Hazánk legrangosabb egyéni versenye zajlott az elmúlt hétvégén a velencei-tavi versenypályán. Ismét a Magyar Bajnoki cím volt a tét, de nem csak a dobogó valamelyik helyének megszerzése volt a cél ezen a 4 napos versenyen, hanem a 16 fős bő válogatott keretbe való bekerülés lehetősége is adott volt az indulók előtt.
A korábban megtartott Keleti és Nyugati elődöntőt sikeresen teljesítő, és onnan bejutó versenyzők kiegészülve a 16 fős válogatott keret tagjaival, már az előző hétfőtől a kijelölt sukorói versenypályán próbálták megtalálni azt a módszert, amivel a legnagyobb sikert tudják elérni. Most is, mint az elmúlt években, a 40 fős döntőből az első 14 versenyző automatikusan a válogatottba kerül, a fennmaradó két helyre a szabályok szerint a szövetségi kapitány jelölhet ki versenyzőt.
Az alig két hete ugyanitt lezajlott Utánpótlás Országos Bajnokság adhatott némi támpontot a módszerhez, halfogási technikához, bár az elmúlt évek sok rangos versenye alatt alaposan kitanulható volt a tavon alkalmazható hatékony horgászmódszer. A kérdés az volt, hogy vajon minden ugyanúgy működik-e, mint eddig?
A sukorói versenypályán az utóbbi időben alapvetően két módszerrel lehetett hatékonyan halat fogni versenykörülmények között: az egyik a padkán történő és dévérkeszeg fogására irányuló, a másik a padka mögötti mélyebb vízben való, inkább a pontyokra alapozott horgászat, vagy ezek kombinációja.
Hol van már a híres vízközti dévérezés az első bójasor vonalában?
Az edzések tapasztalata azt mutatta, hatalmas küszök is vannak a pályán, a kérdés csak az volt, érdemes-e horgászni rájuk, mert ugyan tényleg nagy számban voltak jelen, de úgy tűnt, nem lehet a szektor elején végezni snecire való horgászattal.
Már lassan megszokottá válik, hogy amíg az edzésnapokon ragyogó jó idő van, a versenynapokra változást tartogatnak az égiek. A meteorológusok jósolták az érkező hidegfrontot, és nem is tévedtek.
Vajon mennyiben kell módosítani az addig jól bevált és működő módszereket? Mennyire tudja a halak kapókedvét befolyásolni a lehűlő víz?
1. versenynap
Az első versenynapon alig érződött a két nappal korábban elvonult markáns zivatar, felfrissült az idő, minden remény megvolt, hogy ne változzon a halak kapókedve.
A reggeli regisztrációt követően elkezdődött a sorsolás. Az előző évi módszert kissé módosították, a már megszokott rács alapján csak a szektorokat sorsolták mind a négy versenynapra, a szektorokon belüli helyeket a horgászok minden reggel külön sorsolták. Mindenki saját kezének köszönhette így a szerencséjét, vagy balszerencséjét.
A felkészülési idő első harmadában gyors és precíz limit ellenőrzésre került sor. A versenyzők rendkívül pontosan készítették elő az engedélyezett, összesen 17 liter etetőanyagot és a 2,5 liter élő anyagot, amelyből maximum 0,5 liter lehetett a szúnyoglárva. A gyanú árnyéka sem merült fel egyetlen versenyzőnél, hogy esetleg a megengedettnél többet vitt volna be. Rendkívül sportszerű és tiszta, negatív szenzációtól mentes verseny volt az idei 4 napos OEB.
Fél 11-kor megkezdődött a verseny első fordulója. Szinte az összes szektorban azonnal elkezdték fogni a halat. Voltak, akik nem aprózták el. Szilvási Szilárd (Triana-Békéscsaba) egyetlen módszert választott, pontyot akart fogni. Nem kis kockázata volt a dolognak, az eddigi versenyek ezt jól mutatták, de ha bejön, akkor bármi megtörténhet… Ő maga sem hitte, hogy milyen jól dönt, amit az első kapás igazolt. Rövid fárasztás után egy másfél kilós pontyot szákolt. Alig telt el 10 perc és 3 pontyot pihegett szákjában!!!
A padkán is rendületlenül evett a dévérkeszeg, nagy fogások néztek ki az első napon. Voltak azonban úgymond „lyukak” is a pályában. Egyes horgászhelyeken sajnos a padka nem igazán megfelelő haltartó, omlott vagy túl közel volt, és oda nem szívesen állt ki a hal, vagy pont a horgászhely előtt a horgon minden úsztatás után nagy csomó fűszerű hínár fedte a csalit. Ezek azok a helyek, amelyeket nagyon szeretett volna elkerülni mindenki.
A másik érdekesség és meglehetősen zavaró dolog főleg a szélső helyeken volt megfigyelhető. Leginkább a pálya két végén, de a megszakítás két szélén is egy idő után a padka tetején csak apró, 5-7 dkg közötti kárászok tették ki a halak 90 százalékát. Micsoda hátrány ez azzal szemben, aki 20-30 dekás dévért fog szinte ugyanazon ütemben! Ezért aztán kétszeres jelentősége lett a kiemelt sorsolásnak.
