SPRO Hardliner LCS-ST 6300 gyorsteszt

SPRO Hardliner LCS-ST 6300 gyorsteszt

A nyeletőfékes orsók a bojlis horgászat oldalvizén eveztek be a hazai köztudatba. Mára a legtöbb gyártó teljes méretválasztékot kínál ebből a gyártmányából, ezért a pontyozáson túl egyéb területeken is elterjedt a használatuk, hiszen a legtöbb fenekező jellegű módszernél ki lehet használni vitathatatlan előnyeiket. A finom végszerelékre bátran és gyanútlanul kapó, nagyobb testű halak nem egy horgászt megtréfáltak már - akár a lába mellől röptetve el a botot - így a feeder- és pickerbotos horgászat eszköztárában is hamar népszerűvé váltak a nyeletős orsók. A SPRO ezekhez a finomszerelékes, fenekező módszerekhez ajánlja Hardliner LCS-ST 6300 típusú orsóját, amelyet most tüzetes vizsgálatnak vetünk alá.

Szépség, erő és megbízhatóság jellemzi a Srpo Hardlinert

Méret:
30
Méretsor:
20, 30, 40, 50
Súly:
341 g
Áttétel:
5,3:1
Visszaforgásgátló:
fokozatmentes
Fékrendszer:
elsőfék + hátsó nyeletőfék
Csapágyak:
5+1
Zsinórkapacitás:
210 m / 0,30 mm
Egy hajtókarfordulattal
feltekert zsinórmennyiség:
70 cm
Ház anyaga:
műanyag
Dob anyaga:
alumínium
Tartozék:
alumínium pótdob
Ár:
10.900 Ft
A gyártó honlapja:

Az orsók divatjában a korábban általános matt szürke-fekete színvilággal szemben a csili-vili, csupa króm dizájn tört előre az utóbbi években. A SPRO Hardliner is ezt a trendet erősíti, de a jó ízlés határain belül maradva. A törtfehér, gyöngyház színű festés, az elegáns, esztergált hajtókar, és az arany szegélyű dob egységes, esztétikus külsőt kölcsönöz az orsónak. A ház teherbíró, jó minőségű műanyagból készült. Nem deformálódik, és a csavarok is biztosan tartanak benne. A pótdob az eredetivel azonos kivitelű, alumíniumból esztergált, a pereme kopásálló réteggel van bevonva. A hajtókar lebillentése az ellenkező oldalon lévő csavar kilazításával történik. A gumibetétes fogantyú kézbe illő, jó tapintású.

A csapágyak precízen illeszkednek a karbon erősítésű műanyag házba

Említést érdemel, hogy a golyóscsapágyak milyen pontosan passzolnak a helyükre. Bár ennek magától értetődőnek kellene lennie, mégis sok típusra jellemző, hogy a szétszedett orsóból egyszerűen kihullik a csapágy.

A golyóscsapágyon forgó, keménykrómozott görgő, és a nyomórugós átváltású felkapókar a korszerű orsók szerves tartozékává vált

A felkapókar működésére nem lehet panasz. Kézzel, és hajtókarral is könnyen váltható, de a véletlen átcsapódásra nem hajlamos.

A hajtómű csapágyazásával biztosra mentek

A kibontott hajtómű meglepetést tartogat az igényes horgászoknak. A csigát dupla csapággyal látták el, az itt szokásos egy darabbal szemben. Ebből eredően a rotor különösen stabil, szemernyi kotyogása sincs! A tányérkerék tengelyének mindkét vége szintén golyóscsapágyon fut. A csapágyak zárt, porvédős kivitelűek, így kevésbé érzékenyek az elszennyeződésre. A hajtómű kellő mennyiségű és jó állagú kenőanyagot tartalmaz. Az orsó járásán is érződik, hogy nem egy üres szerkezet forog a kezünkben, de azért nem nevezhető lomhának sem. Nyolc-tíz fordulatot is elpörög, ha jól megtekerjük, és elengedjük a hajtókart.

Az excenteres dobemelő mechanika egyszerű, megbízható és gazdaságos megoldás

A dobemelő mechanizmusok két fő típusa - a csigás és az excenteres konstrukció - közül a Hardliner-ben az utóbbit alkalmazták. Bár vitathatatlan, hogy a zsinórfektetés minőségében a csigás mechanika viszi el a pálmát, azért nem kell ágyúval verébre lőni. A csigás rendszer erényeit valójában csak a fonott zsinórral pergető, és extrém távdobásokra törekvő horgászok tudják kihasználni. A nagy többség monofil zsinórt használ, és igényeiket maradéktalanul kielégíti az excenteres megoldás teljesítménye. Így továbbra is megmarad ennek a hagyományos, egyszerűbb megoldásnak a létjogosultsága is, hiszen a józanul gondolkodó pecások nem fognak kétszeres árat fizetni egy olyan orsóért, amelynek extra tulajdonságából nem származik semmi előnyük.

