egy dl csontit is raktam a kajába. Krisztián cimborám is megérkezett a partra. Végre megkezdtük a horgászatot. A parttól 25-30 m-re dobáltunk meg egy sávot és ezt is horgásztuk meg. Mindketten feederrel vettük üldözőbe a halakat.
Mindkét feederbotomra, a 360-asra és a 390-esre is 30 g-os Method Flat Feeder kosarat kötöttem fel. A főzsinórom mindkét boton 0,20 mm átmérőjű volt. A 0,10 mm-es fonott előkezsinórra 12-es méretű Gamakatsu horgot kötöttem fel, erre ment a 7 mm hosszú csalitüske. A két szerelék csalitüskéjére egyaránt gumikukoricát tettem. Az egyikre fokhagymás ízesítésűt, a másikra pedig egy 10 mm-es ananászos SpéciCorn került fel. A kosarak megtöltése után bedobtam a szerelékeket is a vízbe. Egyiket a parttól 30 m-re, a másikat pedig kicsit közelebb, olyan 20-25 m-re. Az első kapásra nem is kellett sokat várni, a bedobás után 20 perccel egy 0,5 kg körüli ezüstkárászt szákoltam meg, amit még négy társa követett. Az újabb bedobás után az eddigieknél jóval erőteljesebb kapással tudatta valami, hogy érdeklődik a csalim iránt. A bevágást követően egy tőpontyot szákolhattam meg. A ponty megfogása után újra a kárászok lepték el az etetést, de nem is bántam, hiszen a 0,5 kg körüli példányok remek szórakozást nyújtottak.
Egy idő után a kárászok is megálltak, vagy félóráig egy mozdításom sem volt, ezért is úgy gondoltam, kiveszem a jobb oldali botomat. Azonban kitekerés közben másik botom nyeletőfékje megszólalt. A bevágást követően a hal egyből le is vitt 30 m zsinórt. Megkezdődött a küzdelem! A vékonyzsinór miatt inkább jobbnak láttam, ha nem erőltetem a fárasztást. Bő negyedóra múlva végre megpillantottuk ellenfelemet, egy szép tőpontyot. Elsőre látszott, hogy 10+-os hal akadt a horgomra. Még 10 percig játszottam vele, mire végre a szákba terelhettem. A mérlegelés és fertőtlenítés után vissza is engedtem éltető elemébe ellenfelem. A hal pontos 13,78 kg volt.
Ezután Krisztiánnak is kapása volt, azonban félórás fárasztást követően elment a hal: egy szereléket fogott ki, amibe az ő szereléke akadt. Nem bánkódtunk, legalább megszabadult tőle a hal.
Sikerült még egy tükörpontyot fognom, ami méltó befejezése volt a horgászatnak. Azonban arra a bizonyos „i”-re a pontot a kapitális, öreg töves tette fel. Halban gazdag jó kis őszi pecát tudhatunk magunk mögött. Biztos vagyok benne, hogy még idén visszatérünk ide az Öntöző-horgásztóra és remélhetőleg hasonló élményekkel leszünk gazdagabbak.
Írta: Horváth Viktor (Vitya)
