Tesztre készen

Tesztre készen

Biztosra veszem, hogy a legtöbb horgászban felmerültek már bizonyos kérdések. Olyan kérdésekre gondolok, melyekhez ha társulna a válasz, nagyban megnövekedne a peca eredményessége. A legtöbb sporttárs a különféle szaklapokból illetve szakirodalmakból reméli a választ, ám vannak olyanok is, akik önerőből szeretnék meglelni azokat. Én leggyakrabban az utóbbi megoldást szoktam választani, de rengeteg hasznos információt szereztem már a különféle sajtótermékek útján is. Érdemes hát olvasni őket, mert segítségükkel, új ismeretekkel gazdagodhatunk. Legutóbb a finomszerelékes technikával és az etetőanyagokkal kapcsolatban merültek fel bennem kérdések, amelyekre a választ egy intenzíven telepített kavicsbánya-tavon szerettem volna megtalálni.

A horgászat során, mindenképen azt ki szerettem volna deríteni, hogy a finomszerelékes technika vajon egy olyan tavon is győzedelmeskedik-e, ahol az éhes halak gyanútlanul vesznek fel minden táplálékot. Ennek érdekében egy érzékeny machbotot állítottam szembe egy klasszikus 80-100 gr-os fenekezővel. Az éhes hal állítólag mindent megeszik. Ezt a jelenséget már jómagam is tapasztaltam. De mi a helyzet akkor, ha az üres gyomrú pikkelyeseknek még választási lehetőségük is van? Úgy gondolom, hogy az előbb említett rövid gondolatokból már mindenkiben körvonalazódott a teszt második és egyben utolsó része. Konkrétan arra voltam kíváncsi, hogy a natúr vagy az ízesített etetőanyagokkal lehet jobb eredményeket produkálni.


Etetőanyag az előzetes értesülések tükrében

A nyerő kombináció natúr csemegekukorica+Amino-Dope

Van néhány olyan ismerősöm, akik rendszeresen látogatják a tavat. A tőlük kapott információk figyelembevételével állítottam össze az etetőanyagot. A törzsvendégek szerint kizárólag szemes etetőanyagot szabad alkalmazni. Ennek az, az oka, hogy a tóban rengeteg apró keszeg is található. A nagyobb testű halakat mágnesként vonzzák a főtt magvak, ám a kisebb keszegeket csak minimálisan csábítja. Ésszerűnek tűnt a kapott információ, így hallgattam is az okos szóra. Ennek tükrében az etetőanyag kizárólag friss dobozos csemegekukoricából tevődött össze. Egy kisebb fajta lezárható tetejű vödörbe négy doboz csemegekukoricát öntöttem. Ezután kb. 0,75 dl Top Secret Amino Dope-t adtam a magvakhoz, majd a légmentesen lezárt vödör tartalmát alaposan összeráztam. Természetesen mindezt az indulás előtti percekben hajtottam végre. Ennek köszönhetően a szemek némileg magukba tudták szívni a kellemes illatot.


Indulhat a peca!

Először a fenekező cuccot vettem kézbe. A felső horgot ízesített, míg az alsót natúr kukoricával csaliztam fel. A felszerelést pontosan az etetés közepére sikerült dobnom, amely a parttól kb. 60 m-re egy vízbe dőlt, bokor előtt terült el. Az etetés során kettő marék ízesített, és ugyanannyi natúr kukoricát szórtam a túlpartról a kiszemelt helyre. Csaknem egy óra telt el az első bedobás óta, és még egyetlen kapássom sem volt. Már a szerelék kivételének a gondolata foglalkoztatott, amikor a karika hirtelen a bothoz ragadt. Meglepetésemben a szokásosnál jóval nagyobb bevágással reagáltam. A megakasztott hal furcsamód nem tanúsított túl nagy ellenállást, így rövid időn belül a merítőbe tudtam vezetni. A fenekező horgászatból még kb. 2 óra volt hátra. Ez alatt az idő alatt még három kapást könyvelhettem el. A horgászat első részének lezárulásakor két pontyot, és egy keszeget sikerült fognom. A dolog érdekessége, hogy a három halból kettő az ízesített kukoricát részesítette előnybe. Miután a kifogott halakat visszaengedtem, kezdetét vette a finomszerelékes machbotos horgászat.

