Kovács Zoltán budapesti horgásztársunktól kaptam ezt a levelet: „Magam is megszállott finomszerelékes horgász vagyok és - ha a vízállás is lehetővé teszi - a Dunán horgászom rakós bottal. Sok szép halat, főként nagytestű dévérkeszegeket és jászokat fogtam az ősszel. Alapvetően elégedett vagyok fogásaimmal, de hát ugye az ember mindig többet akar! Van egy halfaj, amely egyelőre csak álom a számomra. Képtelen vagyok márnát fogni. Mit csináljak, hol keressem, hogy végre fogjak legalább egyet? Van erre még ebben az évben reális esélyem?” Mivel ez a kérdéskör az őszi időszakban mindig aktuális és sokakat érdekelhet, kiemelt módon foglalkozom Zoltán témaindító levelével.
A márna egyik olyan nemes halfajunk, amely évközben szinte teljesen eltűnik a horgászok elől. Főként a kitartó, ősszel, késő ősszel, sőt télen is szerencsét próbáló horgászokat jutalmazza kapásaival. Ez nem jelenti azt, hogy nyáron nem lehet márnát fogni! De ennek reális esélye a legmelegebb hónapokban igen kicsi. A márna ekkor a legnagyobb sodrásból, a meder közepéről nemigen merészkedik a partközelbe, vagy pedig egyszerűen mire eljutna a felcsalizott horgunkhoz, valamilyen mohóbb keszegféle megelőzi az óvatos „nagyvadat”.
Késő ősszel azonban „elkopnak” az apróságok és a lényegesen ritkább kapások mellett jelentősen megnő a fogható halak egyedsúlya. Ha ekkor kedvére való táplálékot talál a márna koma, nagy biztonsággal fogható.
A legfontosabb kérdés, hogy hol kell keresni? Azok a nyáron és ősszel bevált jó dévéres helyek, amelyeket ráadásul már kellően kiismertünk, nagy valószínűség szerint a márnának is megfelelnek. Az én dunai helyeimet sem úgy különböztetem meg, hogy ez kizárólag dévért, a másik pedig csak márnát ad. Ahol nyáron és kora ősszel a dévérek jöttek, ugyanott késő ősszel és tél elején nagy jászokat és márnákat lehet fogni. Ez a természet rendje.
A következő létfontosságú kérdés, hogy mi az a csalogatóanyag, amellyel felkelthetjük a márna érdeklődését? Több évnyi kísérletezés és sok-sok próba után rá kellett döbbennem, ha a víz hőmérséklete 10 Celsius-fok alá süllyed, már nagyon kevés dolog izgatja fel hőn áhított halainkat. Majdnem ki lehet jelenteni, hogy nincs értelme etetőanyagot bedobni a folyóvízbe! No de akkor mivel csaljuk horgászhelyünk közelébe a halakat? Főként élő anyaggal! Ez nagymennyiségű csontkukacot jelent. Ezt garantáltan megeszik még a hideg vízben is! Sokat kísérleteztem azzal is, hogy mit fogyasztanak még el a finnyás folyóvízi halak ebben az időszakban a csontkukacon kívül. Próbáim alapján egyértelműen állíthatom, hogy biztosan megeszik a főtt kendert és az alacsony halliszt- és halolaj-tartalmú, gyorsan oldódó, hamar felpuhuló, apróbb szemű (4-6 mm átmérőjű), úgynevezett Carp pelleteket is. Ezek közül a legjobbak a Van Den Eynde Carp pellet normál halas és strawberry (földieper) ízesítésű változatai. Mindezt kaviccsal megnehezítve, csontiragasztó porral kőkeményen megragasztva lehet a kívánt helyre etetőcsészével betenni (ha a rakós botos horgászatról van szó).
Őszi/téli márnás receptem
- 2,5-3 liter csontkukac
- 4 kg kavics
- 0,5 kg Van Den Eynde Carp Pellet Strawberry 4 mm
- 0,3 kg Van Den Eynde Carp Pellet Fish 6 mm
Mindez csontiragasztó porral kőkeményen megragasztva
Ha van a közelben érdeklődő, biztos, hogy 1-2 órán belül lesz kapás. De többnyire már az alapozó etetés (5-10 gombóca) után, néhány percen belül „elüti” valami az úszót. Ha viszont 3 órán belül - folyamatos etetés mellett!- nincs egyetlen kapás sem, akkor nincs értelme tovább maradni. A kiválasztott helyen nincs márna.
A márnázás során bevethető megfelelő szerelékről is érdemes néhány szót ejteni. Egy kellően erős pontyos rakós bot elengedhetetlen, amelybe bizony a legvastagabb (2,2-3 mm) csőgumik vagy 2 mm átmérőjű tömör gumik jöhetnek csak számításba. Annak ellenére, hogy óvatos és félénk hal a márna, mégsem annyira érzékeny a zsinór vastagságára és horog méretére. Pont ez a szerencsénk! Így nem gond, ha a horogelőke vastagsága akár 0,20 mm-nél vastagabb. Egy ilyen szerelékkel már a legnagyobb, legerősebb márnák megfogása sem jelenthet problémát, és fárasztásuk nem csupán élmény marad…