A zsinórprofil a maga kategóriájában bármelyik gyártmánnyal felveszi a versenyt

A nyeletőfék kapcsolója könnyen kezelhető, fél hajtókar-fordulatonként vált vissza, hangja csendes, diszkrét. Ezt oly módon érték el a konstruktőrök, hogy a kioldást nem a tányérkerékkel egybeöntött bütykök, hanem egy különálló, lépcsős acéltárcsa végzi el, ami ráadásul nem mereven, hanem egy rugó közbeiktatásával kapcsolódik a meghajtó kerékhez. Így kioldáskor nem csattan akkorát, mint egy békebeli egérfogó, és a szerkezeti elemek is kisebb igénybevételnek vannak kitéve, mintha a legegyszerűbb megoldást választották volna.

A nyeletőfék kioldás előtti…
… és kioldás utáni pozícióban
Az érzékeny nyeletőfék sokoldalúan kihasználható

A nyeletőfék hátsó gombja másfél fordulaton belül szabályozható. Kilazítva szinte akadálytalanul engedi lefutni a zsinórt, miközben szolidan ciripel. Teljesen beszorítva 40 dkg körüli terhelésnél szólal meg, ami még éppen elég ahhoz, hogy a hal ne rántsa le a tartóra helyezett botot. A közbülső beállítások széles skálája minden módszerhez jól alkalmazkodik.

A filcbetétes fék tekintélyes tartalékokat rejt magában

Az első fék hasznos szabályozási tartománya két teljes fordulat. Ebből másfél fordulat fogja át az orsó méretéhez leginkább illő 0,5-2 kg-os sávot, az utolsó fél fordulaton pedig felkeményedik a maximális 5 (!) kg-ig. Egy ilyen kis orsóhoz szinte túlzás is ilyen „bivaly” fék. A vékony zsinórokhoz illő kisebb fékerők mellett, és a legszorosabb beállításnál is letapadás nélkül, megbízhatóan működik. El kell ismerni, hogy az olajozott filc fékbetéteknél még nem találtak ki jobbat ebben a műfajban. Ám látszólag bármilyen egyszerű is a recept, sok múlik az olyan apró részleteken is, mint a tárcsák tökéletesen sík felülete, a gyártás során keletkezett sorják lemunkálása, vagy éppen a megfelelő erejű spirálrugó kiválasztása. Ha mindez együtt van, akkor a megakasztott hal már csak a horgász ügyetlenségében bízhat, az orsón semmi nem múlik.

A csiga két csapágya fogja közre a tűgörgős visszaforgásgátlót

A holtjátékmentes visszaforgásgátló kivitele és működése nem hagy kívánnivalót maga után. Ez a szolgáltatás manapság egyre több gyártmányba kerül be, és lassanként olyan köznapi dologgá válik, mint a mobiltelefon. Mindenki ismeri, nem szükséges ecsetelni az előnyeit, sokan ennek a tulajdonságnak a kedvéért cserélik le régebbi darabjaikat. Aki már horgászott ilyen orsóval, az nem szívesen tér vissza a hagyományos, kilincskerekes visszaforgásgátlóval felszerelt szerkezetekhez, nem is beszélve a kereplő racsnihangot adó, öreg verklikről.


Összegzés

A Spro Hardliner egy jól összerakott, szerencsés konstrukciójú orsó, amely az egyre bővülő választék mellett is meg fogja találni a maga vásárlóközönségét. Szerkezeti megoldásai, és kivitelezésének minősége egyaránt az erős középkategóriába sorolják, és ár/érték arányát tekintve is kitűnik az átlagos mezőnyből. Jó választás annak, aki egy tartósnak ígérkező, nehezen megunható orsóra vágyik, de a bűvös tízezres határról nem akar nagyon elrugaszkodni. Talán nem véletlen, hogy a Spro bátran vállalja a Hardliner szériára (is!) a 3 év garanciát, amely természetesen csak akkor érvényes, ha probléma esetén szakemberre bízzuk orsónkat. A cikkben bemutatott teszt házi kivitelezése a garancia elvesztésével jár.

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.