A zsinórsüllyesztés elhagyhatatlan művelete lehetetlenné tette a túlpart meghorgászását. Nem tudtam tehát a csalit ott felkínálni, ahol a fenekező felszereléssel sikerült, pedig a legtöbb halmozgást az előző horgászat színhelyén lehetett látni. A túlparton ideálisnak tűnő haltartó helyet nem fedeztem fel, így a meghorgászni kívánt terület kiválasztása nem a halak tartózkodási helyének ismeretén alapult. A machbotot minden különösebb erőlködés nélkül megsuhintottam, majd az úszó tőlem kb. 25-30 m-re érte el a vizet. A zsinórsüllyesztés elvégzése után kb. 15-20 m-re kandikált ki a vízből, a precízen besúlyozott waggler. Ezután filccel megjelöltem magamnak a pontos távolságot, hogy a későbbiekben véletlenül se tévedjek el az etetésről. A vízmélységet rendkívül alaposan bemértem, majd az eresztéket úgy állítottam be, hogy a felcsalizott horog a fenék felett néhány centivel lebegett. A felszerelést a megfelelő helyre jutattam, majd ezután kezdetét vette az etetés. Egy megbízható csúzlival kettő marék natúr, és kettő marék ízesített csemegét lőttem az úszó köré. A beetetés után 2 perccel egy lassú kiemelős kapásnak vághattam be. Hamar kiderült, hogy elsőként egy aprócska keszeg talált rá a horgon elhelyezett csalira. Az úszós horgászat lehetetlenné tette a két horog használatát, ezért a teszt kedvéért az első másfél órában natúr, míg a horgászat második fázisában ízesített kukoricát tűztem a horogra. Fontos, hogy a ráetetés során fele-fele arányban lőttem az ízesített és a natúr szemeket. A szél közben egyre jobban felerősödött, így egyre rövidebb ideig tudtam a csalit az etetés fölött tartani. A gyorsan száguldó csali iránt folyamatosan voltak érdeklődők, de sajnos minden kapás után csak egy apró keszeget emelhettem ki a vízből. Így ment ez kb. fél óráig, mert ezután gyökeresen változtattam a taktikán. A zsinórra még 2 gr ólmot csíptettem. Az úszó ekkor már nem bírt a felszínen maradni és elsüllyedt. Az eresztéken 5 cm-t állítottam, így bőven kilátszott az úszó antennája.

A machbotos horgászat első áldozata ez a 1,5 kg-os tükörponty lett

Nem telt bele sok idő és máris követte őt a társa

A változtatást követően kb. 15 percig egyetlen kapásom sem volt, ám ezután az úszó villámgyorsan elmerült. A bevágást követően rögtön éreztem, hogy végre egy komolyabb ellenféllel hozott össze a sors. A hajlékony bot hamar felőrölte a hal erejét, így röpke 5 perces fárasztás után sikerült megszákolnom. Az első áldozat egy 1,5 kg-os tükörponty volt. Őt követte még három hasonló méretű társa. Nagyon örültem annak, hogy végre sikerült megtalálnom a halfogás módját. Biztos voltam benne, hogy még sok meglepetés vár rám a hátralévő időben. Ez a gyanúm a horgászat második, és egyben befejező fázisában be is igazolódott. A peca záró szakaszában már kizárólag csak ízesített csemegekukoricát tűztem a horogra. Nem kellett sokáig unatkoznom, mert alig hogy vízbe ért a szerelék, a waggler máris kapást jelzett. A bevágás után valami víz alatti titokzatos idegen, őrült tempóban a túlparti bokor irányába indult. A bot és az orsó közötti összhang tökéletes volt, és a zsinóron sem lehetett kivetnivalót találni. A felszerelés tehát tökéletes volt, csak az volt a kérdés, hogy jól akadt-e a horog. Közel negyed óra eltelte után derült ki, hogy alaptalan volt minden félelmem, mert a horog stabilan ült a bő 5 kg-os tükörponty szájszegletében. A fantasztikus fogás után még 50 perc állt a horgászt rendelkezésére. E rövidke idő alatt szinte folyamatosan fárasztottam, és 7 pontyot, valamint 2 gyönyörű compót sikerült a kamera elé kényszerítenem.

A finomszerelékes technikák alkalmazásával, sokkal több halat sikerült fognom, mint a klasszikus fenekezős módszerrel. Az érzékeny machbot csodálatosan dolgozott

A küzdelemnek mindjárt vége

Ez az 5 kg-os tükörponty a horgászat legnagyobb halát képviselte. Külön öröm volt a számomra, hogy machbottal sikerült fognom, és ráadásul az ízesített kukoricára csábult el

A visszaengedés előtti pillanatok

Még pár másodperc és szabad vagy!

Mára már eljutottam addig, hogy a hal visszaengedése legalább akkora élményt nyújt, mint a megfogása. Nem volt ez mindig így, de a változáshoz idő kell!

Ezek a tükrösök nem bírtak ellenállni az ízesített kukoricának

Ritka vendég nálam a compó, ám most mégis sikerült fognom belőlük

Összegzés

A leírt élményekből kiderül a teszthorgászat eredménye, ezért nem is szeretném túl hosszasan ragozni azt. A lényeg az, hogy akkor sem szabad feladni a reményt, ha már minden veszni látszik, inkább a csüggedés és bosszankodás helyett finomítsunk a szereléken, és kitartóan kísérletezni kell a különböző ízekkel. Ha e képen cselekszünk, előbb vagy utóbb beköszönt majd a jutalom, egy szép hal személyében.