Öröm volt végignézni a versenypályán, szinte folyamatos fárasztást, szákolást láttak a szép számban megjelent érdeklődők. „Mozgalmas négy nap elé nézünk!” mondták sokan.
Aztán az első napi eredmények igazolták mindezt.
Az A szektorban Szilvási Szilárd győzött bravúros és merész pontyozással, 21.410 g halat zsákmányolva.
A B szektorban Walter Tamás 15.550 g-os fogást produkált és nyert.
A C szektorban Erdei Attila 15.570 g-ot fogott szintén nyerve szektorát.
A D szektort Pfundt Károly nyerte 18.080 g-os fogással.
Már ez első napi is jelezte, hogy döbbenetes fogásokra van kilátás. Ki gondolta volna a verseny elején, hogy 9-10 kilós fogással a 10 fős szektorban csak a 8-9. helyen lehet végezni. Ja, és mindez nem egy intenzíven telepített halastóban, hanem hazánk második legnagyobb állóvízén, a Velencei-tavon zajlott!
2. versenynap
Péntekre a szélcsend és meglehetősen borús időjárás alakult ki. Ez azonban egyáltalán nem vette el a halak kapókedvét. Azt lehet elmondani, ha az előző napi „halkitermelés” nagy munka volt, akkor a második nap ez csak erősödött. Érdekes volt, hogy egyre kevesebb ideig lehetett jól fogni a keszegfélét a padka tetején, egyre inkább a mélyben való horgászat kapott nagyobb hangsúlyt. Egyre többen választották a pontyhorgászatot, de azért az alap továbbra is a dévérezés maradt.
Nagyobb fogások, átlagsúlyban az előző napit jóval meghaladó zsákmány jellemezte ezt a napot. Talán a D szektor fogásai maradtak el kissé az előző napihoz képest.
Kiemelkedő teljesítményt produkált Walter Tamás (Délpest-Maver) az A szektorban 26.580 g-os fogásával. Nem mindennapi teljesítménye előrevetített bizonyos dolgokat…
A B szektorban Nagy Attila (Délpest-Maver) 16.670 g-mal nyert.
A C szektort Heimann József (Triana-Mosella) nyerte 24.440 g-mal.
A D szektorban Erdei Attila (Délpest-Maver) 13.620 g-os fogása lett a legtöbb.
Elindult az esélylatolgatás a harmadik forduló előtt. A kevés pontot begyűjtők előtt ott volt a nagy lehetőség, a középmezőnynek a javítás szükségessége, míg a sok pontot szerzőknek a bizonyítás, hogy meg tudják oldani a feladatot.
3. versenynap
Szombaton is borongós, hátszéles, hűvös, alig 20 Celsius-fokos időjárás fogadta a pályára érkezőket. A hét elejéhez képest a levegő hőmérséklete 12, míg a víz 4 Celsius-fokot csökkent. Mindez azonban cseppet sem befolyásolta a halak kapókedvét. Gyorsan eltelt a felkészülésre szánt idő, és a megszokott időben elkezdődött az utolsó előtti megmérettetés.
Ebben a fordulóban az első napihoz hasonló fogások voltak jellemzők.
Az A szektorban Heimann József (Triana-Mosella) nyert 20.510 g-os fogással.
A B szektorban Döme Gábor (Tubertini-Maros Mix) szerezte meg az elsőséget 13.330 g-mal. Érdekes módon ezen a napon a B szektor produkálta a gyengébb fogásokat. Alig-alig lehetett a padkán halat fogni, aki jó teljesítményt ért el, a mélyben való pontyozásnak köszönhette.
A C szektorban Milkovics Péter nyert 14.220 g-mal.
A D szektort 19.700 g-os fogással ismét Walter Tamás (Délpest-Maver) nyerte. Tamás 3 db szektorgyőzelemmel vezette ekkor a tabellát. Nem akármilyen teljesítmény!
4. versenynap
Vasárnap elérkezett a mindent eldöntő utolsó forduló. Sajnos a legrosszabb időjárást tartogatták erre az égiek. Erős oldalszél, hideg, szakadó esővel fűszerezve. Komoly gondot jelentett a hosszú padkát meghorgászni, gyakorta lehetetlen volt kezelni a hosszú topsettel kilendített szerelékeket. Sajnos nagyon sok rakós bot is eltört. A D szektorban ezen a napon a tíz versenyzőből hatan törtek botot.
A forduló második felétől azonban az időjárás is kegyesebb lett, jobban kezelhetőbbé vált a rakós. Kellemes meglepetést jelentett a versenyzőknek, hogy a padkán ismét látványosan táplálkozott a dévérkeszeg. Így a pörgős dévérhorgászatban és látványos pontyfárasztásokban egyaránt gyönyörködhettek a nézők. Az igazán izgalmas és mozgalmas horgászat közben észre sem vettük, milyen gyorsan elszállt a 3 óra, majd elérkezett a mindent eldöntő mérlegelés.
