Az oldal sütiket használ a megfelelő működés érdekében.
Idén nem keszegeztem még egy igazán jót, persze pontyozás közben fogtam párat, de az április nálam általában a dévérek hajszolásáról szokott szólni. Most pedig már benne vagyunk a nyárban. A hétvégén azonban sikerült pótolni ezt a hiányt, egy rövid délelőtt alatt szép zsákmányt sikerült kivarázsolnom a vízből.
A vasárnapi ebéd után arra jutottunk, hogy ki kéne menni valahova kergetni a halakat egy kicsit. Egy jó kis keszegezéshez volt leginkább kedvem. A kérdés már csak az volt, hogy hova… Győr a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, ezért is hívják a vizek városának. Szerencsés vagyok, mert rengeteg horgászhely van a közelemben. A választásom végül kedvenc csatornámra esett, ahol egy remek délutáni pecában volt részem.
A hétvégi horgászatról bőven maradt csalim és etetőanyagom is, ezért úgy gondoltam, kedden munka után ellátogatok az Iparcsatornára és rakós bottal veszem üldözőbe a halakat. Célhalam elsősorban a dévérkeszeg volt, azonban a szokásosnál erősebb szerelékkel készültem az etetésre beeső pontyok miatt. A rövid idő alatt sok szép halat sikerült a partra terelnem, így egy remek pecával zártam a napot.
A rakós botos módszer a horgászversenyeken talán a leggyakrabban használt technika. E módszer segítségével tudjuk az etetésünket a lehető legpontosabban meghorgászni, így a part közelébe csalt halakat a legeredményesebben megfogni. A rendkívül finoman összeállított szerelékkel hihetetlen eredményeket érhetünk el akár versenykörülmények között, de egy sima hétvégi pár órás horgászat során is. Mivel a hétvégén nem volt sok időm a horgászatra, úgy gondoltam, pár órára ellátogatok a lakhelyemhez közeli csatornára és rakós bottal veszem üldözőbe a halakat.
Egy új cikksorozat keretén belül különféle horgászmódszerekkel fogom felkeresni a legkülönfélébb folyószakaszokat és megpróbálom eredményesen üldözőbe venni aktuális célhalaimat. A cikksorozat stílszerűen a „Húzós vízben” címet kapta, ezzel is utalva arra, hogy a sorozat célja a nehezen meghorgászható, erősen sodró folyóvizek népszerűsítése, illetve az egyes szituációkban felmerülő problémák alternatív megoldásainak ismertetése. Az első részben a márnák nyomába eredtem, nem is eredménytelenül…
Esetem a Korógy-érrel és a Kurcával történt, mikor is Laci barátomtól meghívást kaptam ide, hogy Szegvárnál próbáljuk ki az egyiket. Nem igazán tudtunk dönteni, hiszen előző nap bejárta a környéket, kaptam képeket is, és csakugyan mesébe illő volt, amit láttam. Végül abban maradtunk, hogy majd reggel menet közben eldöntjük.
Már jó ideje szerettem volna elmenni a Hármas-Körösre úsztatni egyet, de sajnos egy ideig még nem jön össze a dolog. Viszont hogy kárpótoljam magam, arra gondoltam, csapok egy olyan rakós botos pecát, amilyen a nagykönyvben is meg van írva! Tudok is egy helyet a Tiszán, ahol ezt meg lehetne ejteni. Nosza!
A tiszai horgászatok - mint általában a folyóvizek - mindig sok meglepetést tartogatnak számunkra. Ugyanaz a víz soha nem ugyanazt az arcát mutatja, a meder, a sodrás, az odacsalható halak mindig változnak. Ebben az élménybeszámolóban azt szeretném elmesélni, hogyan csöppentünk váratlanul a Tisza talán legismertebb jelensége, a tiszavirágzás közepébe. A továbbiakban egy élményekben, és - a kérészrajzás ellenére - halban gazdag horgászatról számolok be, nem elfeledkezve néhány apró trükkről és fogásról, ami hatékonyabbá teheti folyami horgászatainkat.
A dunai horgászatok számomra évek óta az ősz kezdetét jelentik… No de hol van még az ősz? Szerencsére távol! Most élvezzük a kellemes meleget és a nyári napsütést, akár a Duna-parton, ahová a szokatlanul alacsony vízállás miatt tavasszal és nyár elején is érdemes volt már ellátogatni. Olyan helyeken és olyan körülmények közepette horgászhattunk, amelyek az év első felében - a rendszerint magas vízállás miatt - megközelíthetetlenek. Most azonban minden adott volt egy dunai pontykalandra, kár lett volna kihagyni!
Számomra a tél egyet jelent a keszeghorgászattal (bár, mint ahogy nem rég láthattátok, a pontyozást sem vetem meg :). Ha csak tehetem, ilyenkor a különféle csatornákat, kisebb folyókat horgászom úszós módszerekkel. A vizsgaidőszak leteltével végre lett egy kis szabadidőm, ezért kilátogattam egyik kedvenc folyómra, a Fekete-vízre. Azt mindenképpen érdemes számításba venni, mielőtt elindulunk, hogy ilyenkor a helyválasztás szerepe rendkívül felértékelődik…
A nagy folyó kiszámíthatatlansága, változatossága és vadsága minden alkalommal ámulatba ejt. Amikor már azt hiszem, hogy kiismertem és nem tud újat mutatni számomra, akkor döbbenek rá, hogy valójában még nagyon sok dolgot nem tudok a Dunáról és a benne élő halak viselkedéséről. Késő ősszel több új helyet is felfedeztem és eredményesen horgásztam meg. Ezek közül az egyik helyen rakós bottal, a part szélében tudtam pontyokat fogni! Hogyan lehet a Duna vad harcosait a hosszú bottal megszelídíteni? Az írásból minden kiderül!
A Duna folyó az egyik kedvenc vizem, amely idén nagyon nehezen volt sokáig megközelíthető. A legszokatlanabb időszakokban is magas volt a vízállása, és megközelíthetetlen a partja. De minden rosszban van valami jó, tartja a mondás. A tartósan magas vízállásnak köszönhetően viszont az apró ivadékok annyira megerősödhettek, hogy a lassan visszahúzódó vízzel gond nélkül térhettek vissza a főmederbe, megalapozva ezzel sok-sok év eredményes horgászatát.