Az A szektorban Várszegi Balázs (Sensas) nyert 16.190 g-mal.
A B szektorban Balázs csapattársa Danó Gábor (Sensas) 18.140 g-os fogással nyert.
A C szektort Walter Tamás (Délpest-Maver) nyerte 19.310 g-os fogással, és ezzel a győzelmével (négy egyest produkálva) esélyt sem hagyott másnak a győzelemre.
A D szektorban Hajdú Tamás (Trabucco) győzött 17.810 g-os fogással.
Hely | Név | Súly (g) | Pont |
1 | WALTER TAMÁS | 81140 | 4 |
2 | SZILVÁSI SZILÁRD | 69580 | 8 |
3 | HEIMANN JÓZSEF | 73070 | 11 |
4 | MILKOVICS PÉTER | 5250 | 11 |
5 | CSILLAG LÁSZLÓ | 62480 | 12 |
6 | NAGY BENEDEK | 63070 | 13 |
7 | NAGY ATTILA | 60020 | 14 |
8 | DÖME GÁBOR | 54550 | 15 |
9 | ERDEI ATTILA | 47860 | 15 |
10 | SZŰCS BALÁZS | 49060 | 16 |
11 | MARTIN GÁBOR | 55950 | 17 |
12 | VÁRSZEGI BALÁZS | 55900 | 17 |
13 | SZÉNÁSI ZSOLT | 52270 | 18 |
14 | LUZSINSZKY TAMÁS | 52270 | 18 |
15 | MAGYAR SZILÁRD | 54020 | 19 |
16 | NAGY ANDRÁS | 52970 | 20 |
17 | DANÓ GÁBOR | 49130 | 22 |
18 | VARGA JÓZSEF | 42410 | 22 |
19 | SERMAN LÁSZLÓ | 49710 | 23 |
20 | HAJDÚ TAMÁS | 48040 | 23 |
21 | KOMÁROMI LEVENTE | 45830 | 23 |
22 | TREMMEL BALÁZS | 44690 | 23 |
23 | CSÁSZÁR ISTVÁN | 47090 | 25 |
24 | VIDÓ FERENC | 40380 | 25 |
25 | HAMAR FERENC | 50100 | 26 |
26 | NAGY GERGELY | 48190 | 26 |
27 | PFUNDT KÁROLY | 44930 | 26 |
28 | KARSAI ZOLTÁN | 41220 | 26 |
29 | LŐRINCZ DÉNES | 54760 | 27 |
30 | BRICHTER ZSOLT | 40000 | 27 |
31 | GÁBOR ANDRÁS | 31820 | 27 |
32 | DR. KÖPPER SZILÁRD | 49330 | 28 |
33 | DÉNES SÁNDOR | 41860 | 28 |
34 | HORVÁTH GYULA GÁBOR | 37270 | 29 |
35 | BUCZKÓ KRISZTIÁN | 32040 | 31,5 |
36 | DÖMÖTÖR ATTILA | 39340 | 32 |
37 | AMBRUS TIBOR | 31460 | 32,5 |
38 | SCHMIDT ATTILA | 40080 | 33 |
39 | PAPP JÓZSEF | 29570 | 33 |
40 | BARNA SZILÁRD ifj. | 36050 | 34 |
A 2007. évi 16 fős válogatott keretet az első 15 versenyző, továbbá a korosztályából kiöregedő idei Utánpótlás bajnok, Brichter Zsolt alkotja. Érdemes megjegyezni, hogy soha nem látott mértékű „őrségváltásra” került sor. Ha megnézzük az előző évi 16 fős keret névsorát és összehasonlítjuk az ideivel, 10 „régi-új” nevet találunk benne. Tehát mindössze 6 ember tudta megőrizni a kerettagságát!!! Így nem csoda, hogy a válogatott kerettagság megszerzése (illetve megtartása) is már komoly rangot jelent ebben a rendkívül kiegyensúlyozott és erős mezőnyben. Egyetlen versenyző sem tétlenkedhet, mert nyomában ott loholnak a trónkövetelők, akik szintén mindent megtesznek, hogy bekerüljenek a szűk keretbe.
Roppant mozgalmas, eredményes horgászatot láthattak a versenypályára kilátogatók ezen a hétvégén. Szinte egy perc sem telt el esemény nélkül. Látványos fárasztások, majd szákolás szákolás után. Nagyszerű zsákmányok, hatalmas küzdelem jellemezte a 2006. évi Magyar Bajnokságot. Walter Tamás négy egyese pedig magáért beszél.
Gratulálunk a győzteseknek és az új kerettagoknak az eredményes versenyzéshez, és a többi résztvevőnek a rendkívül sportszerű és kitartó horgászathoz!
A részletes eredménylista valamint a további sok érdekes és látványos fotó a hamarosan megjelenő fotóalbum írásban lesz látható.
